Nem okozott túl nagy meglepetést a Monetáris Tanács döntése hogy 2004. november 23-ai hatállyal 10,50 százalékról 50 bázisponttal 10,00 százalékra csökken a jegybanki alapkamatláb. A kamatcsökkentését elsősorban az infláció szempontjából meghatározó folyamatok, az inflációs kilátások kedvező alakulása, valamint a jelenlegi nemzetközi pénzügyi környezet tette lehetővé – áll a jegybank kamatdöntéséhez „csatolt” indoklásában.
A monetáris politika intézményes őre a továbbiakban a fogyasztói árak növekedési ütemének jelentős mérséklődésére hívja fel a figyelmet. Leszögezi még: a rendkívül kedvező nemzetközi és regionális befektetői környezet hatására annak ellenére csökkent a forintbefektetésektől elvárt hozamszint, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi helyzete továbbra is bizonytalan.
|
Kedvező kilátások
Kedvezőnek ítélte ugyanakkor a jelentés az inflációs várakozások javuló tendenciáit is. Különösen annak tükrében, hogy az indirekt adók (főként áfa és jövedéki adó) idei emelése a fogyasztói árak emelkedésén keresztül a lakossági várakozások magas szinten történő beragadásának veszélyét hordozta. A hivatalos indoklásban a jegybank monetáris tanácsa úgy fogalmaz: „az előző évinél erősebb forintárfolyam is fontos szerepet játszott az infláció csökkenésében, közvetlen hatásain túl az inflációs várakozások mérséklésén keresztül is hozzájárult az áremelkedés ütemének csökkenéséhez.”
A 10 százalékra csökkentett alapkamat kedvez az exportőröknek, viszont visszafogja az importot, és némileg nőhet az infláció is. A csökkenő hozamok miatt a hétfői döntés könnyebbséget jelent a hazai államháztartásnak, hiszen a kötvénykibocsátások alacsonyabb kamattal „ketyegnek”, és így olcsóbb lesz a deficit fedezetének előteremtése is. Az eddigi magas kamatnak köszönhető jelentős tőkebeáramlás az alapkamat csökkentése folytán valamelyest mérséklődik, és a várhatóan tovább romló fizetési mérleg révén számszerűsíteni is tudjuk majd milyen mértékben csökkent hazánk vonzereje a külföldi befektetők szemében.
Erősödött a forint
A forint a piac által várt 50 bázispontos kamatcsökkentés bejelentése után mintegy 50 fillérrel erősödött az euróval szemben. A Monetáris Tanács kamatdöntésének bejelentése előtt 246,70/80 forinton állt a jegyzés, azt követően 246,25/35 forintig gyengült az eurós valuta. A forint 12,77 százalékon állt a sáv erős oldalán néhány perccel 14 óta után, 16 bázisponttal erősebben a 14 óra előtti helyzeténél. A kereskedők szerint az 50 bázispontos kamatcsökkentést már beárazta a piac, most a Monetáris Tanács december 20-i következő ülésének döntését várják. A dollárral 188,95/189,10 forinton kereskedtek délután, gyengébben a pénteki 189,30/50 forintos árfolyamnál.
Legtöbben ezt várták
A kamatcsökkentésről szóló hír nem okozott meglepetést. A hírügynökségek által megszólaltatott külföldi elemzők többsége a bejelentés előtt fél százalékpontos csökkentést várt: az MTI által a felmérésbe bevont hét nagy londoni befektetési ház közül öt erre voksolt. Az év egészére várt monetáris enyhítés mértékére adott előrejelzések szélesebb sávban szóródtak. Hasonló eredményt hozott a portfolio.hu felmérése, melynek során 14 hazai is külföldi szakértő tippelt a hétfői döntés eredményére – jelentős többségük sikerrel.
Ez összecseng azzal is, hogy a szakértők újabb kamatcsökkentést várnak decemberre, ráadásul vannak, akik azt sem tartják kizártnak, hogy az „előzetes” szóbeli intervenciótól kezdve egészen a kamatcsökkentés mértékéig megismétlődik a mostani forgatókönyv. Eközben – vélik az elemzők – a forint kisebb ingadozásokkal a továbbiakban is tartja az erejét, de, mint Járai Zsigmond is hangsúlyozta: nem valószínű, hogy elérné az intervenciós sáv szélét.
Inflációs várakozások
A kamatdöntéssel egy időben került publikálásra az MNB „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványának novemberi száma, amely tartalmazza a bank szakértőinek inflációs előrejelzését, valamint a pénzügyi piaci környezet aktuális folyamatainak ismertetését. Az előrejelzés csökkenő inflációt jósol 2005-2006-ra.
Az árnövekedés ütemének csökkenése különösen 2005 elején lesz markáns. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció 2005 és 2006 végén 4, illetve 3,5 százalékos céljának közelében várható. További részletek az inflációs várakozásokkal kapcsolatos jelentésről >>.
Fotó: MTI