A magas elismerést pénteken adták át Budapesten, a Corvinus Egyetem dísztermében. Méhes György életművét, a díjátadó ünnepségen, Dr. Elfried Frischenschlager, a Kuratórium alelnöke, nyugalmazott miniszter, OECD nagykövet, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke és Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő méltatták.
Méhes György (polgári nevén Nagy Elek) az utolsó olyan élő erdélyi szerző, aki pályáját a II. Világháború előtti szellemi vonulathoz kapcsolódva kezdte. Írói ethosza, a klasszikus értelemben vett erdélyi polgári értékrendben gyökerezik. Meseíró, regényíró, színműíró, műfordító. Székelyudvarhelyen született 1916. május 14-én. Tucatnyi meséskönyve – nagy klasszikus elődeihez méltón, életkortól függetlenül – mindenkihez szól. Varázslatos meseregényei, az igazságról, emberségről, tisztességről, szeretetről, reményről szólnak. Mint avatott drámaírónak, színdarabjait – Barbár Komédia, Noé Bárkája, Jerikó, Ti földi istenek – a hatvanas évektől kezdve évtizedeken át az erdélyi színházak mindegyike folyamatosan játszotta. A hetvenes évek végétől jelentek meg felnőtt regényei, – Orsolya, Bizalmas jelentés egy fiatalemberről, Mindenkinek nehezebb, mint másnak – Emmi, Gina -, Kolozsvári milliomosok – amelyekben a Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat örökíti meg.
Méhes György Magyarországon már a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje érdemrendben, valamint Kossuth-díjban részesült.
