Bár az ókori görögökkel általában a borfogyasztást hozzák kapcsolatba, a Vegetation History and Archaeobotany folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a sört is kedvelték – számol be az IFLScience.
A kutatók két ókori sörfőzdét tártak fel, egyet az észak-görögországi Arhondikónál, egyet pedig az ország keleti részén, Agrisszánál. Mindkét épület az időszámítás előtti 3. évezredből származik.
Tania Valamoti, a Szaloniki Arisztotelész Egyetem munkatársa és a kutatócsapat tagja szerint a felfedezés igen meglepő, ugyanis az eddigi bizonyítékok alapján inkább bortermelésre utaló nyomokra számítottak a görög területeken.
A szakértő hozzátette, szinte biztos benne, hogy az ókoriak készítettek valamiféle sört. Ez az ital természetesen nem sokban hasonlított napjaink söreire.
A csapat több ezer csíráztatott gabonamagot azonosított a lelőhelyeken. A maradványok időszámítás előtt 2100-2000 körül kerülhettek a talajba Arhondikónál, és 2100-1700 körül Agrisszánál. A kutatók úgy vélik, hogy a csíráztatott magvak a sörkészítés bizonyítékai.
A régészek emellett 75 speciális csészét is találtak, melyekből valószínűleg sört ittak a bronzkoriak. Arhondikónál ráadásul egy olyan két kamrából álló szerkezetet is felfedeztek, amely valószínűleg segített hidegen tartani az ital elkészítéséhez használt cefrét és pépet.
Bár a régészeti, archeobotanikai és történeti adatok mind azt mutatják, hogy az ókori Görögország területén a bor volt a legnépszerűbb ital, az új felfedezés árnyalja a korabeliek alkoholfogyasztásáról kialakított képet.
A csapat szerint újabb vizsgálatokra lesz szükség, hogy megértsék, kik, mikor és miért termeltek sört a két településen.
(Kiemelt kép: Wikimedia Commons)
