Az elemzők szerint az idei költségvetésben „jó magyar
szokás” alapján a bevételeket ismét fölül-, a kiadásokat pedig
alultervezték. A prognózis irreálisnak nevezi a költségvetési törvényben szereplő számokat, amelyek a bevételek 12 százalékos bővülését tartalmazzák a kiadások 5 százalékos növekedése mellett. Ennek tükrében a tervezett költségvetési kiigazítás szerkezete sem megfelelő – teszik hozzá.
A bevételi terveket a CIB túlzottan optimistának ítéli, aminek egyik fő oka az, hogy a kormány 3,5 százalékos prognózisával szemben az elemzők visszafogottabb reál GDP-növekedési ütemet jeleznek előre. Megállapítják, hogy a kiadási oldalon egyértelműen a deficit növekedésének irányába mutató kockázatot jelentenek a finanszírozási terhek. Az átlagos kamatszint előrejelzésük szerint 2004-ben érezhetően meghaladja a 2003-as értéket, ami a forint kibocsátások esetében magasabb kamatköltséget jelent.
A CIB Bank Rt. 2003-ra 2,9 százalékos GDP-bővülést prognosztizál, ami 2004-ben egészségesebb szerkezet mellett
minimális mértékben, 3 százalékra gyorsulhat. A prognózis azzal számol, hogy az idén az államháztartás GFS szerinti hiánya elérheti a GDP 4,8 százalékát, ez pesszimistább a Pénzügyminisztérium (PM) 4,6 százalékos előrejelzésénél. Hozzáteszik: az idén januárra a PM 230-250 milliárd forint közötti államháztartási hiányt jelzett előre, ami a teljes éves előirányzat 25 százalékát jelenti. A kiugróan magas, és szezonális okokkal nem magyarázható hiány okaként három egyszeri tételt jelöltek meg: a Gripen vadászgépek lízingdíját, a mezőgazdasági támogatásokat és az autópálya építések tavaly ki nem fizetett ellenértékét. Ezek lényegében tavalyi tételek, vagyis ezeket is hozzáadva a 2003-as számokhoz, a GDP-arányos államháztartási deficit 6,6 százalék lett volna.
A folyó fizetési mérlegben az árumérleg soron javuló tendenciák figyelhetőek meg, a hiány finanszírozása azonban továbbra is problematikus – állapítják meg. Hozzáteszik, hogy az idén a módszertani váltás miatt a deficit meghaladhatja a GDP 8 százalékát is, hiszen hiánynövelő tételként kerülnek számbavételre az újra befektetett jövedelmek. Rontja a folyó fizetési mérleg szaldóját 2004-ben, hogy az ország EU-befizetései a viszonzatlan átutalások soron jelennek meg
csökkentő tételként, míg a kapott transzferek egy része a
tőkemérleget javítja. Összességében a jövő évre várt 4,6 milliárd eurós hiány a GDP 6 százalékára rúg, az újra befektetett jövedelmekkel együtt pedig a GDP-arányos hiány meghaladja a 8 százalékot.
Finanszírozási oldalon sem várható drasztikus fordulat, a nem adóssággeneráló tételek az idén sem lesznek képesek finanszírozni a hiányt. Az infláció a CIB szerint 2004-ben egyszeri sokkok miatt 7 százalék fölött tetőzhet, ami decemberre 6,2 százalék környékére süllyedhet. Az ipari termelés az elemzők szerint a tavalyi 5,3 százalékos
bővülést követően 7,2 százalékkal emelkedhet 2004-ben. A prognózis azzal számol, hogy a jegybanki alapkamat az év
végére 9 százalékra csökken, az első, minimum 25 bázispontos
kamatmérséklő lépést az első negyed év végére várják. Tartósan magas kamatszintet a növekedési kilátások szempontjából rövid távon nem tekintenek tragikusnak, hosszabb távon azonban a gazdaság növekedési lehetőségeit, a kis- és középvállalatok megerősödését és fejlődését
jelentősen visszafoghatja a magas alternatíva költség – állapítják meg.
