Kedden úgy döntött az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság elé viszi a pénzügyminiszterek tanácsának (ECOFIN) korábbi döntését. A tagállamok
Nem egyedi eset
Nem ez az első eset, hogy egy uniós intézmény az Európai Bírósághoz fordul jogorvoslatért egy másikkal szemben – írja az eset kapcsán a Bruxinfo. Egy éve a bizottság már a bíróság elé citálta a tanácsot, mert az megítélése szerint jogosulatlanul engedélyezte a portugál sertéstenyésztők állami támogatását. A perben máig nem hirdettek ítéletet. Talán éppen ezért a bizottság most arra kérte a bíróságot, hogy az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja. Ez azt jelentené, hogy az ügy végére fél év vagy akár három hónap alatt is pontot lehet tenni. Hogy végül milyen utat választ a bíróság, arról saját hatáskörben dönt. Lehetséges, hogy a gyorsabb utat választja az újonnan érkező tíz tagország miatt, melyeknek a tervek szerint ugyancsak meg kell felelniük a stabilitási paktumban foglaltaknak.
Pontosabban úgy döntöttek, hogy felülbírálják a bizottság ajánlását és fölmentik Németországot és Franciaországot a valutaunió alapját képző stabilitási paktum hatálya alól. (Németország és Franciaország államháztartási hiánya jövőre már harmadik éve lépi át az euróövezetben a stabilitási paktum szabályai szerint megengedett szintet, a GDP 3 százalékát.)
A hírt a brüsszeli bizottság pénzügyekért felelős tagjának, Pedro Solbesnak a szóvivője jelentette be Strasbourgban. A szóvivő elmondta, hogy minden részletre kiterjedő, hosszú és alapos vita folyt (csakúgy, mint az ECOFIN ülésén), és igyekezett érzékeltetni, hogy a bizottság nem egyhangúlag hozta meg a kényes döntést. Brüsszel egyúttal módosító javaslatokkal áll elő az unió gazdasági kormányzására vonatkozólag, belátva, hogy a jelenlegi rendszer nem működik kielégítően.
Konkrét érvek
A bizottság jogi érvelése szerint – részletezi a Bruxinfo – a tanácsnak módjában állt volna elutasítani a bizottság Párizsra és Berlinre vonatkozó javaslatait; de miután a tanács elismerte, hogy a két vizsgált tagállamban túlzott a költségvetési hiány, a stabilitási paktum értelmében jóvá kellett volna hagynia a túlzottdeficit-eljárást is. A bizottság szerint a tanácsnak az is módjában állt volna, hogy a két érintett tagállamnak tett konkrét költségvetési korrekciós javaslatokat módosítsa, de azt már nem tehette volna meg, hogy kerek-perec felfüggessze a túlzottdeficit-eljárást. Erre ugyanis csak akkor kerülhet sor, áll a bizottsági érvelésben, ha az adott tagállam teljesíti a tanács által jóváhagyott korrekciós javaslatokat. A bizottság tehát a tanács döntésének azt az elemét támadja meg, amely az eljárás felfüggesztésével mintegy elhárította a szankciókat.
A bizottság mindenesetre tartja magát ahhoz a véleményéhez, mely szerint a pénzügyminiszteri tanács döntése megsértette az uniós szerződést, és továbbra is figyelemmel kíséri, hogy az egyes tagállamok megfelelnek-e a paktumban foglaltaknak. Sőt akár eljárást is indíthat ellenük, ha szabálytalanságot észlel (döntés hiányában ezt, az ECOFIN korábbi döntésére hivatkozva, vélhetően megtámadja majd a szabálytalankodó tagállam).
A bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy javaslatcsomagot terjeszt a tagállamok elé az unió gazdasági kormányzásának megreformálásáról. Belátja ugyanis, hogy a jelenlegi szabályok nem garantálják az eurózóna stabilitását. Mindez megerősíti azokat a korábbi feltételezéseket és utalásokat, amelyek szerint a stabilitási paktum jelenlegi formájában nem fenntartható, következésképpen alapos változtatásra vagy legalábbis rugalmasabb értelmezhetőségre szorul.
Tiszta politika
A mostani döntés és az egész stabilitási paktum körüli polémia egyébként sokkal inkább tűnik politikai, mintsem gazdasági jellegűnek, holott elvileg kizárólag gazdasági témáról volna szó. Így gondolja többek között Peter Fertig, a Dresdner Kleinwort Wasserstein frankfurti elemzője, aki ezzel próbálta megmagyarázni, hogy a piacok miért nem reagáltak érdemben a döntésre. „A piacok már régen tudják, hogy a stabilitási paktum jelenlegi formájában nem túlságosan hatékony” – mondta a Reuters hírügynökségnek. Még a döntés előtt megszólalt a szocialista PES frakcióvezetője is, aki úgy véli: „a vita valójában politikai természetű, ezért nem való bíróságra.”
