Újabb fideszes mandátum a határon túli szavazatok miatt, tuti a kétharmad

Gyurcsány Ferenc hétfőn este az ATV-ben arról beszélt, hogy megkeresné a baloldal vesztes pártjait, és megkérdezné, mit terveznek: elfogadják-e az eredményt, esetleg hajlandóak-e megfontolni egy demokratikus ellenállási mozgalom elindítását.

Azt mondta, a legminimálisabb céljukat elérték, megkétszerezték mandátumaik számát a parlamentben, de ez nagyon pici öröm az ürömben. Ám úgy kalkuláltak, hogy van 350 ezer törzsszavazójuk, aki tűzön-vízen át kitart a DK mellett, és még 150 ezer „rejtőzködő” szavazóval számoltak, de pártja összesen nem kapott 300 ezer szavazatot. Felvetette, hogy választási csalás történhetett, ezért kedden kezdeményezik, hogy a több mint 10 ezer szavazókör dokumentumait vessék össze a hivatalos adatokkal.

Szerinte azért lehet megalapozott a csalás gyanúja, mert az volt az erős benyomásuk, hogy a Fidesz jelentősen veszített a korábbi támogatottságából, ennek ellenére a hivatalos adatok szerint még jóval több szavazatot is nyertek, mint 4 évvel ezelőtt.

Ezután arról beszélt, hogy szükséges lehet egy nemzeti demokratikus ellenállás, amihez a pártok önmagukban nem elegendőek, de szükségesek a megszervezéshez, ezért a következő napokban egyeztetnének az MSZP-től a Párbeszéden át az LMP-ig és az Együttig arról, hogy a többi ellenzéki párt hogy látja a helyzetet, és szeretnének-e rá közös választ adni.

Szerinte a Fidesz attól nem ijed meg, ha 66 ellenzéki képviselő nem veszi fel a mandátumát, ezért az a kérdés, hogy mit fog csinálni az ellenzék a parlamenten kívül. Arra a kérdésre, hogy forradalmat szervez-e, nemleges választ adott, de hozzátette, hogy Milosevićtől Fico bukásáig mutattak jó néhány példát Közép-Európa országai arra, hogyan lehet szembe fordulni a kormánnyal kulturált, demokratikus módszerekkel.

Gulyás Márton aktivista, a Közös Ország Mozgalom alapítója hétfőn este arról beszélt a Hír TV-ben, hogy az ellenzékre nézve óriási bukásnak tartja a Fidesz győzelmét, ami miatt mindenkinek önkritikát kell gyakorolnia. Közölte, nem látja értelmét annak, hogy az ellenzéki képviselők ebben a helyzetben beüljenek az Országgyűlésbe, mert az semmi másról nem szól, csak a demokrácia színjátékának biztosításáról, ami nem állhat érdekükben.

Gőgös Zoltán – akit az atv.hu az MSZP legendás politikusának nevez – eldöntötte, hogy nem veszi át mandátumát és abbahagyja a politizálást.

Az ATV hétfő esti műsorában elmondta, hogy alapítóként nem lép ki a pártból, valamilyen formában lehet, hogy tanácsokat is ad majd, de átadja parlamenti helyét Harangozó Tamásnak, akit tehetséges fiatalnak tart.

Gőgös úgy véli, a vasárnapi kudarc után másoknak is kellene követniük az ő példáját.

Fekete-Győr András hétfőn esti Facebook-posztjában azt írta, libabőrt, könnyeket és szívverést kapott azoktól, akik „a tegnapi rémálom” óta tömegével akarnak hozzájuk csatlakozni.

Ezt kaptam attól a tagunktól, aki tegnap felmondott a minisztériumban, hogy teljes állásban dolgozzon a Momentumban. Ezt kaptam tegnap éjjel attól a közös, 300 fős Momentumos skandálástól, ami azt harsogta: „folytatjuk”.

A Momentum elnöke kijelentette, folytatják, mert

• „van több, mint 150 ezer magyar ember, aki a Momentumra szavazott,
• Magyarországon a rendszerellenzék megbukott,
• 18 év alattiak tömegei, és a baloldalból-Jobbikból kiábrándultak milliói várnak arra, hogy a Momentum képviselje őket.”

Egy 22 éves lány a választás utáni reggel megosztott egy posztot Facebookon. Azt írta, nem szokott ilyeneket kiírni, sőt még nem írt ki semmit soha, de ma muszáj megtennie, mert kikívánkozik belőle. A poszt 11 óra alatt már több mint 38 ezer lájknál és 14 ezernél is több megosztásnál jár.

A történetből nem nagyon érdemes kiragadni részleteket, egyben mutatjuk az egészet:

„Nem szoktam ilyeneket kiírni. Sőt, még semmit nem írtam ki Facebookra. Soha. Azt sem tudom, mi a franc értelme van, hogy kiírom most, de ma egyszerűen kikívánkozott belőlem. Szóval egy Luca féle kora reggeli poszt következik.

22 éves vagyok.
A húgom 14 évesen már megmondta, hogy elmegy innen. Ennek 5 éve. Jövőhéten Skóciába megy megnézni az iskolát, ahova kapott ajánlatot. Szeretnénk támogatni ebben, de a szívünk szakad bele, hogy elmegy.

22 éves vagyok.

Anyukám óvónő, méghozzá kiváló. Egyedül nevelt fel minket. Rohadt keveset keres, de ebbe beletartozik a családi pótlék. Aki nem tapasztalta, fogalma nincsen, hogy az egyik legkeményebb munkával keres ennyit. Májustól csökken a fizetése 13.000 forinttal, mert a húgom is leérettségizik. Elveszti a családi pótlékot.Mikor azt kell mondania a nagyobbik lányának, hogy májustól nem tudja támogatni őt, emiatt a potom 13.000 forint kiesés miatt, mert ő is csak tengődik, mindig látom rajta, hogy kicsit összetörik a szíve.

22 éves vagyok.
Két hónap, és megkapom a diplomámat. Óvó néni leszek én is. Az állam, (HA kaptam) 8000-el támogatta a tanulásomat/félév. 8000 forinttal. Ha minden jegyem kitűnő lett volna, 20.000 forint a maximum, amit kaphattam volna. Sok külföldi barátom van, akiknek, mikor ezt elmondom, ráfagy a mosoly a képükre. Sajnos nem hiszik el. Igazából én sem.

22 éves vagyok.
Szeretnék óvónő lenni, minden nyűgével, és az államnak köszönhető szivatásával együtt, szeretnék az lenni. Csodálatos szakma, és szeretném szeretni: de nem fogom tudni.

22 éves vagyok.
Szeptembertől, gyakornokként, 2 évig, 120.000 forintot fogok keresni. Budapesten ez egy szoba ára. De én nem szeretném a 100%-át oda adni a fizetésemnek azért, hogy legyen tető a fejem fölött. Végül is, ennem is kéne. Vagy valami.

22 éves vagyok.
Szeretnék egy lakást. Nem nagyot, mindig a kis lakásokat szerettem, a 30nm tökéletes lenne. Azt hiszem, nem kérek sokat. Ha szeretném, hogy felnőttként saját tető legyen a fejem felett, 22 évesen fel kell hitelt vennem, ami 40 éves koromig a nyakamon lesz. Jobb esetben. És a 120.000-ből majd a 160.000-ből kéne fizetnem a törlesztőjét.

Én ezt nem akarom. Meg nem is tudom.

22 éves vagyok. Kinéztem egy kávéfőzőt egy hónapja, de nem tudtam megvenni magamnak. Mondom egy kávéfőzőt. Nem autót, nem gyémántékszert, nem egy 26. táskát: egy kávéfőzőt. Szóljatok, ha sokat akartam.

22 éves vagyok.
Terveznem kéne a jövőmet.
De nem tudom. Mert itt nincs olyanom. Nem látom magam előtt, sosem láttam. Ez pedig megijeszt. De nagyon.

22 éves vagyok.
Pár év, és szeretnék családot. Imádom a gyerekeket, mindig is akartam családot.
Hogy itthon-e? Szeretnék, ez a hazám, ezt a nyelvet beszélem. De nem fog megtörténni.

22 éves vagyok.
Terveznem kellene, alakítanom az életem, fixálni a jövőmet, emellett pedig élveznem az élet egyik legjobb időszakát.
DE NEM TUDOM.

22 évesen ugyanis nem látom a jövőm.

Mert az én hazámban, itt, Magyarországon, nincs jövőképe egy 22 évesnek, aki nemsokára megkapja a diplomáját a kezébe. Ami manapság semmit sem ér itthon.
Mert az én hazámban napról-napra él azaz ember, aki becsülettel dolgozik.
Mert az én hazámban vegetálunk.
Mert az én hazámban a 2 felnőtt csak úgy tudja magát eltartani, ha egymásra támaszkodik. Ha nincs egy párod, haverod, akárkid, akivel közösen osztozol a költségeken; 22 évesen mehetsz vissza anyádhoz: aki már szintén nem tud eltartani, mert önmagának is alig jut.
Mert az én hazámban egy friss diplomás nem akar elhelyezkedni a saját végzettségében, amit ő választott anno, hiszen ezt szerette volna csinálni. Nem akar családot. Nem akar: JÖVŐT.

Mert az én hazámban, egy kávéfőzőről csak álmodni lehet.

Remélem, külföldön majd vehetek egyet.”

Facebook-oldalán jelentette be Vona Gábor, hogy ígéretéhez híven benyújtotta lemondását a Jobbik elnöki tisztségéről, és nem méreti meg magát a párt tisztújító kongresszusán. Az elnökség felé azt is jelezte, hogy listás parlamenti mandátumát nem veszi át.

Emlékeztetett, hogy a választási eredményért a Jobbik miniszterelnök-jelöltjeként egyszemélyi felelősséget vállalt, és mivel a választási győzelem nem valósult meg, tartotta a szavát.

Mindent meg fogok tenni azért, hogy ez a közösség a következő időszakban még erősebbé váljon, de 12 év után immáron nem elnökként – írta.

A választás előtt egy nappal lapunknak adott interjújában a felvetésre, hogy vereség esetén, ha lemond is, a májusi kongresszuson bizonyára ismét indul az elnöki posztért, Vona a következőt mondta:

A politikai karrierem nyilván gyöngébb választási eredmény esetén sem érne véget, de a lemondás akkor is komoly gesztusértékkel bír. És majd a kongresszus tényleg mérlegre teszi a munkámat.

Közleményt adott ki a Magyar Helsinki Bizottság, amelyben azt írják, sokan kérdezték tőlük, hogyan befolyásolja tevékenységüket a választás eredménye. Mint emlékezetes, a jogvédő szervezetet számos alkalommal támadta hazugságokkal a Fidesz, jogerős bírósági ítéletekben marasztalták el emiatt a kormánypártot. A szervezet ezekről itt írt részletesen.

Most azt közölték, hogy mindaddig folytatják jogvédő tevékenységüket, amíg szorult helyzetükben az emberek segítséget kérnek tőlük.

A Magyar Helsinki Bizottság egyidős az 1989-ben létrejött demokráciával, amelyből mára egyre kevesebb maradt. Egyesületünk átérzi a felelősséget, így meg kíván felelni annak a várakozásnak és bizalomnak, amely a bajban lévő és a hatalom fenyegetésében élő emberek felől árad felénk

– írták. A választás eredményét úgy értékelik, hogy „olyan politikai erő kapott újabb négy évre felhatalmazást és szerzett kétharmados többséget az Országgyűlésben, amelyik nyolc éves kormányzása alatt világossá tette: a jogállami és demokratikus értékeknél, az emberi jogoknál és az alkotmánynál fontosabbnak tekinti hatalmi érdekeit”.

Emlékeztetnek arra, hogy a Fidesz „az utóbbi években hadjáratot folytatott a civil szervezetek és a közélet minden olyan autonóm szereplője ellen, amelyik felszólalt a jogállamiság, az alkotmányosság és az emberi méltóság védelmében. A kampány során egyértelművé tette és mintegy államcéllá emelte: a független civil szervezeteket és jogvédőket ellenségnek tekinti, és mindent elkövet azért, hogy elszigetelje, befeketítse és felszámolja őket” – áll a közleményben.

Munkánkra ez elmúlt évtizedekben is nagy szükség volt, egy alkotmányozó többséggel rendelkező, gátlástalan hatalom idején pedig még inkább ez a helyzet

– áll a közleményben, amelyben a szervezet kifejezi: nincsenek kétségei afelől, hogy a kormányerő a neki nem tetsző szervezetekkel szemben mihamarabb és drasztikus formában beváltja fenyegetéseit. Ez szerintük nem más, mint társadalom elleni nyílt agresszió.

Két olyan politikus is bejutna a Parlamentbe a DK listájáról, akik európai parlamenti képviselők – írja a Magyar Nemzet. Niedermüller Péter a negyedik, Molnár Csaba pedig a második helyen szerepelt a párt országos listáján, de választaniuk kell, mert nem lehetnek egyszerre a nemzeti parlament és az Európai Parlament tagjai.

A lap megkérdezte a két képviselőt, hogy hol folytatják a jövőben. Niedermüller Péter azt mondta, lemond listás mandátumáról, átadja helyét az utána jövőnek, és Brüsszelben folytatja munkáját. Hozzátette, ha egyéni mandátumot nyert volna, értelemszerűen azt tartotta volna meg. Molnár Csaba ugyancsak azt nyilatkozta, hogy marad az Európai Parlamentben.

Mivel a DK listáján 5. és 6. helyen szereplő Varju László és Oláh Lajos egyéniben szerzett mandátumot, és a pártnak összesen hat listás mandátuma van, a sorrendben következő Székely Sándor, Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és László Imre juthat be a törvényhozásba.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn levélben gratulált Orbán Viktornak a Fidesz választási győzelméhez.

Levelében Tusk hangsúlyozta, bízik benne, hogy Orbán a következő miniszterelnöki ciklusában konstruktív szerepet fog játszani az Európai Unió egységének fenntartásában.

Az uniós állam- illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke leszögezte, hogy várakozással tekint a közös munkára.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is a Fidesz-KDNP választási győzelmének a fontosságát hangoztatta az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

Tőkés László EMNT-elnök a választás estéjén felállított nagyváradi eredményváróban értékelte a választásokat. A közlemény szerint úgy vélte: a szeretet aratott győzelmet a gyűlölet fölött. Véleménye szerint azok szenvedtek csúfos vereséget a választási versenyben, akik „a nemzet megosztásán ügyködtek”, és azok arattak elsöprő sikert, akik „a magyarság önvédelmi harcának ügyét tűzték zászlajukra”.

Tőkés László megállapította: a külhoni magyarok ellen irányuló kampánypropagandának nem volt foganatja, sőt a külhoni magyarok jelentős mértékben járultak hozzá a nemzeti erők sorsdöntő győzelméhez. A Fidesz-KDNP-s színekben EP képviselői tisztséget is betöltő Tőkés László szívből jövő elismerését fejezte ki Orbán Viktor elnöknek.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy Orbán Viktornak címzett nyílt levélben kijelentette, a Fidesz-KDNP választási győzelme egyben a székelyek győzelme is.

Megállapította: „mindannyian arra vágyunk, hogy Magyarország független, szuverén állam legyen, a törvényeket magyar nemzeti érdekek figyelembevételével fogadják el, és az ország képes legyen megvédeni a maga határait. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a székelység huszonegyedik századi autonómiatörekvése megtalálja azt a legszilárdabb támaszt, amely a nagyvilágban egyedül csak Magyarország”.

Orbán Viktornak az SZNT egykori alakulóülésére küldött üzenetét idézve abbéli reményét hangoztatta, hogy a magyar szabadság kifele, Székelyföld irányába is fog épülni a következő négy évben.

Az EMNP Szilágyi Zsolt pártelnök gratulációjáról számolt be hétfői közleményében. Szilágyi Zsolt megállapította: a határon túli szavazók 94 százaléka a jelenlegi kormánypártokat támogatta a vasárnapi választásokon. „Ez a határon túli magyar állampolgárok egyértelmű támogatását és kiállását jelenti egy olyan politika mellett, melynek célja az európai és kárpát-medencei magyarság kultúrájának és identitásának megőrzése” – értékelte Szilágyi Zsolt. (MTI)

Nemcsak Vona Gábornak kell ma lemondania az elnökségben, hanem mindenkinek

– fogalmazta meg Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke egy Toroczkai László alelnöktársának címzett nyílt levélben, amelyet a Facebookon tett közzé hétfőn.

Az ellenzéki politikus bajtársiatlan dolognak”nevezte párttársa korábbi bejegyzését, arra hivatkozva, hogy amíg Toroczkai Lászlóval „elnézően bánt a kormánysajtó”, az elnökség többi tagjával nem.

Nemcsak Vona Gábornak kell ma lemondania az elnökségben, hanem mindenkinek. Neked és nekem is, mert részesei voltunk a néppártosodásnak

– fogalmazott Sneider Tamás, aki szerint a közösségben nem lehet helye a széthúzásnak.

Előzőleg Toroczkai László úgy fogalmazott:

Vona Gábor megbukott, de a Jobbik él. Ha azonban Vona Gábor úgy gondolja, hogy nem végleg bukott meg, s a lemondás is csak látszólagos lesz, azzal kivégzi a Jobbikot.

Az alelnök értékelése szerint egy olyan, egyébként kiváló emberek ezreiből álló parlamenti párt, amely három egymást követő választáson sem tud a kormányzás közelébe kerülni, végleg elveszíti az esélyét arra, hogy valaha győzzön, „hacsak nem iktatja ki azt az akadályt, amely a növekedését meggátolja”.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor választási győzelmét értékeli a német Der Spiegel, megjegyezve, hogy a választás előtt néhány napig úgy tűnhetett, szoros küzdelemre számíthat a magyar miniszterelnök, és optimizmus kezdett kibontakozni az ellenzékben. A zsinórban harmadik kétharmados győzelem azonban a lap értékelése szerint történelmi jelentőségű lehet Orbánnak, Magyarországnak, és akár Közép- és Délkelet-Európának is.

Tamás Gáspár Miklós a lapnak nyilatkozva azt mondta, az elmúlt években Európa-szerte minden választás az úgynevezett bevándorláskérdésen dőlt el. Európa-szerte eltűnőben van a konszenzus a közös jólétet és közös érdeket illetően, egyre több társadalmi csoport helyezi előtérbe a saját érdekét olyan kisebbségekével szemben, mint a menekültek – mutatott rá. Ennek a folyamatnak TGM szerint Orbán Viktor tehetséges képviselője, ezért nyer választást.

Mindenki tudja róla Magyarországon, hogy korrupt és rosszul kormányoz, mégis sokan szavaznak rá, mert fontosnak gondolják, hogy megvédje őket a bevándorlóktól és az olyan kisebbségektől, mint a romák

– mondta.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont elemzője azt mondta, Orbán győzelmét a Nyugatnak is el kell ismernie, amikor saját előítéleteinek foglyaként ítéli meg a magyar miniszterelnököt. Szerinte a kormányfő képes megfogalmazni olyan célokat, amelyek mögé a népesség széles rétegei be tudnak állni, és erős nemzeti identitást kínál nekik. Úgy véli, ezen a ponton már Orbán-korszakról is lehet beszélni.

Az a cikk szerint valótlan elképzelés, hogy Orbán Viktor enyhítene konfliktuskereső politikáján, a célja ugyanis, hogy megreformálja az Európai Uniót, a közös politikai értékek helyett a támogatások elosztására és a közös piacra alapozva, ami mögé fel akarja sorakoztatni a közép- és délkelet-európai országokat is.

Hahó, Facebookosok! Remélem, jól vagytok. Én jól vagyok

– kezdte hétfő délutáni bejelentkezését Orbán Viktor Facebookon.

A miniszterelnök a videóban köszönetet mondott mindenkinek, különösen azoknak, akik az üzeneteket továbbküldték, megosztották, esetleg neki is küldtek tanácsokat.

Nagy tettet hajtottunk végre közösen

– jelentette ki.

Meglátjuk, mit tesz Orbán Viktor miniszterelnök az új megbízatása során, fontos, hogy Magyarországon erős az Európai Unióhoz való hozzátartozás érzete

– jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke hétfőn Varsóban az előző napi magyar országgyűlési választásokon aratott nagyarányú Fidesz-győzelemmel kapcsolatban.

Timmermans ezt újságírói kérdésre válaszolva mondta a Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszterrel közösen megtartott sajtóértekezleten. Az EB első alelenöke szerint a kampány során sok volt a retorika.

Ehhez öreg politikusként hozzászoktam

– jegyezte meg.

Czaputowicz gratulált a Fidesz-KDNP választási győzelméhez. Magyarországot stabil demokratikus államnak minősítette, mely szoros európai integrációra törekszik.

Megírtuk korábban, hogy a luxemburgi külügyminiszter az uniós értékeken mutatkozó kóros elváltozásként értékelte a Fidesz vasárnapi győzelmét. Ezt természetesen nem hagyhatta szó nélkül Szijjártó Péter külügyminiszter, aki „hoztam is, meg nem is” jelleggel a következőt reagálta az MTI-nek:

Jean Asselborn nem szerepel a magyar választói névjegyzékben, ezért érdektelen, hogy mit mond.

Bizonyára tűkön ült már mindenki, hogy megtudja, mit gondol Magyarország egyik legnagyobb hatású véleményvezére Tibi atya, Bihari Viktória, Kasza Tibor és Puzsér Róbert mellett. Erzsi, a macska (akinek gazdája, Homonnay Gergely a DK pénteki kampányzáróján is felszólalt) drámai hangvételű írást tett közzé „Ezt az eredményt nem lehet elfogadni” címmel.

Azt írja, „nem fellázadni kell, nem kell törni-zúzni, autókat felgyújtani, de ki kell menni az utcára, ahogy pont egy éve kimentetek a CEU-ért, csak most legyetek ötször annyian, és nem csak Budapesten. A netadó idején sem csináltatok semmit, csak sétálgattatok, és a hatalom behódolt” – írta, elegánsan figyelmen kívül hagyva a Fidesz-székház megdobálását különféle informatikai alkatrészekkel.

A legmókásabb felvetés, hogy szerinte az ellenzéki pártok elnökeinek helyükön kellene maradniuk, „üljenek le tárgyalni még ma, és jogászokkal felvértezve, kihasználva az európai kapcsolataikat gyakoroljanak nyomást a Fideszre”. Új választási törvényt kell kiharcolni, és új választást kell tartani – írja.

Még tavaly októberben Karácsony Gergelyt az ATV-ben a baloldal együttműködésének sikerességéről kérdezték, szó volt arról, mitől lesz jobb az együttműködés, mint 2014-ben, amikor kétharmaddal győzött a Fidesz, írja a valasz.hu.

Karácsony ekkor még nem volt az MSZP-P miniszterelnök-jelöltje, ekkor még azt mondta:

Az, hogy a Fidesznek kétharmada lesz, teljes mértékben kizárt szerintem. Ehhez annyira hülyének kéne lenni az ellenzéknek.

Április 15-ére kormányellenes tüntetés szerveződik „Talpra Magyar Hív A Szabadság” címmel, írja a hvg.hu. Az esemény Facebook-oldalán azt írják, a demonstráció jövő vasárnap este nyolckor kezdődik, eddig több mint háromezren jelezték, hogy ott lesznek, további 13 ezren érdeklődnek.

A tüntetés leírása mindössze annyi:

Aki szabad Magyarországot szeretne, aki gyűlöletmentes politikát, aki életet akar ebben a fullasztó légkörben.

Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Bielik István / 24.hu

A választási vereség után az Együttnek a fennmaradásért is meg kell küzdenie – mondta Juhász Péter, az Együtt leköszönő elnöke a Hír TV-ben hétfőn. Mivel a párt alig több mint fél százalékot ért el a választáson, vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást.

A párt 150 millió forintot kapott. Juhász elmondta, hogy az elnökség saját személyes vagyonával felel a kampányra elköltött támogatásért, öt főre elosztva ez 30-30 milliót jelent.

Kivételesen komoly bejegyzést tett ki Facebook-oldalára a Kétfarkú Kutya Párt, amelyben megköszönik az 1,7 százaléknyi listás szavazatot, és a nekik nyújtott segítséget.

Az eredmény azt jelenti, hogy Magyarországon maradunk. 5 felett ugye elutaztunk volna fél évre külföldre nyaralni, 1 alatt meg elmenekültünk volna az országból

– írják, azon ironizálva, hogy 1 százaléknyi szavazat alatt vissza kellett volna fizetniük a már elköltött kampánytámogatást.

A párt legfontosabb feladatának azt tartja, hogy

valahogy elérjük azokat a vidékieket, akik a nemlétező bevándorlóktól rettegnek és valahogy megértessük velük, hogy őket átverték.

Úgy gondolják ugyanis, hogy 2,5 millió ember rettegésből szavazott.

Emellett nyilván folytatjuk, amit eddig is csináltunk, a városfelújítást, a közösségépítést, valamelyst nagyobb volumenben mint eddig, hiszen mostantól lesz erre évi 40 millió forint állami támogatásunk, amit igyekszünk majd értelmesen elkölteni. És átláthatóan

– írták. Bírálta a párt a taktikai szavazást, zárójelben kifogásolva, hogy „gulyásmarciék a demokrácia jegyében minket nem is mértek”.

Azzal hogy a legesélyesebbnek mondott dk/szoci-jobbik jelölt mellett kampányoltak és ugye mindenki hülye volt, aki nem lépett vissza, sikerült kicsinálni az lmpt, az együttet, a momentumot és így 2022-ben is gyurcsány ferenc meg a jobbik fog ránk mosolyogni a plakáton. Ez azért elég szomorú szerintem

– áll a bejegyzésben, ami felrója még a baloldali sajtónak, hogy „konkrétan propagandaújságírássá alakult az elmúlt hetekben”, és „most ugye még a Nagy Népi Mindenkimás Hibáztatása jegyében szépen megírják, hogy az lmp meg a momentum meg az mkkp tehet mindenről”.

Telefonon gratulált Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek újraválasztásához. A beszélgetés során Netanjahu már a közeljövőben megtartandó izraeli látogatásra invitálta a magyar kormányfőt.

Netanjahu tavaly júliusban hivatalos látogatást tett Magyarországon, és ezzel több évtized után ő volt az első izraeli kormányfő, aki Budapestre látogatott.

Az elmúlt majdnem harminc évben, amióta a két ország ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat, Magyarország Izrael egyik legfontosabb térségbeli partnere volt, de korábban utoljára Jichák Samír miniszterelnök járt Budapesten 1989-ben.

A kétoldalú kapcsolatokat azóta is kiemelkedően jónak tartják. Izrael jelezte, nagyra értékeli, hogy a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal kapcsolatban, és támogatja a magyarországi zsidó közösség fejlődését.

Geert Wilders, a holland jobboldali Szabadságpárt vezetője a Twitteren gratulált Orbán Viktornak a Fidesz országgyűlési választási győzelméhez.

Gratulálok Orbán Viktornak a kiváló eredményhez. Nagyon megérdemelt győzelem!

– írta a közösségi oldalon Wilders, aki iszlámellenességéről vált ismertté Európa-szerte.

A jobboldali holland politikus felesége egyébként magyar. Geert Wilders januárban járt is Magyarországon, és találkozott is Orbán Viktorral.

Congratulations Viktor Orbán with this excellent result.

A well deserved victory! #hungaryelections #HungaryElection2018 #Valasztas2018 pic.twitter.com/BT2t9DqJbp

— Geert Wilders (@geertwilderspvv) April 8, 2018

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint az Európai Uniónak határozottan cselekednie kell a Fidesz nagyaranyú választási győzelme után, semlegesítenie kell az uniós értékeken mutatkozó „kóros elváltozást”.

Asselborn: Ha a magyar kormány így folytatja, annak az uniós tagsága lehet az ára

Szerinte nem fogadhatjuk el, hogy a menedékkérők megsegítésén dolgozó civil szervezeteket büntessenek.

A luxemburgi miniszter úgy fogalmazott, hogy különösen a magyar választások után Németországnak és Franciaországnak, illetve minden, nem közönyös tagországnak, az európai egyezmények alapján gyorsan és határozottan semlegesítenie kell ezt az értéktumort.

Asselborn kijelentette, hogy az egységes Európa nem azért jött létre, hogy szabad folyást hagyjon a kormányokban a nacionalista ideológiáknak, hanem hogy ne ismétlődjenek meg a huszadik század első felének pusztításai, amit szerinte kizárólag a közös értékeken alapuló unió szavatolhat tartósan. A miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország és Lengyelország után máshol Kelet- és Közép-Európában vagy akár egy nagy uniós alapító tagországában is „kedv támadhat” az értékek megváltoztatására és rémhírek terjesztésére.

Jean Asselborn szerint az Európai Unió alapvető fontosságú döntés előtt áll Magyarországgal kapcsolatban.

Vagy hagyja az EU (érvényesülni) az orbáni logikát, prioritásként tekint a tömeges migráció jelentette veszélyre és a keresztény értékek felbomlására, ami ellen védekezni kell, vagy megállítja ezt a hallatlan rémhírterjesztési kurzust, és kiáll az emberi értékek, a közösség és a béke Európai Uniójáért.

A luxemburgi diplomácia vezetője szerint Magyarország valós problémája nem a néhány száz menekült bevándorlása, hanem az egyre több fiatal kivándorlása Magyarországról az EU más tagországaiba.

Schiffer Andrástól kért ügyvédi szakvéleményt Sallai Róbert Benedek, hogy követelheti-e az LMP a visszalépett jelöltektől azt a pénzt, amelyet elbukott a visszalépéssel, és ugyan erre ügyvédi szakvéleményt nem adott Schiffer, de magánvéleményét elmondta – az LMP két éve lemondott elnökének, Schiffernek a verziójában így zajlott az, amiről pártbéli riválisa, Hadházy Ákos beszélt lapunknak adott interjújában.

De hogy mit mondott Schiffer, hogyan szól a pontos verziója, itt olvashatják:

Schiffer visszaszólt Hadházynak a sokmilliós perrel való fenyegetős ügyben

Ő csak magánvéleményt mondott, jogi szakvéleményt más ügyvédek, ráadásul azok szerinte nem jelentenek perrel való fenyegetést.