Garas Dezső, a nemzet színésze szerint Molnár Gál Péter halála “hatalmas veszteség, nem is lehet felérni ésszel”.
“Együtt jártunk a főiskolára, azóta együtt voltunk a pályán. Nagyon sokat vitatkoztunk. Szerettük, nem szerettük: nagyon ellentmondásos, de nagyszerű figura volt, egy egészen különleges képzettségű ember” – fogalmazott Garas Dezső, aki a kritikus haláláig tartotta a kapcsolatot Molnár Gál Péterrel.
Zappe László színikritikus úgy véli, hogy a magyar kritika meghatározó alakja távozott, aki “bonyodalmas korban nehéz szituációba került”, így élete és pályafutása formátumához illően komplikált lett . “Megjelenése a pályán fordulatot hozott a műfajban” – fogalmazott a pályatárs.
Ugyanezt hangsúlyozta Koltai Tamás is, szerinte Molnár Gál Péter a magyar színikritikának teljesen új irányt szabott a hatvanas évek elején, amikor az irodalomcentrikus megközelítéssel szemben a színházközpontú színikritika műfaját honosította meg.
“Érzékeny ember volt, akit sokan gyűlöltek és szerettek, de most úgy gondolom, mindenki megrendül” – mondta Szűcs Katalin Ágnes, a Critikai Lapok főszerkesztője. Ő azt gondolja, hogy Molnár Gál Péter azért az utóbbi fél évszázad legjelentősebb kritikusa, mert nem egyszerűen a színházhoz értett, hanem írásművész volt, amely ma már egyedülálló. Mint hangsúlyozta, a kritika műfaját szinte irodalmi műfajként csak ő művelte.
