Ha nincs elég tanár, nem az a megoldás, hogy nem lesz több fizika

A tanévkezdésre időzítve nyilvánosságra hozták az új Nemzeti alaptanterv tervezetét, aminek egyes részletei már korábban kiderültek: például az, hogy az általános iskola felső tagozatán összevonnák a fizika, kémia és biológia tárgyakat, és ezeket természettudományok néven oktatnák.

Az elkészült tervezetben mindez már nem kötelező jelleggel szerepel, a dokumentum úgy fogalmaz, hogy

a természettudomány tantárgyak a 7–8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként is oktathatóak.

Azaz ha a kormány elfogadja az új alaptantervet, az iskolák vagy a jelenlegi rendszerben tanítják ezeket a tárgyakat az általános iskola utolsó két évfolyamán, vagy összevonják őket egy természettudományos tárgyba.

A komplex természettudományos tárgy oktatásának gondolata nem először kerül elő a kormány oktatáspolitikájában: 2016 szeptemberétől új kerettantervet vezettek be a szakközépiskolákban, az ezekben az intézményekben tanuló kilencedikesek azóta is heti háromszor 45 percben úgynevezett komplex természettudományt tanulnak, aminek része a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz is.

A lépésről akkoriban megkérdeztük Nahalka István oktatáskutatót, aki azt mondta, támogatná az ilyen átalakításokat, de csak megfelelő előkészületek után lehetne bevezetni őket, nem ahogy történt, hirtelen, egyik pillanatról a másikra.

Eltelt két év, és ugyanez a helyzet, csak már nem a szakképzésben, hanem az általános iskolákban.

A természettudományos tárgyak integrált oktatása több nyugati országban bevett gyakorlat, azonban idehaza korábban csak az alternatív tantervekkel dolgozó intézményekben gyakorolták, például az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. A teljes állami közoktatásban való bevezetés időzítéséhez pedig nem árt figyelembe venni néhány tényt.

Egyrészt, mint kiderült,  hozzávetőleg négyezer tanár hiányzik az iskolarendszerből, ráadásul a fizikatanárok nagy része jelenleg is a 46-55 éves korosztályba tartozik, a kémiatanárok döntő többsége 46-50, illetve 56-60 éves. Kémiatanárként ráadásul az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150 ember helyezkedett el.

Másrészt az integrált természettudomány bevezetéséhez szükség lenne egyetemet végzett szakemberekre, akik az említett tárgyba tartozó tudományokat képesek komplexitásukban vizsgálni. Azonban az elmúlt években egyáltalán nem képeztek ilyen szakembereket az országban, így a szakos tanárok feladatává válik az új tárgy oktatása. Az átalakítás átgondolatlanságát jól mutatja, hogy azóta sem kezdődött el az integrált természettudományos ismeretek oktatására alkalmas szakemberek képzése, amióta minden szakgimnáziumi 9. osztály ebben a rendszerben tanulja a fizikát, kémiát, biológiát és a földrajzot.

Mindez azonban elmaradt, így a szaktanárok úgy érezhetik magukat, mint egy idegsebész, akinek előzetes figyelmeztetés nélkül azt mondanák, hogy mostantól belgyógyászként és nőgyógyászként is helyt kell állnia.

Előkészületek hiányában az úgynevezett integrált oktatásból annyi marad majd, hogy a most biológiát, kémiát és fizikát oktató tanárok felosztják maguk közt az új tárgy óraszámát, és mindenki leadja majd a saját részét. Azaz hiába nincs kimondva, csökken a természettudományos órák száma.

Az elképzelés így ahelyett, hogy egy sok helyen bevált, progresszív oktatási stratégia része lenne, átgondolatlan, tűzoltásra szolgáló taktikai lépéssé válik: egy modern elképzelés megvalósítása szinte középkori eszközökkel. És hiába, hogy egyelőre csak opció az integrált természettudomány bevezetése az iskolák számára, a szakgimnáziumoknál láthattuk, hogyan válik ebből valóság bármiféle előkészület nélkül.

Noha még nem tudni, mit tartalmaz majd a tanterv végleges verziója, hiszen ahogy Gulyás Gergely miniszter is jelezte, az új NAT a jelenlegi formájában biztosan nem léphet életbe, azért érdemes belegondolni abba, milyen is lehetne ez a képzési forma, ha biztosítottak hozzá a tantervek, a tankönyvek és a felkészült tanárok.

Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium biológiatanára jó ideje összevontan tanítja a már említett tantárgyakat, és a 24.hu-nak azt mondta, véleménye szerint ennyi információból még nemigen lehet véleményt alkotni, ugyanis soha nem a mit, hanem a hogyan a kérdés.

Még nem derült ki, mit jelentene az összevonás ebben az esetben. Alapvetően azt gondolom, hogy ha az az elképzelés, hogy jelenségalapon tanítsunk és természettudományos gondolkodást fejlesszünk, akkor ez egy remek ötlet. Ha az a cél, hogy próbáljuk meg minél kisebb óraszámba belepréselni és letudni ezeket a tantárgyakat, akkor nagyon rossz ötlet

– jelentette ki.

Szerinte a kerettantervek megjelenésénél derül majd ki, mi a cél igazából. Nádori nem gondolja súlyos problémának, hogy nem képeznek az összevont tárgy oktatására szakembereket, szerinte egy fizika, kémia vagy biológia szakos tanár képes egy integrált tárgy oktatására ennek a korosztálynak, ha ebbe energiát fektet.

Nem arról van szó, hogy ez ne lenne kihívás vagy feladat, valószínűleg a 20 éve használt óravázlatokat nem lehet újra elővenni, de lehet, hogy azokat egyébként se kéne.

A szakgimnáziumokban zajló összevont természettudományos oktatással kapcsolatban elmondta, világos, hogy az nem arról szólt, hogy szemléletet formáljanak, hanem csak arról, hogy óraszámot akartak spórolni. A mostani alaptantervből pedig nem derül ki, hogy most is ez a helyzet áll-e fenn.

Ha az a cél, hogy tudjuk le minél gyorsabban, és mert amúgy sincs kémiatanár az országban, minek tanítsunk kémiát, akkor ez nem jó megoldás. Ha az a cél, hogy modern módon gondolkodni tanítsunk gyerekeket, akkor ez egy csodálatos utca lehet a modern pedagógia alkalmazására

– mondta Nádori.

Lényegesen nagyobb gond ebben a tervezetben, hogy nem jelenik meg benne igazán a hátránykompenzáció, ami az iskola elsődleges feladata lenne. Miközben a magyar oktatási rendszer az OECD-országok közül az egyik legjobban szegregált. Az új alaptanterv pedig továbbra is fenntartja a janicsárképzők és a kukaiskolák rendszerét. Ez probléma

– húzta alá.

Egyáltalán mire való a fizika, miért akarunk fizikát tanulni? Mit tanítunk és minek? Mi értelme van megtanítani a detektoros rádió működését? Lehet, hogy van értelme, csak nem derül ki, mi a célunk ezzel.

Nádori úgy véli, hogy ha a tanárokat kreatív értelmiségieknek tekintjük – amit gyakran magukról sem gondolnak, pedig megtehetnék – akkor nem ez lesz a legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézni.

Nemrég interjúztunk Kaszap Kingával, a 17 éves lánnyal, aki a magyarok közül elsőként szerzett aranyérmet a Nemzetközi Földrajz Olimpián. Ugyan az új alaptantervben a földrajz „megúszta”, hogy az összevont természettudományos tárgyak közé kerüljön, a természettudományos tárgyak iránti érdeklődéséből adódóan (és mert a diákokat ritkán faggatják a hasonló tervekről) őt is megkérdeztük, mit gondol a koncepcióról.

Szerintem nincs még egy annyira összefüggő, komplex dolog a középiskolai tananyagban, mint a természettudományok, mégis ezeket „mesterségesen” lebontják területekre, így tanítják őket. Ezáltal kevés lehetőség nyílik arra, hogy átfogó képet kapjunk a körülöttünk zajló jelenségekről, hogy jobban megértsük a világot

– mondta.

Hozzátette, neki jó ötletnek tűnik a természettudományos tárgyak összevonása, de belátja, hogy ez sok új problémát vonna magával.

Én azzal is megelégednék, ha a jelenlegi tantárgyfelosztás keretein belül a tankönyvek és a szaktanárok fektetnének több hangsúlyt az összefüggések, a logika jelentőségére.

Szerinte sokkal rugalmasabban is meg lehetne fogni ezeket a tárgyakat, például utalni biológiánál a dolgok kémiai, földrajznál fizikai hátterére.

Megdöbbentő volt, amikor először elmélyültem a földrajzban, és a tankönyv szinte minden második soránál újabb és újabb összefüggéseket fedeztem fel, amikre az iskolában nem hívták fel a figyelmemet, és ezeknek legalább fele nem maradt meg a földrajz keretei között, hanem a korábban biológiából, fizikából, kémiából tanultakra utalt vissza.

Kinga elkeserítőnek tartja, hogy a tankönyvek szinte alig-alig említik meg ezeket az összefüggéseket, pedig a logika az összes természettudományos tárgy alapja, és ez is teszi őket széppé.

Nem lehet például a vas vegyjelével és kémiai reakcióival letudni az egész témát, hozzátartozik a megértéshez az élettani hatás, a bányászat, ennek gazdasági jelentősége, ami a jelenlegi felosztásban már rögtön a biológiába és a földrajzba csúszik át, ezért a kémiatankönyvekben legjobb esetben is csak utalnak rájuk.

Mint mondta, a természettudományok népszerűségének növeléséhez elengedhetetlen az összefüggésekre nagyobb hangsúlyt helyezni, így könnyebben érthetők és szerethetőbbek is lennének.

Kiemelt kép: Nikolay Hiznyak/Sputnik / AFP