A Népszavának Inotai András azt mondja, Orbán Viktor állításával ellentétben az ország egyáltalán nem állt saját lábára, hiszen nettó 23 milliárd eurót kapunk az EU-tól. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója szerint az uniós pénz jelentős része a költségvetésen keresztül jut el a nyertesekhez, így levonható az a következtetés,
hogy a magyar költségvetés 3 százalék alatti hiánya addig tartható, amíg uniós pénzek érkeznek.
E források nélkül össze is omolhat a költségvetés,
vagy olyan mértékű megszorításokat kell végrehajtani, hogy az felérne azzal, mintha mindkét saját lábunkat amputálnák, amiken állítólag állunk.
A magyar gazdaság alapvetően függ az uniós forrásoktól, miközben számolni kell azzal, hogy ezek a pénzek sem jönnek örökké. Az elmúlt 10 év páratlan modernizációs lehetőségét tudatosan tették tönkre. A Fideszt történelmi felelősség terheli, mert az uniós pénzt nem a versenyképesség erősítésére, hanem olyan presztízsberuházásokra költötte, amelyek nem hoznak gazdasági hasznot, fenntarthatatlanok.
Ami ennél sokkal lényegesebb: az uniós támogatások legalább kétharmadából a politikai maffia gazdasági hátterét finanszírozták.
A rezsim több módszert is alkalmaz. Gyakori a túlszámlázás, a meghirdetett céltól eltérően felhasznált pénz, a visszaélés a közbeszerzéseknél, amelyeknél sokszor már a kiírás módja is megtámadható lenne, így nincs piaci verseny.
Ez egy zárt, feudális struktúra, amely soha nem lesz képes ebből a mesterséges burokból kilépni a nemzetközi piacra.
Nagy-Britannia kilépése miatt évente mintegy 14 milliárd euróval csökken az uniós büdzsé, még nem lehet tudni pontosan, mi lesz a következő ciklusban, de a magyar gazdaságnak szüksége van külső forrásokra és Kína ugyan szinte bármekkora hitelt tud folyósítani, de az a kérdés, milyen áron.
2018 után már nem lesz esély
A hitelek kapcsán a professzor elképesztőnek nevezi, hogy a NER-hez tartozó oligarchák olyan bankoktól vesznek fel hatalmas összegeket a projektjeikre, amelyekben résztulajdonosok.
Ez nemcsak erkölcstelen, de normális bankrendszerben törvénytelen is.
A beruházások nagy része az ingatlanpiacon valósul meg, az elmúlt években a fenntartható versenyképességet erősítő, jelentős szakembert foglalkoztató, a gazdaságot dinamizálni képes új beruházás gyakorlatilag nem volt. Ha ezek a beruházások nem termelik ki a törlesztőrészleteket, a magyar tulajdonú bankok feltőkésítését az adófizetőknek kellene finanszírozniuk.
Inotai András azt mondja, órási a tét az idei választáson, szerinte téved, aki azt hiszi, négy év múlva még lesz lehetőség a váltásra.
Ránézve a világra, Európára és a magyar valóságra: nincs 2022!
