Tavaly szeptembertől él az a lehetőség, hogy cégalapításkor, módosításkor nem kell a cégeljárásban közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt csatolniuk a vezető tisztségviselőknek, hanem elegendő ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát készíteni. Ezzel alapvetően a cégalapítás gyorsítása volt a cél, így akár egy nap alatt megalakulhat a cég, és eljuthat a cégbírósághoz a bejegyzési kérelem – feltételezve, hogy az ügyvéd egyszerűsített cégeljárásban, szerződésminta használatával elektronikusan adja be, és a cég csak a cégbejegyzést követően nyit bankszámlát.
A cégtörvény értelmében azonban az ügyvéd kizárólag a cégeljárásban készíthet aláírásmintát, és csak ugyanaz az ügyvéd, aki a társasági szerződést (vagy módosítást) készítette. Sok bank a bankszámlanyitáshoz elegendőnek tekinti az aláírásmintát, hitelfelvételnél azonban ragaszkodik az aláírási címpéldányhoz.
Egységes minta
Mindenesetre az igazságügyi minisztériumnak a Budapesti Ügyvédi Kamara megkeresésére írt szakértői álláspontja arra utal, a jogszabály nem arról rendelkezik, hogy az ügyvéd által készített aláírásminta csak a cégeljárásban használható fel, hanem azt szabályozza, hogy az ügyvéd kizárólag a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás kapcsán jogosult aláírásmintát készíteni, nem foglalkozhat például üzletszerűen csak címpéldányok készítésével.
A törvény tehát egyenértékűnek tekinti a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt és az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát. Ez az álláspont azonban kevés ahhoz, hogy egyértelművé váljon a jogalkalmazás. A megoldás az lehetne, ha jogszabály rendelkezne arról, milyen hatósági eljárásokban és milyen feltételekkel használható az ügyvédi aláírásminta, az ügyvédi kar pedig egységes aláírásmintát használna. Az egységes aláírásminta használatát a Magyar Bankszövetség is támogatja.
Számos jogszabály kötelezővé teszi az aláírási címpéldány használatát. Így például nemigen adható be uniós pályázat ügyvédi aláírásminta csatolásával, de közbeszerzési eljárásban sem indulhat az a cég, amely nem csatolja mellékletként a vezető tisztségviselő közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát. Az aláírási címpéldányok ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében biztosan úgy készülnek, hogy a közjegyző ellenőrzi a központi nyilvántartásban a személyi adatokat.
Kiszűrik a hamisat?
A jogügyletek biztonságáról szóló 2007. évi LXIV. törvény 2008. január 1-jétől a közjegyzőknek és a végrehajtóknak kötelezővé, az ügyvédeknek pedig lehetővé teszi, hogy a központi nyilvántartáshoz elektronikusan csatlakozva, ellenőrizzék ügyfeleik személyi azonosságának valódiságát. Az ellenőrzés technikai feltételeit az ügynevezett JÜB-rendszer (Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer) adja.
A Magyar Ügyvédi Kamara külön szabályzatot alkotott arról, hogy az ügyvédek mit tekintsenek mérlegelési szempontnak, amikor arról döntenek, hogy ügyfelük személyi igazolványának valódiságát ellenőrizni kívánják. A cégaláírási nyilatkozat elkészítésének például egyértelműen ajánlott előzménye az adatellenőrzés, hacsak nincs az ügyvédnek biztos tudomása arról, hogy ügyfele adatai megfelelnek a valóságnak (rokon, személyes jó barát).
Tájékoztatni kell az ügyfelet!
Adatvédelmi követelmények miatt az ügyvéd az ellenőrzés megkezdése előtt írásban köteles tájékoztatni a felet az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról és módjáról, a közreműködés megtagadásáról, valamint az ellenőrzött adatok felhasználásáról.
Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá az ellenőrzéshez, csak az igazolvány érvényességére vonatkozó adatok kérhetők le a nyilvántartásból.
Ha az ügyvéd meggyőződik arról, hogy az okmányt jogosulatlanul használták fel, bejelentést kell tennie az illetékes rendőrkapitányságnál, és meg kell tagadnia a közreműködést a szerződéskötésben.
Idő kell még
A gyakorlatban még nem működik zökkenőmentesen a rendszer. Egyrészt a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalása csak akkor fog hatályba lépni, ha azt az Igazságügyi Közlönyben is kihirdetik. Másrészt a rendszert csak azok az ügyvédek használhatják, akik rendelkeznek elektronikus aláírással, márpedig jó néhány ügyvédnek még nincs ilyen jogosultsága (az elektronikus cégeljárás július 1-jétől lesz kötelező).
A már közzétett, de még nem hatályos szabályzat kimondja, hogy okirat ellenjegyzését, cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képviselet ellátását, ezen belül aláírás-hitelesítést, székhelyellenőrzést, okirat elektronikus okirati formába alakítását, pénz és értéktárgy letéti kezelését ügyvéd csak akkor végezheti, ha rendelkezik minősített elektronikus aláírással, valamint az elektronikus aláírás használatához és az adatellenőrzéshez szükséges technikai eszközökkel. Mindebből az következik, hogy az ellenőrzés ugyan nem kötelező, de a szabályzat hatályba lépését követően csak az az ügyvéd készíthet majd jogszabály által előírt ellenjegyzéshez kötött okiratot, aki rendelkezik az ellenőrzés lehetőségével.
Az adatellenőrzés és a pluszmunka drágíthatja a szerződéskötést. Egy-egy adat lekérése ugyan az 1000 forintot sem éri el, de időbe telik és utólagos adminisztrációval jár.
