A döntés egy 2009-ben kezdődött ügy kapcsán született, amelyben a felperesek előadása szerint munkaadójuk, egy virginiai seriff azért bocsátotta el őket, mert a kampány során volt merszük belájkolni a politikai ellenfél Facebook-oldalát.
Bő egy évvel ezelőtt írtunk az első fokú határozatról, amelyben az eljáró bíró amellett állt ki, hogy “egy Facebook-oldal lájkolása nem az az érdemi kinyilatkoztatás, amely indokolná az alkotmányos védelmet”, vagyis a lájkolás nem alapjog.
A fellebbviteli bíróság azonban ezzel nem értett egyet: nemrég született határozata szerint a lájkolás a szólásszabadság gyakorlásának digitális változata, vagyis igenis vonatkozik rá az Egyesült Államok alkotmányának első módosításában rendelt védelem.
S bár ez nem jelenti azt, hogy az interneten bármit szabad, az biztos, hogy egy amerikai közszolgát ennyiért nem lehet kirúgni. A precedens jellegű döntés jogerőre emelkedését pedig már csak az alkotmánybíróságként is működő Legfelsőbb Bíróság akadályozhatja meg.
