Az orosz űrszektort több kínos kudarc érte az elmúlt egy évben. Legutóbb augusztus végén egy Szojuz típusú hordozó nem tudta a világűrbe juttatni a Nemzetközi Űrállomás felé indított, több tonnányi berendezéssel, műszerrel és az asztronautáknak szánt ellátmánnyal megrakott Progressz teherűrhajót, amely a bajkonuri indítást követő 325. másodpercben lezuhant Szibériában.
Nem sokkal korábban egy Proton-M rakéta Briz-M gyorsító rendszere mondta fel a szolgálatot, ezért nem az előre kijelölt pályára állította az Ekszpressz-AM4 nagyteljesítményű távközlési műholdat.
Kudarcba fulladt egy Proton rakéta indítása tavaly decemberben is, aminek következtében a Csendes-óceánba zuhant a GLONASZSZ navigációs rendszer, “az orosz GPS” három műholdja. Februárban pedig egy GEO-IK-2 műholdat nem tudtak a kijelölt pályára állítani a hordozórakéta harmadik fokozatában bekövetkezett hiba miatt.
A Roszkoszmosz orosz űrügynökség igyekezett a véletlen számlájára írni a baleseteket, de a főügyészségi vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség irányítása alatt működő vállalatok alkalmazottai végeztek hanyag munkát a hordozórakéták rendszereinek ellenőrzésekor.
A vizsgálat végkövetkeztetése szerint elmarasztalható maga a Roszkoszmosz is, mert ugyancsak nem végezte el a szükséges ellenőrzéseket. A főügyészség javasolta, hogy a felelősök ellen indítsanak fegyelmi eljárást.
A Szojuz hordozóeszköz-család 1966 óta áll szolgálatban, és eddig csaknem 1800 indítást hajtottak végre vele.
Az orosz főügyészség vizsgálatát két nappal azt megelőzően hozták nyilvánosságra, hogy csütörtökön a Francia Guyanában lévő Kourou űrközpontból – vagyis első ízben Oroszországon kívüli helyszínről – indítanak el egy Szojuz hordozórakétát, amely orrkúpjában a Galileo európai navigációs műholdrendszer első két példányát szállítja a világűrbe.
