Videó

Ady Endre: A nyári délutánok – jelnyelven elmondja Weisz Fanni

A nyári délutánok 

Mikor az Ég furcsa, lila-kék 
S találkára mennek a lyányok, 
Óh, be titkosak, különösek 
Ezek a nyári délutánok. 
 
Járunk bolondul és ittasan 
Nagyvárosi utcákon égve, 
Fekete, szigoru vonalak 
Rajzolódnak a nyári Égre. 
 
A város árnyas és remegő. 
Ezer tornya, kéménye, karja 
Úgy mered a csókos ég felé, 
Mikéntha ölelni akarna. 
 
Mint zavarodott szerelmesek, 
Pírral s pihegve szemben állnak 
A Ég s a Város. Szivük dobog 
Vad ritmusára a Halálnak. 
 
Szemünk könnyes, mégis nevetünk, 
Föl-föltekintve, vágyva, félve, 
Arra, ki szép s kit nem ismerünk, 
Hideg szeretőnkre, az Égre. 
 
S ott fenn az Égen, ott valahol, 
Egy-egy pillantást visszavetnek. 
Sírván nevetünk az Ég alatt 
S ott fenn, ott fenn, ott is nevetnek.

Január 27-én lesz száz éve, hogy meghalt Ady Endre, az egyik legnagyobb magyar költő. Az évfordulóig naponta jelentkezünk egy Ady-verssel, művészek és más ismert emberek előadásában.
Legfrissebb videók
Olvasói sztorik