Alexander Binsteiner geoarcheológus szerint afelől csak találgatni lehet, hogy a két emberfajta között voltak-e erőszakos összecsapások.
A terület, ahol a neandervölgyiek és a modern emberek összetalálkozott az a vidék, ahol az Enns a Dunába folyik. Akkoriban ez a régió teljesen másként festett, mint manapság. Leginkább tundrához hasonlított, északon és délen egyaránt gleccserek övezték, rénszarvasok és mamutok legeltek a folyók mentén.
Az ő nyomukat követték az emberek, akik a víz mellett, sátorokból és kunyhókból álló, kövekkel megerősített táborokat állítottak, innen indultak vadászni és halászni. Régészek az elmúlt évtizedekben úgy a modern embertől, mind a neandervölgyiektől hátramaradt több település nyomaira is rátaláltak, a táborok alig néhány kilométerre feküdtek egymástól.
A német kutató szerint a két embertípus azonos időben élt egymás mellett. A tárgyi emlékek, eszközök összevetésének eredménye arra utal, hogy egyfajta “technológiai transzfer” volt a neandervölgyi és a modern ember között. A neandervölgyiek eszközeinek négy százaléka olyan eljárással készült, amelyet a modern embernek tulajdonítanak.
Binsteiner feltételezi, a homo sapiens a Duna mentén vándorolt a vidékre, és az Ennsnél találkozott a már letelepedett neandervölgyiekkel. Az továbbra is rejtély a szakemberek előtt, hogy a találkozás erőszakba torkollott-e. Annyi bizonyos csupán, hogy a neandervölgyi ember később eltűnt, és genetikailag csak elenyésző százalékban él a modern emberben – emlékeztettek.
