Újabb fideszes mandátum a határon túli szavazatok miatt, tuti a kétharmad

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Marek Kuchcinski alsóházi elnök gratulált a Fidesz választási eredményéhez, Konrad Szymanski külügyminiszter-helyettes pedig a közép-európai emancipációs törekvések eredményének minősítette a Fidesz győzelemét.

Gratulálok Orbán Viktor miniszterelnöknek az immár harmadik parlamenti választási győzelemhez

– írta Twitter közösségi honlapján Morawiecki.

A reformok útja soha nem könnyű. A társadalom támogatása arra mutat, hogy érdemes vállalni a fáradságot

– szögezte le, sok sikert kívánva Magyarországnak.

Gratulált a választási eredményhez Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök is.

Közép-Európa magasra tűzte a szabadság zászlaját

– írta Twitter-bejegyzésében.

Magyarország szívvel és ésszel szavazott, nem törődve Brüsszel fenyegetéseivel és Soros milliárdjaival

– gratulált Orbán Viktor győzelméhez Matteo Salvini, az olasz jobbközép koalíciót vezető Liga politikusa Twitter-üzenetben.

Salvini jó munkát kívánt Orbán Viktornak, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kormányfővel hamarosan olasz miniszterelnökként tud találkozni. Salvini arra utalt, hogy az általa vezetett jobbközép koalíció kapta a legtöbb szavazatot a márciusi olasz választásokon, és jelenleg kormányalakítási tárgyalásokat vezet.

Magyarország, ahogy az utóbbi nyolc évben is tette, igyekszik realisztikus módon megközelíteni a nagy horderejű európai kérdéseket, beleértve az Európa jövőjéről folyó vitát, amelyben a magyar kormánynak nagyon karakteres mondandója van, különösen a migrációról – mondta hétfőn a BBC rádiónak Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő a brit közszolgálati rádió közéleti-politikai 4-es csatornájának reggeli politikai magazinműsorában, amelyben elsősorban a választások után várható magyar EU-politikáról kérdezték, a migrációval kapcsolatos magyar politikára vonatkozó felvetésre kifejtette: a magyarok látták, amikor 2015-ben 400 ezer ember vonult át az országon, és ha a magyar kormány nem hozta volna meg az utána foganatosított intézkedéseket, akkor

ugyanez hónapról hónapra, évről évre megismétlődött volna.

Emlékezetes, Orbán Viktor a kampányban elment Egerbe is, ahol Nyitrai Zsolttal, a Fidesz helyi jelöltjével töltött el egy napot, és házalás közben azt mondta neki,

egy mosógépet könnyebb eladni, mint téged.

Nyitrai tegnap nyert, és egyedi módját választotta az ünneplésnek, üzenve ezzel a miniszterelnöknek is.

Török Gábor a Fidesz legnagyobb sikerének tartja vasárnapi győzelmét. A politikai elemző blogján azt írta, a kormánypárt ilyen magas választási részvétel mellett még soha nem nyert, legitimitása tehát erősebb, mint a 2014-es. Sikere főleg egyetlen kampánytémája, a migrációs veszély sulykolásának volt köszönhető. Ezzel, a központilag irányított pártsajtóval – beleértve az állami televíziót, rádiót is – és az elsöprő köztéri jelenléttel a kisebb településeken újabb szavazókat vett rá „ország megvédésére”, a voksolásra.

Török Gábor: 2018-ban két Magyarország létezik

A jelenlegi a Fidesz legnagyobb sikere - írta a politikai elemző.

A magyarországi választók újra igazi vezetőt választottak maguknak, aki bebizonyította, hogy a szorgalmas munka elkötelezettje, és eltökélt abban, hogy békés és gyümölcsöző jövőt teremtsen számukra

– fogalmazott Aleksandar Vucic szerb államfő az Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének írt levelében, és egyben gratulált az országgyűlési választásokon elért eredményéhez.

Hozzátette, azok a nehéz, de megalapozott döntések, amelyeket Orbán Viktor a fenti célok elérése érdekében hozott, bizonyítják, hogy bölcsességgel és gazdag politikai tapasztalattal lehet előrébb vinni az országot és a népet.

Nem számítottunk ilyen arányú győzelemre, örülünk az eredménynek – mondta a Fidesz-frakció szóvivője a parlamenti választás másnapján az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Az emberek megértették, hogy sorsdöntő választásról van szó, hogy nemcsak képviselőket, hanem jövőt is választunk

– tette hozzá Halász János.

Nagy a feladat, folytatni kell a munkát, a migráció ellen tovább kell küzdeni, de miközben harcolunk, az élet is megy tovább, csökkennek az adók, nőnek a bérek – mondta a kormánypárti politikus.

Halász János kérdésre megerősítette, hogy a kétharmados többség birtokában a Stop Soros törvénycsomagot az elsők között fogadhatják el. Az Országgyűlés várhatóan április végén ülhet össze leghamarabb, ez a kérdés pedig már májusban sorra kerülhet – fűzte hozzá.

Ne legyen kétsége senkinek, ez szuverenitási kérdés, az ország biztonságáról van szó

– mondta.

Mint minden jelentős külföldi lap, úgy a New York Times is részletesen foglalkozott az április 8-i országgyűlési választásokkal.

Marc Santor, a cikk szerzője arról ír, Orbán Viktor – aki a korábbi szovjet blokk tagját egy vibráló demokráciából egy fél autokratikus állammá alakította – elsöprő győzelmet aratott. Megjegyzi, a Fidesznek most már megvan az ereje, hogy kedve szerint módosítsa az alkotmányt.

Mint fogalmaz, Orbán sikere felbátoríthat más olyan vezetőket is, akik hasonló kottából játszottak, köztük a közeli Lengyelországban is, ahol kormányzópárt nyíltan követte a magyar miniszterelnök taktikáját.

Kiemelte, ahelyett, hogy Franciaországról vagy Németországról venne példát, Orbán elismerően beszélt olyan autokratikus rendszerekről, mint Törökország vagy Oroszország, Magyarország mégis nagyban függ ez EU-s forrásoktól.

Bár Orbán szisztematikusan visszaélt az állam eszközeivel, Brüsszel nem tudott hatásosan nyomást helyezni rá

– áll a cikkben.

A New York Times aztán rátért a vasárnapi választásokra: most elmondhatták az állampolgárok, hogy mi a véleményük.

Sikerült is beszélniük egy szavazóval. A 48 éves Boda Attila szerint az országát ért fenyegetés jelentő. Mindkét ikszet a Fideszre húzta be.

Nem akarjuk, hogy migránsok jöjjenek Magyarországra. Nem akarnak integrálódni és csak a saját törvényeiket tisztelik. Háborút akarnak, az Iszlám Állam küldi őket Európába

– fogalmazott.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója úgy látja, a választás tisztességtelen volt. Szerinte az egész intézményrendszer egyetlen pártnak kedvez, ami ellen nem tudta felvenni a versenyt az ellenzék.

Zgut Edit, a Political Capital elemzője arról beszélt, hogy Orbán sikeresen keltett gyűlöletet az országban. Mint mondta, Orbán azért keltette azt a látszatot, hogy a migráció áll a nyugatról érkezett támadások mögött, hogy a korrupciós ügyekről elterelje a figyelmet.

A New York Times megszólaltatott egy nyugdíjas angoltanár is, akit még a gazdasági növekedés sem tántorított el attól, hogy Orbán ellen szavazzon.

Nem szeretem a helyi ellenzéki jelöltet, akire szavaztam, de ezt kellett tennem, nem volt választásom. Véget akarok vetni a korrupciónak. Orbán migráns- és Soros-ellenes retorikája elfogadhatatlan. Azt hittem, hogy idős koromra szép napok elé nézek. De most úgy érzem, hogy a lelkemet meggyújtották

– mondta Kovács Ilona.

2 559 198 szavazatot kapott a Fidesz-KDNP a pártlistás eredmények alapján, ami 48,8 százalékos eredmény. A Fidesz-KDNP ellen csaknem 130 ezerrel többen szavaztak, a 444.hu számításai szerint 2 millió 687 ezren.

Mégis a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel kormányozhatja tovább az országot (az egyéni körzetekben tarolt az újrázó pártszövetség, és a választási rendszer is a győztest nagyobb arányban kompenzálja.)

A budapesti Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest, CRCB) publikálta a választás utáni első reggel egyik legerősebb grafikonját Facebook-oldalán. A koordinátarendszerben azt ábrázolták, hogy mi volt a magyar választók egy részének első reakciója a választási eredményekre.

Az ábra szerint este 11, tehát a választási részeredmények publikálása után a kivándorlás szóra óránként közel kétszázan kerestek rá.

Ennyien írták be a kivándorlás szót hajnali 2-ig a Google-be:

ide kattintva találja.

A közel végleges adatok szerint a fővárosban többen szavaztak a Fidesz ellen, mint mellette, a nagyobbik kormánypárt mégis elvitte a mandátumok harmadát Budapesten.

A 444.hu arról ír, hogy a most rendelkezésre álló számok szerint Kocsis Máté kerületét leszámítva jó eséllyel minden egyéni kerületet bukott volna a Fidesz, ha az LMP hajlandó lett volna visszalépni.

Az összegzésük:

• Simicskó István 858 szavazattal nyert a DK-s Gy. Németh Erzsébet előtt, közben az LMP 3138 szavazatot vitt el a kerületben.
• Gulyás Gergely 1945 szavazattal nyert a DK-s Bauer Tamás előtt, az LMP-s Hajdu Mária 3497 szavazatot kapott itt.
• Varga Mihály 2690 szavazattal nyert a DK-s Niedermuller előtt, az LMP-s Ungár Péter 5348 voksot gyűjtött.
• Szatmáry Kristóf államtitkár 1209 szavazatot vert az Együtt jelöltjére, Vajda Zoltánra, az LMP-s Mizsei László 3823 voksot vitt el itt.
• A fideszes Dunai Mónika 2239 szavazattal nyert az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Lukoczki Károly előtt, itt az LMP-s Schmuck Erzsébet 2694 voksot kapott.

A lap megjegyzi, hogy az eredmények ismeretében átkozódó kommentelők lepték el az LMP Facebook-oldalát. A legnagyobb problémájuk az a usereknek, hogy a párt elzárkózott az érdemi ellenzéki koordinációtól.

56350 szavazat érkezett a határon túli ebből, csupán 165 volt érvénytelen. Az érvényes szavazatoknak a bő 94 százaléka, 52847 a Fidesz-KDNP-re ment, vagyis minden 20 határon túliból 19 az újrázó kormányoldalra voksolt.

A levélben történő szavazásra azoknak volt lehetőségük, akiknek nincs magyarországi lakcíme, túlnyomó többségük kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyar. Az Index azt írja, ennyi szavazat 1, de az is lehet, hogy 2 mandátumot jelent a Fidesz-KDNP-nek. Ha így van, akkor enélkül nem lenne kétharmad.

A német Die Weltnek nyilatkozott a magyar országgyűlési választások apropóján Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. Szavai szerint az Európai Uniónak ellen kell állnia az orbáni értékromboló és szorongáskeltő logikának. Asselborn az uniós tagállamokat erőteljes fellépésre szólította fel:

A magyar választások után elsősorban Németországnak és Franciaországnak, illetve minden nem közömbös tagországnak gyorsan és félreértést nem tűrően ki kell állnia az európai alapszerződés mellett és semlegesíteniük kell ezt azt értékeket érintő daganatot.

Kijelentette: az EU-t nem azért hozták létre, szabad folyást engedjenek a nacionalista ideológiáknak a kormányzatokban, hanem azért, hogy a XX. század első felének rombolás ne következhessen be újra. Ezt csak közös értékszövetséggel lehet garantálni. Szerinte Orbán és társai nem lehetnek referenciák az unió gyermekei számára és aggodalmát fejezte ki, hogy Magyarország és Lengyelország mellett esetleg más közép-, illetve kelet-európai országok, esetleg alapító tagország is megtalálja a számítását az értékek lebontásában és a szorongás erejében .

Luxemburg fő diplomatája szerint Magyarország igazi problémáját  nem néhány száz menekült bevándorlása, hanem az egyre több magyar fiatal kivándorlása jelenti.

Orbán Viktor az Echo TV-ben úgy értékelte választási győzelmét, hogy Magyarország a bátor emberek országa, de szeretné, ha a jövőben is a földön járnánk, és tisztában lennénk a realitásokkal. Mint mondta: Európa olyan korszakban él, amikor az őszintétlenségtől szenved. Márpedig amikor sok nép együtt szenved ettől, mert nem hagyják, hogy elmondja, mi gyötri, mitől tart, akkor nem egy ország mérete, katonái száma, nemzeti összterméke számít, hanem a gondolat és a hang tisztasága.

Ez már Orbán vállán is komoly súly

A kormányfő szerint a magyarok bátor és bölcs döntést hoztak. 

Nincs nagy nép és kis nép, hanem vannak bátor népek, és Magyarország a bátor emberek országa, akik a mai napon világossá tették, hogy a dolgokat így nem lehet folytatni. Őszinte, világos, egyenes beszédet akarunk, meg akarjuk nevezni azt, ami gyötri ezt a kontinenst, mert ez a mi kontinensünk, a mi hazánk. Szeretnénk, ha a jövő ugyanolyan sikeres lenne, mint a mögöttünk hagyott néhány évtized. Mi nem szemben vagyunk Európával és az Európai Unióval, hanem mi akarjuk Európát. Sikeres és erős Európai Uniót akarunk, de ehhez őszintén mindent el kell mondanunk, ami gyötör bennünket.

Nagy és világos győzelmet aratott Orbán Viktor Magyarországon: az EU által támogatott tömeges bevándorlást újra elutasították. A nacionalisták hamarosan többségben lehetnek Európában

– írta a francia szélsőjobboldali politikus tweetjében.

https://twitter.com/MLP_officiel/status/983100072928989184?ref_src=twsrc%5Etfw&ref_url=http%3A%2F%2Fwww.spiegel.de%2Fpolitik%2Fausland%2Fwahl-in-ungarn-viktor-orban-liegt-vorn-a-1201832.html&tfw_site=SPIEGELONLINE

A vasárnapi országgyűlési választás eredményét bemutató és értékelő cikk jelent meg a német Süddeutsche Zeitungban „A populista Orbán Viktor hatalomban marad″ címmel. Peter Münch szerint a magyas részvételi arány tükrében egyértelmű, hogy — bár a nagy szavazási kedv megerősítette az ellenzéki pártok reményeit —, valójában azt tükrüzi, hogy a Fidesz is eredményesen mozgósított.

Hozzáteszi: Orbán a kampányban a muszlim invázió emlegetésével tematizált, hogy a lakosság félelmeit és védekező reflexeit a saját javára fordíthassa. Az ellenzéki pártok ezzel szemben a magyar demokrácia leépítésére és a Fidesz-közeli korrupciós ügyekre összpontosítottak, és bár ömlöttek a hírek a Fidesz kegyenceinek gazdasági ügyeiről, az ellenzék nem tudott megfelelően mozgósítani. Orbán kihasználta azt is, hogy az ellenzék két nagyobb táborra szakadt, az együttműködési erőfeszítések ellenére pedig elaprózódtak a protest szavazatok. Mint írja:

Orbán választási győzelme után az EU-nak újabb magyar csapásokra kell felkészülnie. Az Orbán áltak meghirdetett illiberális demokrácia szellemében hozott jelentős  jogszabályok miatt több kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen.

Az MTI összegezte, hogyan számoltak be a külföldi lapok a Fidesz tarolásáról, mi pedig pontokba szedtük a leglényegesebbeket:

• Neue Zürcher Zeitung (NZZ): „bár minden ellenzéki erő Orbán megdöntését tűzte ki célul, a baloldal és a jobboldali szélsőséges Jobbik párt közötti együttműködés csődöt mondott. A lakosság jelentékeny részének kormánnyal szembeni elégedetlensége – ahogy azt a közvélemény-kutatók utóbb újra és újra megállapították – rekord magas választási részvételben nyilvánult meg. A választás olyan kampányt zárt le, amely a politikai kultúra mélypontjának tekinthető Magyarországon a rendszerváltás óta. A Fidesznek sikerült a választási kampányát szinte kizárólagosan a migráció témája köré fonni, eközben Orbán a keresztény Magyarország megmentőjeként tüntette föl magát, aki győzelmével szétzúzza az ellenzéket.”
• Politico: „Orbán eleve erős helyzetből indult neki a választásoknak, a mostani földcsuszamlásszerű diadal mégis meglepetésként érte az ellenzéket. A korrupciós botrányok sorozata, magas rangú kormányzati tisztségviselők állítólagos bűnei felvetették a kérdést, hogy a konzervatív szavazók és a bizonytalan magyarok az ellenzék felé fordulnak-e. Történelmi méreteket ért el a részvétel, s ez az elején táplálta az ellenzék reményeit.”
• Corriere della Sera: „a rendkívül nagyarányú részvétel az urnáknál bizonytalanná tette a szavazás kimenetelét. A kampányban elkeseredett küzdelem folyt, melynek során Orbán a nemzet védelmezőjeként, illetve a keresztény és nyugati kultúra bajnokaként lépett fel, aki szembeszáll az afrikai és a közel-keleti iszlám invázióval. Erre tette fel a tétet, s ez bejött neki.”
• La Repubblica: „Orbánnak tehát még egyszer sikerült, egymás utáni harmadik mandátumot is nyert, így folytathatja kemény politikáját, amely elutasítja a bevándorlást, akárcsak az Európai Unió állítólagos diktátumait, noha Budapest is jelentős segítséget kap az EU-tól a kohéziós alapokon keresztül. A magyar vezető sikere fontos a szuverenisták számára mindenütt az EU-ban. Orbán alatt Magyarország az EU-n belül a legerőteljesebb gazdasági növekedésen ment és megy keresztül, bőséges magas technológiájú ipari beruházásokat könyvelhet el magának, alacsony a munkanélküliség.”
• El País: „Orbán Viktor, az egykori diákvezér, aki a magyar kommunista diktatúra ellen harcolt, az a politikus, aki egy időben a kelet-európai újdonsült demokráciák nagy reménysége volt, s aki ugyanakkor az EU egyik legkonzervatívabb személyévé alakult át, elsöprő győzelmet aratott.”
• Lidové Noviny: „meglepő volt a szavazás iránti kétségtelenül hatalmas érdeklődést. A szavazókörök előtt, különösen a nagyobb városokban hosszú sorok álltak.”

Az Amnesty International közölte, hogy folytatja az ellenállást azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek célja az ellenségesség szítása a menekültek és a migránsok ellen, és továbbra is szót emel azoknak a csoportoknak az érdekében, amelyek támogatják és védelmezik őket. A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének európai igazgatója, Gauri van Gulik az országgyűlési választási eredmények ismertté válása után hétfő hajnalban Londonban kiadott állásfoglalásában úgy fogalmazott:

Nem fognak megfélemlíteni bennünket azok, akik igyekeznek elhallgattatni a magyarországi kritikus hangokat, és akik a félelem légkörének megteremtésére törekszenek.

Az európai igazgató szerint a magyarországi jogvédő szervezetek törvényes munkája most még inkább életfontosságú, mint valaha, és az Amnesty International minden eddiginél elkötelezettebben áll ki e szervezetek mellett.

Gauri van Gulik hozzátette, hogy az Amnesty International folytatja ellenállását az emberi jogok magyarországi leépítésével szemben. Jóllehet a klíma ellenséges, „a mi elszántságunk töretlen.” Az Amnesty International vezető tisztségviselője szerint a szervezet továbbra is szembeszáll az emberi jogok magyarországi leépítésével, azoknak az embereknek és csoportoknak az érdekében, illetve velük együtt, akik és amelyek mindenki jogaiért és szabadságjogaiért küzdenek.

Biztosan lehetne fogadni rá, hogy kevesen ünneplik Brüsszelben Orbán Viktor hangos győzelmét, írja a The Guardian. A lap szerint a negyedik ciklusára megválasztott menekültellenes, nacionalista vezető súlyos kihívást jelent az Európai Unió számára.

A cikkben úgy fogalmaznak, mióta Orbán 2010-ben újra hatalomra került, ő és a pártja elfojtotta a demokráciát az országban, gátolta az igazságszolgáltatás függetlenségét és lecsapott a független médiára. Mindezt idegengyűlölő retorika kísérte a menekültek, Brüsszel és Soros György ellen.

Az EU, amely idáig a Brexittel küzdött, most egy olyan országgal szembesül, amely a kontinens szívében elengedi a liberális értékeket, de továbbra is felveszi a csekkeket

– fogalmaz Jennifer Rankin, a vélemény szerzője.

Megjegyzi, az Európai Bizottság ezzel együtt nem lát szisztematikus problémát. A jelenlegi bizottság mandátuma 2019-ben lejár, Jean-Claude Juncker pedig informátorok szerint nem igazán akarja felvenni a harcot Orbánnal.

Mindkét politikus az Európai Néppárt tagja, amely mindeddig megvédte Orbánt a kritikáktól. Mégis, a vasárnapi választások előtt a párt tagjai azt remélték, hogy a magyar miniszterelnök majd vált.

Rendkívül szókimondó volt, mert a választások miatt radikalizálódott. Azt hiszem, moderálni fogja magát és ésszerűbben cselekszik majd

– mondta egy neve elhallgatását kérő néppárti tag a lapnak.

Kevésbé vannak erről meggyőződve azok, akik végig követték Orbán karrierjét. Laurent Pech, Middlesex Egyetem jogi professzor azt ecsetelte, hogy a politikus egyre és egyre ambiciózusabb, és hogy úgy érzi, a politikai helyzet neki kedvez.

A lap szerzője a cikk végén úgy fogalmaz, az EU a liberális demokráciák csoportja, amelyekben a tagállamok független bíróságokon és ellenőrzéseken alapulnak.

Bár a tét nagy, kevés jel utal arra, hogy az európai vezetők készen állnak szembeszállni Orbán Viktorral

– zárta szavait az újságíró.

Nagyon nagy küzdelem volt – összegezte az országgyűlési képviselő választást Kósa Lajos vasárnap éjjel Debrecenben, a Fidesz eredményváró összejövetelén. Kósa 48 százalékot kapott, közel kétszer annyit, mint a második helyezett (MSZP-PM-jelölt, 27 százalék).

A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter – miután a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltjei mind a hat hajdú-bihari egyéni választókerületben győzedelmeskedtek – azt mondta: a nagyon magas részvétel azt bizonyítja, hogy az embereket érdekli az ország sorsa, meg akarják védeni saját hazájukat. „Nekünk nincs más dolgunk, mint összefogva a választókkal, megvédjük az országot” – fogalmazott.

Kósa mindenekelőtt a választóknak mondott köszönetet, akik a hazugságok, megtévesztések ellenére józanságukat bizonyítva döntöttek arról, hogy Magyarországot meg kell védeni. Kósa volt az, aki az 1300 milliárd forintos botrányba keveredett, amelynek lényege, hogy egy csengeri nő az eddig megjelent információk szerint elhitethette Kósával, hogy 1300 milliárd forintos örökséghez jut, amelynek a kezelésében, befektetésében Kósa segítségét kérhette. Ennek kapcsán előkerült egy dokumentum, amely szerint Kósa édesanyjához 800 millió forint kerülhetett volna. Kósa megtévesztésnek nevezte a történteket, szerinte egy szó sem igaz ezekből.

A politikus megköszönte annak az 1200 aktivistának a munkáját is, akik Debrecenben közvetlenül segítették a Fidesz-KDNP kampányát.

Ha hivatalos végeredményt nem is, de egy azzal felérő részeredményt hirdethetünk:

• nagyon úgy néz ki, hogy a Fidesz a vasárnapi parlamenti választáson ismét megszerezte a kétharmados többséget. Épphogy, 133 mandátummal (pontosan ennyi kell a kétharmadhoz), amit a külföldön leadott szavazatokkal, illetve az átjelentkezők voksaival talán még elveszíthet, ennek esélyeiről itt írtunk bővebben.
• A Fidesz a leadott szavazatok 48,8 százalékát begyűjtötte, ez öt százalékponttal több, mint 2014-ben, és összességében több mint 2,4 millióan szavaztak Orbán Viktor pártjára. A kormánypárt a 106-ból 91 egyéni mandátumot nyert meg, vidéken tarolt: Pécs és Szeged egy-egy körzetét, illetve Dunaújvárost leszámítva az összes egyéni mandátum az övé vidéken.
• Orbán Viktor egyelőre nem beszélt a kétharmadról, csak azt konstatálta, hogy pártja nagy győzelmet aratott.
• A Jobbik gyakorlatilag megismételte a négy évvel ezelőtti, 20 százalékos eredményét, ami összességében jelentős kudarc a párt számára, erősödésnek a néppártosodás ellenére nyoma sincs, egyéni körzetet is csak egyet nyert a párt. Azt sem a pártelnök, Vona Gábor, Gyöngyösön, hanem Dunaújvárosban, egy hagyományosan inkább baloldali körzetben.
• A baloldal számára is kudarc a választás. A Demokratikus Koalíció épphogy átlépte az ötszázalékos küszöböt, az MSZP-Párbeszéd 12,3 százalékon végzett. A baloldal csak a fővárosban ért el értékelhető eredményt, ott a 18-ból 12 körzetet megnyert. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy ez kevés volt a kétharmados Fidesz-többség megakadályozásához. Az LMP 7 százalékos eredménye sem éppen siker, de ebben a baloldali mezőnyben még a jobb teljesítmények közé tartozik.
• Az ellenzéki vezetők közül Molnár Gyula MSZP- és Vona Gábor Jobbik-elnök is bejelentette, hogy lemond, ahogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is.
• A Momentum fele annyi szavazatot kapott, mint amennyi az ötszázalékos küszöb eléréséhez kellett volna, az Együtt pedig alig emelkedik ki a kamupártok közül, és a megszűnés szélére került, mivel az 1 százalék alatti eredménye miatt még a 150 milliós kampánytámogatást is vissza kell fizetnie, noha egy egyéni képviselője (Szabó Szabolcs személyében) lesz a parlamentben.

A Fidesz minden jel szerint 133 mandátumot szerzett 199-ből a 2018-as választáson. A jelenlegi helyzet szerint ez kétharmadot jelent. De vannak még kérdések, amik akár egy hétig is várathatnak a válaszra.

Több olyan egyéni körzet van, amelyekben nagyon kicsi a szavazatkülönbség. Ilyen például Szél Bernadett körzete is, ahol 92 százalékos feldolgozottság mellett 554 szavazattal vezet a fideszes Csenger-Zalán Zsolt. 

Ezeknek a körzeteknek két szavazóköre egyelőre nem lett megszámolva. Az egyik azért, mert a külföldön leadott szavazatokat fogják itt az urnákba keverni, a másik pedig azért, mert az innen átjelentkezett, de Magyarországon szavazó állampolgárok szavazatait ide fogják bekeverni. Minden választókörzetben 1-1 szavazókör van ezekre a célokra fenntartva. Mivel ezek alapvetően csak párszáz szavazatot jelentenek, ezért csak azokban a körzetekben lehet elvi hatása, amelyekben párszáz szavazat a különbség.

Főleg a külföldön leadott szavazatok jelenhetnek változást, hiszen az eddigi tendenciák szerint a külföldön leadott szavazatok jellemzően nem a Fideszre mennek. Az átjelentkezéseknél nincs ennyire egyértelmű tendencia.

És még a levélben leadott szavazatok egy része sincs megszámolva, bár ez nagy változást nem okozhat. A levélben szavazók nem szavaznak egyéni jelöltre, csak pártlistára, de 2014-ben a szavazatok majdnem száz százaléka a Fideszre ment, ahogy most a már megszámolt szavazatok majdnem egésze is. Még ötvenezer levélszavazat nincs megszámolva, ez minimálisan módosíthat a pártlisták állásán a Fidesz javára.

A külképviseleteken leadott szavazatokat április 14-ére számolják majd mindenképp össze. Ez azt jelenti, hogy Szél Bernadett, vagy a Jobbikos Jakab Péter választókörzetében csak egy hét múlva hirdethetünk eredményt. Utóbbiban valószínűtlen a változás, de Szél körzete még elviekben megváltoztatható. 

És akkor ott van még a német nemzetiségi képviselő is, aki elviekben nem a Fidesz-frakció tagja, de mivel fideszes politikusról van szó, simán lehet, hogy a Fidesz mellett szavazna kritikus helyzetekben.