Összeeresztette egy vitára a képviselőjelölteket Borsod megye 1-es választókerületében is a Közös Ország Mozgalom. A Gulyás Márton nevével fémjelzett mozgalom itt is 1000 fős mintán készíttet közvélemény-kutatást annak érdekében, hogy kiderüljön, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. A két miskolci választókerületből ugyan a másik került a Csatatér sorozatunkba, de mint a vitán is kiderült, a problémák hasonlók itt is, mint a 2-es választókerületben.
A vitára minden jelölt kapott meghívást, de a fideszes Csöbör Katalin – aki 2014-ben megnyerte a mandátumot – nem jelent meg, így csak a négy ellenzéki jelölt csapott össze:
- a jobbikos Jakab Péter, aki a párt országos szóvivőjeként ismertebb politikus,
- Debreczeni József, aki DK-s, de az MSZP támogatását is bírja, és közírói munkássága miatt négyük közül biztosan a legismertebb országosan,
- Csoma László, a borsodi LMP-elnök
- és Szopkó Tibor, a Momentum megyei elnöke.
Mivel a kormánypárti jelölt nem állt ki vitázni, ezért a politikusok ellenállás nélkül szapulhatták az Orbán-kormányt, a NER-t, a korrupciót és a fideszes városvezetést. Valódi vita is csak akkor alakult ki, amikor az került szóba, hogy melyik jelölt lépne vissza valaki más javára – pont úgy, ahogy az a budapesti 1-es körzet jelöltjeinek vitáján történt.
Sok a baj Miskolcon, de főleg a Fidesz az
A körülbelül kétórás vita nem okozott meglepetéseket, mindenki szállította a szokásos, pártja részéről elvárható szlogeneket. Jakab Péter végig azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, aki kormányváltást akar, rájuk szavaz. Debreczeni József a kis pártokat osztotta azzal, hogyha nem léptetik vissza a jelöltjeiket, akkor a Fideszt segítik. Az LMP-s Csoma László azt taglalta, hogy az elmúlt 28 év pártjai mind rosszak, és az LMP alternatívát kínál, ezért folytat különutas politikát. A Momentum jelöltje pedig azt bizonygatta, hogy hiába alig pár százalékos a támogatottságuk, sok bizonytalan szavazót tudnak aktivizálni és szavazásra bírni.
Nem a hatalmi arroganciáról, nem a hatalmi gőgről, nem a korrupcióról, hanem a magyar népről kell szólnia a politikának
– kezdte Jakab Péter, amikor arról kérdezték a jelölteket, hogy mi a politikai hitvallásuk. Debreczeni József a miskolci tévét hiányolta, jogosan megjegyezve, hogy a helyi médiának illene tudósítani a választás előtt egy ilyen eseményről. Majd hitvallásaként azt mondta, hogy „a DK az Orbán-rezsim legkérlelhetetlenebb ellenfele.”
Szopkó Tibor szerint „a magyar társadalom nem egészséges, amiért a Fidesz hazug, korrupt kormányzása a felelős, de a Momentumban hisznek abban, hogy lehet valódi rendszerváltás.” Csoma László viszont a Fidesz-gyalázás helyett egyből arról kezdett beszélni, hogy Miskolc „elhanyagolt terület volt, minden kormány cserben hagyta a leépülő nehézipar után”, ő ezen szeretne változtatni.
Hogy pontosan min akarnak változtatni a jelöltek, arról szólt a leghosszabb, Miskolc problémáiról szóló blokk.
Majd felsorolt problémaként lényegében minden országos gondot címszavakban az alacsony bérektől, a rossz egészségügyön át, az elvándorlásig.
Szopkó az elvándorlást emelte ki elsődleges problémaként, amit szerinte lokálisan nem lehet megoldani. Az LMP-s és a jobbikos pedig a magas munkanélküliséget és az alacsony béreket említette. Csoma és Jakab is konkrét számokat hozott: előbbi azt mondta, ugyanazért a munkáért sok munkakörben 100 ezer forinttal lehet többet keresni Budapesten, mint Miskolcon; utóbbi pedig azt hozta fel, hogy az egészségügyi dolgozók között ez a bérkülönbség akár kétszeres is lehet.
Jakab Péter szerint botrányos, hogy a kórházösszevonások miatt mára a megyei kórházra 700 ezer potenciális beteg jut. A többi jelölt is egyetértett a jobbikossal abban, hogy a kórházak centralizációját vissza kell csinálni, mert ez így tarthatatlan.
2010 óta 20 százalékkal nőtt az engedéllyel viselt lőfegyverek száma Miskolcon az ORFK statisztikája szerint
– terelte ezután a vitát olyan terepre Jakab, ami kényelmes a rendpárti Jobbiknak. Azonban a miskolci közbiztonság nem került fókuszba, Debreczeni jóval később erre csak annyit reagált, hogy Miskolc nem a vadnyugat, nem kell azt éreztetni, hogy itt csak lőfegyverrel a zsebben lehet valaki biztonságban.
A Jobbikban és a DK-ban is sok a közös
Ezután villámkérdések jöttek. Először a közmunkáról kérdezett Gulyás Márton:
- a Momentum szerint így nem jó, a munkaerő foglalkoztatását tennék olcsóbbá inkább, és a reálgazdaságba segítenék az embereket,
- DK: a közmunka nem az ördögtől való, de nem is üdvözítő, ahogy a Fidesz alkalmazza, az a hatalmi alávetés rendszere, modern rabszolgaság,
- LMP: csapdahelyzetet teremt, a legtöbb közmunkás helyzetét csak konzerválja, ebben a formában megszüntetnék,
- Jobbik: nem átmeneti állapot, ahogy a Fidesz mondja, inkább béremelés kellene, hogy fel se merüljön, hogy valaki nem megy el dolgozni akár egy gyárba, mert nem kapna annyival több pénzt kézhez.
És abban is, hogy a szociális juttatásokat, a családi pótlékot, és az álláskeresési járadékot emelni kell – ebben a jobbikos mondott mást, aki szerint a gazdaságot kellene felpörgetni, nem a szociális rendszert terhelni.
A Modern Városok Program miskolci beruházásairól mind azt mondták, hogy nagy részük nem termelő beruházás, és eddig csak ígéreteket hallottak, nem látják, hogy bármi megvalósulna. Minden jelölt szerint inkább kampányfogás a program, mint valóban Miskolcnak jó beruházás.
Ha megkérdezik majd, hogy milyen innováció volt Miskolcon a XXI. század elején, akkor azt mondjuk, hogy hát, mi várat építettünk
– ironizált Jakab Péter azon, hogy körülbelül 10 milliárd forintból újítják fel a program keretében a diósgyőri várat.
Ebből a körből csak Debreczeni József jött ki rosszul, aki egyetlen konkrét tervet sem tudott mondani, hogy milyen beruházásokra fordítaná azt a több, mint 300 milliárd forintot, amit Miskolc kap a programban.
Csoma László azt nehezményezte, hogy nem kérdezték a miskolciakat, mire költenék ezt a hatalmas összeget. Szopkó pedig azzal viccelődött, hogy
az Isten óvjon meg egy települést attól, hogy a Fidesz költsön el nála 340 milliárd forintot,
amivel arra utalt, hogy szerinte úgyis ellopják a pénz nagy részét.
A momentumos jelölt inkább megújuló energiára és turizmusra költene, Csoma szintén főleg előbbire, Jakab pedig kizárólag termelő beruházásokra.
Az elvándorlásról is nagyon hasonló véleményen volt mindenki: béreket kell emelni, és akkor majd nem akarnak elmenni az emberek, lényegében mind a négyen ezt cizellálták. Jakab állt elő a legkonkrétabb tervekkel, szerinte azt a fojtogató légkört kell megszüntetni, amit az okoz, hogy „a haverok kapnak munkát”, a kis- és középvállalkozások pedig emiatt haldoklanak, miközben ha olyan támogatásokat kapnának, mint a multik, akkor virágozhatnának is.
Külön szóba hozta moderátorként Gulyás az avasi lakótelepet. Itt is nagy volt az egyetértés abban, hogy a Fészekrakó-programmal rengeteg „problémás” lakó költözött a lakótelepre, amit meg kell oldani – Ezen kívől azt hangsúlyozták nagy egyetértésben, hogy energetikailag korszerűsíteni kell a lakótelepet, hogy csökkenjen az itt élők rezsije.
És akkor végre egymásnak estek
A nagy egyetértésnek akkor lett vége, amikor konkrétan a választásról kellett beszélni. „Mindent meg szeretnék tenni a NER lebontása érdekében” – kezdte óvatosan a momentumos jelölt, majd kikerülte a választ, hogy visszalépne-e, ha ezzel tudna ezért a legtöbbet tenni. Azt mondta, ez majd márciusban derül ki pártja és számára is.
Az LMP nem köt elvtelen kompromisszumokat
– mondta Csoma László, mire Debreczeni József fanclubja fújolni kezdett, de az LMP-s nem tántorodott el, és folytatta, hogy szerinte koordináció nélkül is verhető Miskolcon a Fidesz, miután már az összes DK-s hangosan hőbörött.
A jobbikos Jakab Péter szerint „nem a leszerepelt pártoknak, hanem a népnek kell összefognia.” Ezután azt fejtegette, hogy nem hisz a közvélemény-kutatásoknak, legutóbb is alig kapott ki Csöbör Katalintól, most majd megveri. Neki a felméréseknél fontosabb indikátor, hogy őt és a Jobbikot sározza a Fidesz, szerinte azért, mert tőlük félnek, és ezt a szavazók is felismerik majd, ezért rá és a Jobbikra fognak szavazni, mint a potens Fidesz-kihívóra.
A politika csapatjáték, nem szépségverseny
– dobott be Debreczeni egy bon mot-t, majd előadta, hogy mindenkinek össze kellene fognia, vagy legalábbis koordinálnia. Elsősorban úgy lehetett érteni a szavait, hogy annak örülne, ha egyedül ő indulna Csöbörrel szemben, de kérdésre elárulta, hogy visszalépne ő is, ha erre kérné pártja. Erre azért, kimondhatjuk, hogy zéró esély van.
Debreczeni József legszórakoztatóbb pillanata az volt, amikor Szopkó Tibor arról beszélt, hogy a Momentum 3-4 százalékon áll, erre a DK-s azt mondta, inkább 1-2 százalék lesz az. A momentumos még próbálkozott egy „az én ismereteim 3-4 százalékról szólnak”-kal, amit Debrecezni annyival semmisített meg: „Elavult ismeretek.”
Ezután Debreczeni a Csoma Lászlóval is harcolt egyet, amit Jakab Péter ugyanolyan mosollyal hallgatott, mint a DK-Momentum-összetűzést. Az LMP-s a külön indulás előnyeit fejtegette, amire válaszul Debreczeni előhúzta a miskolci önkormányzat lapját, amiben hosszan foglalkoztak az LMP-s jelöltekkel, szerinte azért, mert a Fidesznek tetszik az ellenzék széttöredezettsége.
Csoma itt még mondott egy érdekesebbet, miszerint
az LMP szívesen együttműködik bármelyik párttal, kivéve, akik az elmúlt 30 évben bebizonyították, hogy bizalomra nem jogosultak
– azaz az LMP-s jelölt mind a Jobbik, mind a Momentum felé nyitott, azt is belebegtetve, hogy ezzel a két párttal akár koalíciós kormányt is el tudnak képzelni az LMP.
A záróbeszédekben még egyszer mindenki megpróbálta átvinni a hallgatóság fejébe pártja üzenetét:
- a DK összefogást/koordinációt akar,
- az LMP alternatívát kínálni,
- a Jobbik a legerősebb kihívó lenni,
- a Momentum pedig politikai kultúraváltást.
Ezekből is látszik, hogy itt igazából Debreczeni József és Jakab Péter játszik igazából győzelemre. A vitán egyébként előbbi inkább általánosságban beszélt, jól bejáratott közhelyeket puffogtatva, amelyekre rezonálnak a Fideszt gyűlölők. Jakab viszont sok helyi konkrétumot felhozva beszélt, ami annak a számlájára írható, hogy évek óta önkormányzati képviselő a városban.
A vita végén nézők kérdéseire kellett válaszolniuk a jelölteknek. Itt kiderült, hogy az LMP-s jelöltön kívül mindenki szerint lesz mindig valamilyen szintű szegregáció az oktatásban, ami nem is feltétlenül baj.
Paks 2-őt csak Jakab Péter támogatja, de csak úgy, ha sokkal átláthatóbbá válik a projekt, a többiek szerint nincs szükség atomenergiára.
A főleg cigányok vegzálására kitalált „összevont hatósági vizsgálatokat” mindannyian béna kampányakciónak tartják, de abban egyetértettek, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartani, csak Csoma László jegyezte meg, hogy azért nem kellene embereket utcára tenni még akkor sem, ha törvényt szegnek.
A légszennyezettséget csökkentenék, a megújuló energiát támogatják, a kkv-k terheit csökkentenék, de ami a legfontosabb: mind elhajtanák a Fideszt és Orbánt bármi áron.
