Kovács az Európai Parlament illetékes bizottsága által hozzá intézett kérdésekre válaszolva leszögezte: az Európai Unió azt az ambiciózus célt tűzte maga elé, hogy 2010-re teljes energiafelhasználásában a megújítható energiatípusok részesedése elérje a 12 százalékot. A magyar politikus szerint ez a cél tartható, de ehhez radikális további intézkedésekre, s a tagállamok erős elkötelezettségére van szükség.
A nukleáris energiáról szólva leszögezte: szilárd meggyőződése, hogy az igazi kérdés nem ezen energiaforrás kiaknázásának támogatása vagy elutasítása, hanem annak biztosítása, hogy a már meglévő és a jövőbeli nukleáris létesítmények mind az EU területén, mind annak szomszédságában biztonságosak legyenek. Emlékeztetett: az EU teljes energiatermelésének mintegy egyharmada nukleáris energiából származik, s ez az energiaforrás ráadásul nem jár üvegházhatást kiváltó gázok kibocsájtásával. Ugyanakkor a nukleáris energia szempontjából nagyon kritikus szempont a nukleáris hulladékok sorsa: Kovács hangsúlyozta, hogy ezentúl bármiféle új atomlétesítmény építésekor egyértelmű és teljes körű terveket kell kidolgozni e hulladék kezelésére.
Általában az EU energiafelhasználásáról szólva a magyar politikus úgy vélte: a tagállamok olajkitermelésének csökkenése, a nagyfokú olajfelhasználás és a földgáz iránti kereslet növekedése folytán a jövőben kétségkívül nőni fog az Európai Unió függősége a harmadik országokból származó importtól. (A függőségi ráta a jelenlegi 50 százalékos szintről a becslések szerint 2030-ra mintegy 68 százalékra emelkedhet.) A problémák elkerülésére Kovács a következő EU-bizottság időszakában (azaz az ő energiaügyi biztosi tisztsége idején) különlegesen fontos feladatnak véli az EU-n kívüli olaj- és gáztermelőkkel, valamint a tranzitországokkal való valódi együttműködés kiépítését, az energiaszolgáltatás biztonságának fokozását az EU-n belül (például krízishelyzetben az olajtartalékok közös felhasználási lehetőségének megteremtését), s a megújítható energiaforrások arányának jelentős emelését.
Végül az EU-n belüli energiapiac liberalizálása kapcsán úgy vélte: a jelenlegi, Romano Prodi vezette bizottság idején hatalmas előrelépés történt e téren, de el kell ismerni, hogy még mindig nem létezik egy versenyképes európai áram- és gázpiac. S ez nem maradhat így: hiszen az energiapiacok megnyitása a verseny előtt, illetve ezek integrálása az EU gazdaságfejlesztési stratégiájának, a lisszaboni célkitűzéseknek is kulcsfontosságú eleme.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
