A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a követelések összege körülbelül 100 millió eurót tesz ki, ami, tekintettel például az idei évben várható 3,2 milliárdos többletre, igazán nem sokat nyomna a latba. A Deutsche Telekom azonban presztízs okokból nem engedheti meg magának az egyezkedést, mert minden egyes ilyen lépés a félrevezetés, a becsapás vádjának akárcsak részleges beismerését jelentené.
A történet a 2000. évre nyúlik vissza, amikor harmadik alkalommal bocsátottak Telekom-részvényeket tőzsdére, de a Telekom-papírok értéke az akkor kibocsátási ár negyedére csökkent. A dühös kisbefektetők azzal vádolják a Deutsche Telekomot, hogy alaposan melléfogott ingatlanok értékének felbecslésekor, s nem kaptak információkat küszöbönálló beszerzésekről, amelyek veszteségeseknek bizonyultak a Telekom számára.
Meinrad Wösthoff bíró tíz reprezentatív értékű panaszt emelt ki a panaszok tömegéből. A perben a vádlottak padján ül a Deutsche Telekomon kívül a Deutsche Bank, a német állam, a KfW hitelintézet (ma: KfW bankcsoport) és a Telekom egykori főnöke, Ron Sommer. A tőkebefektetők érdekeit védő közösség szerint a bíróság képtelen lesz megbirkózni a Telekom-részvényesek panaszáradatával.
