A csehek ötöde nem tudja, mikor alakult Csehszlovákia

A csehek több mint 20 százaléka nem tudja, mikor alakult meg Csehszlovákia, és nem tudja, hogy milyen, cseh szempontból fontos történelmi események játszódtak le 1918-ban – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Media Research ügynökség készített a Post Bellum társaság számára.

A Post Bellum nevű civil szervezet, amelynek képviselői szerdán sajtóértekezleten ismertették az eredményeket, azt szerette volna felmérni, milyen ismeretekkel rendelkezik a cseh lakosság a 20. század nemzeti szempontból kiemelkedően fontos – 1918, 1938, 1948 és 1968 – történelmi eseményeit illetően.

A megkérdezettek 25 százaléka nem tudta, mi történt 1968-ban (a prágai tavasz reformmozgalom erőszakos elnyomása), egyharmaduk nem válaszolt arra, mi történt 1948-ban (komunista hatalomátvétel Csehszlovákiában), az 1938-as évet illetően (az első Csehszlovák Köztársaság szétverése) pedig az emberek majdnem fele nem adott helyes választ.

„Minél régebbi az évforduló, annál hiányosabbak, szerényebbek az ismeretek. Csehszlovákia 1918-as megalakulása ilyen szempontból tulajdonképpen kivétel” – jelentette ki Kamil Kuncz, az ügynökség képviselője. Kifejtette: az ismeretek a korosztályok szerint is nagyon eltérőek. Az idősebbek általában többet tudnak a múltról mint a fiatalabban. A fiatalabbak hiányos történelem ismeretei olykor megdöbbentőek.

A megkérdezettek 79 százaléka tudta, hogy Csehszlovákia 1918-ban alakult meg és abban az évben ért véget az első világháború. A prágai tavaszról, illetve Csehszlovákia megszállásáról a Varsói Szerződés hadseregei által 76 százaléknak volt tudomása, 1948-at, mint a komunista hatalomátvétel kezdetét 65 százalék jelölte meg. 1938-at, mint a Csehszlovákia németek-lakta területeinek (Szudéta-vidék) Németországhoz való csatolásáról csak az emberek 54 százalékának volt tudomása.

Mikulás Kroupa, a Post Bellum társaság igazgatója szerint a fiatal korosztályok hiányos történelemismerete nagymértékben a rossz iskolai oktatásra vezethető vissza. A történelemtanárok ugyanis ritkán jutnak el a 20. századig, s az akkori eseményeket időhiány miatt szinte mindig nagyon sűrítve és röviden adják elő. Szerinte egy másik veszélyes tényező, hogy a mai fiatalok a történelmi ismereteket nem tartják fontosnak, és úgy vélik, a múlttal gyakran manipulálnak. „Ezzel a hozzáállással azonban a fiatalok saját magukat is gyakran kiteszik a manipuláció lehetőségének”.

(MTI)

Kiemelt kép: prágai látkép, Europress/Monika Skolimowska/dpa-Zentralbild/DPA