Közélet

Több nyelvhasználati jogot kaphatnak az erdélyi magyarok

Az RMDSZ-javaslat kitér arra is, hogy ha egy településen eléri a 20 százalékot egy adott kisebbség aránya, a saját nyelvükön írt formanyomtatványon intézhessék ügyeiket.

Jelentősen bővülhet az erdélyi magyar közösség anyanyelv-használati joga, ha a román szenátus és képviselőház elfogadja az RMDSZ javaslatait, amit a kormánykoalíció támogatásával az új közigazgatási törvény tervezetéhez tettek.

Cseke Attila szenátor, a tervezetet megvitató parlamenti különbizottság tagja a kolozsvári Maszolnak elmondta: a javaslatok értelmében azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, az anyanyelv használatának jogát kiterjesztenék a prefektúrákra (megyei kormányhivatalokra), illetve olyan, a helyi vagy megyei önkormányzatok tulajdonában lévő vállalatokra, amelyek közérdeket szolgálnak.

Ha elfogadják a javaslatokat, az anyanyelv-használat jogát a helyi vagy megyei önkormányzat döntése alapján azokon a településeken is biztosíthatják, ahol az adott kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot. Ugyanis a mostani közigazgatási törvényt a bíróságok is úgy értelmezik, hogy ahol egy kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot, ott akkor sem részesülhetnek ezekben a jogokban, ha a helyi önkormányzat jóindulatúan viszonyul hozzájuk.

Ahol az adott kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, a közösség tagjai az anyanyelvükön írt formanyomtatványokon intézhetik ügyeiket. Így például a magyarok magyar nyelvű formanyomtatványon fordulhatnak a helyi vagy megyei szervekhez a kéréseikkel. Ezen felül ezeken a településeken az utcák, közterek, parkok nevére is kiterjed a nyelvhasználati jog, vagyis a román név mellé kikerülhet az utcák hagyományos magyar neve is.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik