|
Kapcsolódó jogszabályok az Opten Kft.-től: |
Készüljünk az EU-ra: kereskedelem
Köncse Tamásné felsőfokú közgazdasági tanulmányait követően kereskedelmi középvállalatnál kezdte meg munkáját 1967-ben, majd ezt követően 1971-től, az akkori Belkereskedelmi Minisztérium Áruforgalmi Főosztályának munkatársa lett. Ezt követően a minisztériumok többszöri átszervezésével különböző nevű – de azonos feladatokat ellátó –minisztériumokban (KeM, IKM, IKIM, GM, GKM) dolgozott kereskedelmi területen, különböző beosztásokban. 1993-tól 2002-ben történt nyugdíjba vonulásáig főosztályvezetőként vezette a kereskedelmi és fogyasztó-védelmi területekért felelős főosztályt. Ebben a minőségében a csatlakozási tárgyalások kezdetétől részt vett a terület EU- felkészülésé-ben, vezette a fogyasztó-védelem integrációs munka-csoportját és az ezzel kapcsolatos jogharmonizációs feladatok koordinációját. Jelenleg e terület EU-felkészülésének kérdéseivel szakértőként foglalkozik. |
A kereskedelmi vállalkozásoknak számos EU-követelményt kell teljesíteni, s emiatt szemléletváltásra is szükségük lesz, ám abban bízhatnak, hogy vélhetően ők érzik meg legkevésbé csatlakozást – mindezt Köncse Tamásné, a GKM nyugalamzott főosztályvezetője írja, aki ezen cégek uniós felkészülését igyekszik segíteni alapos tájékoztatójával.
A mikro-, kis-, és középvállalkozások aránya a kereskedelemben a legjelentősebb, ezért igen fontos, hogy milyen módon tudnak ezen vállalkozások felkészülni az előttük álló, uniós csatlakozással együttjáró kihívásokra, feladatokra. Az mindenesetre kedvező, hogy makro adatok szintjén nagyon sok hasonlóságot mutat az Európai Unió és Magyarország kereskedelme, az ezer lakosra jutó boltok száma viszont jelentős eltérést mutat.
Ennek ellenére egyes kutatók úgy ítélik meg, hogy az üzletek száma az elkövetkező 5-6 évben mintegy 10–12 százalékkal csökken, ami viszont elsősorban a verseny, s nem az uniós csatlakozás következménye. Jelentősebb az eltérés az EU és a hazai átlagos vásárlóerő-mutatóban, amely gazdasági fejlettségünk különbözőségéből adódik. A kereskedelmi ágazat szerepe mind az unióban, mind a hazai gazdaságban jelentős, a harmadik legjelentősebb nemzetgazdasági ág.
|
Összehasonlító adatok Magyarország és az EU kereskedelméről | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Mutatók |
Magyarország |
Európai Unió átlaga | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kereskedelmi vállalkozások aránya az összes vállalkozásból |
28,5% |
33,0% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Mikro-kis-és középvállakozások aránya a kereskedelmi vállalkozásokból |
99,0% |
95,0% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A kereskedelemben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz |
14,0% |
16,0 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
GDP-hez való hozzájárulás |
12,0% |
13,0% | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1000 lakosra jutó boltok száma |
16,3 db |
11,3 db | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Forrás: KSH, illetve EU Zöld Könyv | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nemzeti hatáskör
Az Európai Unió a kereskedelmet a tagállami hagyományok és a szokások részének is tekinti, feltételeit nem közösségi szinten szabályozza, hanem azokat nemzeti hatáskörben hagyja. Alapvető közösségi elvárás, hogy a kereskedelemben mind a nemzeti, mind a közösségi szinten hozott szabályokat betartsák, s hogy érvényesüljön a magas szintű fogyasztóvédelem közösségi elve. Vagyis a kereskedelemben az EU-csatlakozást követően is hatályban maradhatnak a nemzeti hatáskörben hozott jogszabályok, úgy mint az üzletnyitással, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával, a vásári és piaci árusítás feltételeivel, az üzletek nyitva tartásával, az üzletfeliratokkal, az utcai árusítás feltételeivel, a számla- és nyugtaadás szabályaival, valamint a szankciókkal kapcsolatos előírások. Esetleges további módosításuk nem elsősorban az EU-csatlakozástól függ, hanem attól, hogy a piaci verseny, vagy a gazdaság működőképessége milyen követelményeket támaszt.
Habár semmi kényszer nincs arra az unió részéről, hogy a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos fő szabályokat az országok törvényben határozzák meg, jelenleg folyik az egységes kereskedelmi törvény előkészítése, mivel az ezzel kapcsolatos, 1978-ban készült szabályok korszerűsítése időszerű. A hazai szabályozásokkal a vállalkozások általában tisztában vannak, azonban érdemes arra is figyelemmel lenniük, hogy számos olyan közösségi szintű szabályozás is van, amely a kereskedelmi vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódik, azt alapvetően meghatározza.
A kereskedelmi vállalkozásoknak számos EU-követelményt kell teljesíteni, ezek a szabályok azonban nagyrészt már több éve – kivéve a környezetvédelmi és a higiéniai követelményeket – hatályban lévő rendelkezések, amelyek betartása nem okozhat gondot. Az EU-csatlakozási folyamat azt igazolja, hogy minden bővítés bizonyos változással járt az egyes tagországok vállalkozásai számára, azonban a kereskedelmi vállalkozások voltak azok, amelyek a legkevésbé érezték meg a csatlakozás hatásait, hiszen az üzletek általában továbbra is az eredeti földrajzi határok között működtek tovább. Tény ugyanakkor, hogy szemléletváltásra is szükség lesz, mivel tudomásul kell venni a magas szintű fogyasztóvédelem követelményét, s azt, hogy egészségünk és környezetünk védelmében számos szabályt a kereskedelmi vállalkozásoknak is be kell tartani, s meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket.
Erősödő verseny
A piaci verseny erősödése tagadhatatlan, hiszen az egységes belső piac bővülése nemcsak azt jelenti, hogy több fogyasztó lesz, hanem azt is, hogy több piaci szereplő tevékenykedik ugyanabban a körben. A vállalkozásoknak meg kell küzdeni a versenyben maradásért, ami megkívánja a hatékonyság növelését, és szembe kell nézni a növekvő koncentrációval, ami a kisvállalkozások számára nagy kihívás. A jogkövető magatartás és a képzettségi színvonal növelése alapfeltétel.
Mindezen a nehézségeket a kereskedelmi kisvállalkozások akkor tudják eredményesen megoldani, ha bizonyos célokra szövetkeznek (pl. közös beszerzés, közös marketing, hálózatépítés, fejlesztés), másrészt specializálódnak olyan szolgáltatásokra, amelyekben erősek. Minden területen nagyon fontos a vállalkozás helyzetének felmérése, az erősségek és gyengeségek meghatározása, valamint olyan üzleti stratégia kialakítása, amely ezek elemzésével a legjobb gyakorlat kialakítását teszi lehetővé.
| Önök is feltehetik kérdéseiket a GKM szakértőinek az |
Kérdések és válaszok:
Kérdés: Megmaradhatnak-e a kis boltok az EU-csatlakozást követően is ?
Válasz: Az EU kereskedelmi vállalkozásainak többsége is mikro- kis- és középvállalkozás, tehát semmi nem indokolja a kis boltok megszüntetését. A kis boltok természetesen továbbra is működhetnek, amennyiben megfelelnek az előírásoknak és a nemzeti, valamint a közösségi szabályozásban is szereplő feltételeknek.
Kérdés: Szabályozza- e az EU a nyitva tartás kérdését ?
Válasz: Az EU-ban a nyitva tartás kérdését nem szabályozzák közösségi szinten, ez nemzeti hatáskörben szabályozott kérdés, ezért országonként eltérő. Számos országban hozzánk hasonlóan a liberális szabályozás érvényesül, vagyis nem korlátozzák állami szinten a nyitva tartást, azt a kereskedő határozza meg a vásárlók igénye és a helyi szokások szerint. Más országokban léteznek zárva tartási szabályok (pl. hétvége, ünnepnapok).
Kérdés: Tiltja, vagy korlátozza-e az EU a nagy bevásárlóközpontok, hiper- és szupermarketek építését?
Válasz: Az EU-ban e kérdésben direkt korlátozásról nincs szó, mivel ez sértené a vállalkozás szabadságát, s az áruk szabad áramlását. Számos EU-országban viszont olyan építési, környezetvédelmi korlátozások vannak, amelyek korlátlanul nem teszik lehetővé ilyen nagy létesítmények építését. Előfordulhat, hogy hatástanulmányok készítésére, környezetvédelmi, egészségügyi hatósági, közlekedési hatósági és még számos hatósági engedélyre, tanulmány készítésére kötelezik a vállalkozást, sőt azt is meghatározhatják, hogy a település határától milyen távolságra és milyen alapterületű létesítmények építhetők. Vagyis közvetett korlátozások működnek ezen a területen.
Kérdés: Szabályozzák-e az EU-ban a beszerzési ár alatti értékesítést, amely gyakran sérti a kisvállalkozások érdekeit?
Válasz: a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozására közösségi előírás nincs, ugyanakkor az EU csaknem minden tagállamában szabályozzák valamilyen formában, elsősorban a versenyszabályok keretei között. Ezek lényege, hogy tiltják a beszerzési ár alatti értékesítést, mivel az a versenyt tisztességtelenül is befolyásolhatja.
