Belföld

Bencsik János a dán lapnak adott interjújáról: Nem gondoltam, hogy ez Magyarországon bárkit is érdekel

MTI/Balogh Zoltán
MTI/Balogh Zoltán

Bencsik János nem gondolta, hogy Magyarországon bárkit is érdekelni fog a Copenhagen Post riportja a családjáról, „azt meg főleg nem, hogy ilyen sajtóvisszhangja lesz és ilyen mélyről jövő indulatokat szabadít el” – írta a Facebook-oldalán, és egyúttal reagált azokra a visszatérő vádakra, miszerint antiszemita és hogy megvette a Fidesz, és ezért lett diplomata.

Szerinte a Fidesz 2019-ben azért fedezte fel a korábbi írását a Jobbegyenes nevű blogon, amely a rendszerváltás utáni törzsi szekértáborokról szólt, és a törésvonalak között a keresztény-zsidó szembeállítást is felsorolta. Bencsik úgy látja, azért vádolták antiszemitizmussal, mert ekkor nyílt meg először az esélye annak, hogy a középre húzó, néppártosodó Jobbik együttműködjön a baloldali ellenzékkel, és a kormányzó Fidesz-KDNP-nek elemi érdeke volt a jobbikos politikusokat vállalhatatlanná tenni a formálódó ellenzéki együttműködésben részt vevő balliberális pártok előtt.

Egy évvel később ugyanazokon a felületeken már nem antiszemitaként, hanem Soros-ügynökként írtak rólam, aki migránsokkal akarja elfoglalni Európát. Soros-ügynök is pont annyira voltam, mint antiszemita: semennyire

– jelezte.

„2023-ban, amikor torontói főkonzulnak jelöltek, ugyanezeket a cikkeket ásták elő, elérve a kanadai zsidó szervezetek tiltakozását. Hogy tiszta helyzetet teremtsek, felkerestem több magyarországi és nemzetközi zsidó szervezeteket. Személyes találkozókon elmondtam, ki vagyok, és mi a cikkek háttere. Nem mindenki fogadott örömmel, de mindenki, aki leült velem, úgy állt fel, hogy nem vagyok antiszemita. Egy rabbi felajánlotta, hogy Kanadában bemutat a helyi zsidó közösség vezetőinek, hogy személyesen is megismerhessenek. Erre végül nem került sor, mert Kanadába nem jutottam el” – írta.

Miután előbb a Jobbikból kilépett majd a Polgári Válasznak nem kellett, munka nélkül maradt, állítása szerint fél év alatt egy állásinterjúra sem hívták be.

2022 szeptemberére elfogyott minden megtakarításunk, és életemben először beálltam a sorba a IX. kerületi munkaügyi központban, segélyért. Emlékezetes pillanat marad, ahogy egy kárpátaljai menekült asszony ültem, aki nem tudta leírni a nevét, és helyette egy X-et rajzolt a papírra. Ott ültünk egymás mellett a sorszámunkkal, én három diplomával, ő írástudás nélkül, és azon gondolkodtam, hogy jutottam el idáig, és tényleg jól döntöttem-e, amikor az elveim megtartása miatt elengedtem a politikát. (Jól döntöttem.)

– fogalmazott.

Egy ismerőse segítségével, személyes ajánlás alapján, 2022 novemberében került a Külügyminisztérium állományába. A kinevezéséről szóló hír másnapján a HVG megírta: Volner Jánost is külszolgálatra küldik. „Erről a sajtóból értesültem, és sokkolt, mivel kommunikációsan vert helyzetbe kerültem. Egyértelmű minta rajzolódott ki: két ex-jobbikos politikus, aki kilépett, hogy saját pártot alapítson, majd mindketten a külügynél landoltak. Csakhogy semmi közöm nem volt hozzá, nem is beszéltem Volner Jánossal. Mivel akkor már aláírt munkaszerződésem volt, amely nem engedte, hogy nyilatkozzak, így nem szólaltam meg, de nem is nagyon tudtam volna mit mondani, mert egy olyan vádat kellett volna cáfolnom, amire nincsenek bizonyítékok (A semmit nem lehet bizonyítani, csak a valamit.)”

Aztán torontói főkonzulnak jelölte, azt állítja, már a repülőjegyeket s megvették, ki volt nézve az iskola és az óvoda, de nem kaptak vízumot. Erről sokáig cikkezett a sajtó, de arról eddig nem lehetett tudni, hogy

egy évvel később sanghaji főkonzulnak jelölték, és két évig tanult mandarin kínaiul.

A kanadaihoz hasonlóan a kínai kiküldetés sem valósult meg. 2025 tavaszán keresték meg azzal, hogy a magyar elsőbeosztott diplomata Koppenhágában nyugdíjba vonul, és átveheti a helyét. A Külügyminisztérium új vezetése 2026 nyarán hazahívta és indoklás nélkül megszüntette a munkaviszonyát.

A családdal nagyon megszerettük Dániát, ezért úgy döntöttünk, hogy maradunk, és megpróbáljuk itt felépíteni az új életünket. A Copenhagen Post interjúját nem én kértem, és politikamentes beszélgetésnek szántuk arról, hogyan illeszkedik be egy család Dániába. Nem gondoltam, hogy ez Magyarországon bárkit is érdekel, azt meg főleg nem, hogy ilyen sajtóvisszhangja lesz és ilyen mélyről jövő indulatokat szabadít el.

– írta Bencsik.

Posztját azzal zárta: „sokat változtam az elmúlt 15-20 évben: sok mindent árnyaltabban, kevésbé feketén-fehéren látok. Mindazért, amit politikusként és újságíróként tettem, vállalom a felelősséget. Azoktól, akiket megbánottam, bocsánatot kérek. Szeretném lezárni ezt a fejezetét az életemnek. Szeretném, ha az alapján ítélnének meg, aki vagyok, és amit csinálok. Hálásan köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt négy évben és különösen az utóbbi időszakban bármilyen módon segített vagy támogatást nyújtott.”

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik