A hároméves pereskedés után októberben újra hivatalba lépett főigazgató kiemelte: “rendkívül nehéz helyzetben” vette át az intézményt. “A látogatószám csökkent, a programjaink nem voltak vonzóak a közönség számára. Ezen azonnal változtatni kellett”. A megújulást jelzi a december 20-án megnyílt kiállítás, a Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból című tárlat, amely az egyedülálló textilgyűjteményt mutatja be.
Takács Imre kitért arra is, hogy több, a múzeum honlapján előre jelzett kiállítást törölniük kellett, mivel azok nem voltak megfelelően előkészítve. Viszont jó alapot képez a továbblépésre az épület rekonstrukciójának tervdokumentációja, amelyet az előző vezetéstől örököltek.
“Az épület tetőszerkezete nagyon megromlott, cserepek hullnak róla, ezért körbe kellett kordonoznunk a múzeumot” – érzékeltette a helyzetet Takács Imre. Szerinte a legnagyobb problémát most az jelenti, hogy a múzeum alulról és felülről is ázik, mindennek velejárója a penészesedés és a gombásodás. Ha minden a tervek szerint alakul – például megnyílnak az európai uniós pályázati lehetőségek -, akkor 2011 közepén megindulhat a rekonstrukció, amelynek teljes költsége körülbelül 14 milliárd forintra rúg. “Ez sokéves költségvetés, a felújítás első szakasza körülbelül 5 milliárd forintba kerül” – mondta a főigazgató.
Takács Imre arról is beszélt, hogy félretájékoztatáson alapulnak azok a sajtóban megjelent állítások, amelyek szerint veszni hagyott mintegy 150 millió forintos uniós támogatást, amikor lefújta a Médiapagoda-projektet. A digitális bemutatóterem ellen a főigazgató szerint számos érv szól, amelyek közül a leghangsúlyosabb az, hogy a nyolcméteres pagoda felállítása a múzeum aulájában épp a rekonstrukciót akadályozta volna meg. Szerinte a projekt téves számításokon alapult, megváltoztatta volna az aula műemléki építészeti jellegét és használhatóságát, ami miatt például elveszíthették volna a fizetett rendezvényeket, a múzeum fontos bevételi forrását.
A jövő évi kiállítások kapcsán Takács Imre megemlítette a január 27-én nyíló, perzsa művészeti kiállítást, amely a 18. század végétől a 20. század elejéig uralkodó Qádzsár-dinasztia korszakát mutatja be – a világon először.
Az év második felében nyílik majd meg az Art deco és a modernizmus című hiánypótló jellegű tárlat, amely a két világháború közötti enteriőr-művészetet mutatja be – ugyancsak először. “A világon a magyar art deco magas értéket képvisel, amit jól mutat az a sok használati és művészeti tárgy, amit kivisznek az országból. Észre kellene venni és meg kellene becsülni ezeket a műremekeket. Erre is szolgál ez a kiállítás” – fűzte hozzá Takács Imre.
A 2011-es év a lengyel dizájnra fókuszáló kiállítással zárul, a szeptemberben nyíló tárlatot a lengyel uniós elnökség idejére időzítették. “A kiállításhoz több eseményt is szervezünk a lengyel nagykövetség segítségével, lesz például lengyel iparművészeti vásár” – tájékoztatott a főigazgató, hozzátéve, hogy nem maradnak el a már megszokott tárlatok, így a látogatók számíthatnak a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Kollégiumának alkotói ösztöndíjában részesített művészek kiállítására éppúgy, mint a Moholy-Nagy László Formatervezési és a Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíjasok 2010. évi beszámoló kiállítására.
A múzeum együttműködési megállapodást kötött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel, amelynek keretében az Üllői úti intézmény gyakorló és vizsgatermeket ajánlott fel. “Közösen újítjuk fel múzeumunk régi hangszereit, a felújított hangszerekre pedig koncertprogramokat szervezünk” – tette hozzá a főigazgató, aki körülbelül 200 ezer látogatóval lenne elégedett 2011 folyamán.
“Ha befejezzük az épület rekonstrukcióját és megújíthatjuk az állandó kiállításainkat, ez a szám ennél jóval magasabbra emelkedhet” – vélte Takács Imre.
A főigazgató megbízatása egyébként tavasszal jár le, a vezetői pályázatot már kiírták, és Takács Imre jelezte: tervezi, hogy újra megpályázza a posztot.
