Nagyvilág

Hogy történhet, hogy egy biztonságos országban egyszer csak felrobbantanak egy újságírót?

Daphne Caruana Galiziát hétfőn robbantották fel. Málta legismertebb oknyomozó újságírója Bidnija kisváros közelében, a saját otthona mellett akart beülni az autójába, amikor az abba rejtett bomba felrobbant. Galizia azt írta az utolsó blogbejegyzésében, amely alig fél órával a halála előtt jelent meg, hogy egyre elkeseredettebb, mert a kormányt nem lehet elszámoltatni.

Az újságírónőt célzott merénylet ölte meg, a robbantáshoz valószínűleg Semtexet, egy olyan robbanószert használtak, amelyet a terrorszervezetek is gyakran szoktak. Fia, aki ott volt merénylet elkövetésekor, de már nem tudott segíteni az édesanyjának, Facebook-posztban vonta felelősségre az ország vezetőit az újságírónő haláláért.

Amikor vér és tűz vesz körül, az már háború. Háborúban állunk az állammal és a szervezett bűnözéssel, amely már elválaszthatatlan egymástól

– írta.

A Politico az újságírónőt egyszemélyes WikiLeaks-ként jellemezte, aki hadjáratot folytatott a máltai korrupció ellen. A lap idén beválasztotta Galiziát a közé a 28 ember közé, akiknek szerintük a legnagyobb szerepük lesz Európa jövőjének formálásában. A lista magyar jelöltje egyébként Soros György, de szerepel rajta a londoni polgármester Sadiq Khan és a Spotify-alapító Daniel Ek is.

Galizia kritikus, szókimondó cikkeit a saját blogján közölte, amelynek olykor napi 400 ezer látogatója is volt. Ez több, mint az összes máltai sajtótermék elérése együttvéve, és nem sokkal marad el az ország teljes népességétől.

Az utóbbi időben a Panama-iratokból, egy 11,5 millió titkos dokumentumot tartalmazó iratanyagból dolgozott, ami tavaly szivárgott ki a Mossack Fonseca nevű, panamai offshore cégekkel foglalkozó ügyvédi irodából, a legfontosabb szálak feltárásával egy nemzetközi újságírócsoport foglalkozott. Galizia ebben nem vett részt, de az azóta nyilvánosan elérhető iratanyagban talált dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy Joseph Muscat máltai miniszterelnök feleségének is volt offshore-cége, ahova az újságíró szerint az azerbajdzsáni elnök lányának cégétől is érkeztek kifizetések.

A miniszterelnök és felesége tagadta a vádakat, Muscat pedig egy évvel mandátumának lejárta előtt előre hozott választást kezdeményezett az ügy miatt, és pártja a botrány ellenére megnyerte azt.

Az újságírónőt már korábban is érték támadások: 1995-ben benzinnel lelocsolták, majd felgyújtották házának ajtaját, később pedig elvágták a kutyájának torkát. 2006-ban a máltai neonáci csoportokról szóló kritikus cikke után a házuk mögé raktak és meggyújtottak egy halom autógumit, és csak a szerencsén múlott, hogy az éjjel hazaérkező fia észrevette a tüzet, és nem égtek benn a családjával.

Galizia ügyei miatt állandó jogi harcban állt a leleplező cikkek befolyásos alanyaival: legutóbb Adrian Delia, a jelenleg ellenzékben levő Nemzeti Párt vezetője indított négy rágalmazási pert ellene, miután az újságírónő megírta, hogy a politikus offshore-cégeken keresztül mosott tisztára egymillió angol fontot, ami eredetileg prostitúcióból származott.

Idén februárban egy másik per miatt az összes bankszámláját befagyasztották, miután a máltai gazdasági miniszterről megírta, hogy németországi hivatalos útja során bordélyházba látogatott.

Amikor egy politikus tiltja le a számláidat, akiről írtál, az borzasztó állapotokra utal a demokrácia és a sajtószabadság terén

– kommentálta az ügyet blogján az újságírónő.

A nőt családtagjai szerint a máltai politikáról szóló kritikus cikkeiért megtorlásként sorozatosan érték támadások. Két héttel meggyilkolása előtt a rendőrségen bejelentette, hogy fenyegetéseket kap. Fiai csütörtökön a máltai miniszterelnök lemondását követelték, amiért elbukott az alapvető szabadságjogok biztosításában.

Ez történik, amikor az állami intézmények nem tudják ellátni a feladataikat: Az utolsó ember, aki állva marad, az újságíró. És ő az első is, aki meghal

– írta anyja megölésének másnapján Matthew Caruana Galizia.

A máltai kormány több más kormányhoz hasonlóan támogatott és segített bűnözői csoportokat. Hagyták, hogy bűnözők és korrupt politikusok olyan struktúrákat építhessenek ki, amiket nagyszabású lopásokhoz, és pénzmosáshoz használnak. Ez a gyilkosság a máltai kormány tétlenségének és csöndes bűnrészességének a következménye – mondta Paul Radu, az OCCRP nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó szervezet vezető igazgatója.

A jelenleg kormányon levő kommunista Munkáspárt 2013-ban jelentős előnnyel nyerte a választásokat, 15 év után alakíthatott ismét kormányt. A pártot vezető Joseph Muscat ekkor többek között azt ígérte, hogy csökkenti a bürokráciát és a korrupciót, és kiteljesíti a polgári szabadságjogokat. Kormánya jelentős gazdasági fellendülést tudott elérni az országban, de a korrupció elleni harcra tett ígéreteivel láthatóan elbukott.

Málta tíz helyet csúszott vissza idén a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, a Transparency International által készített korrupcióérzékelési indexen. 176 vizsgált ország közül jelenleg a 47. helyen áll. Az eredményre a máltai Nemzeti Párt, Muscat pártjának legnagyobb ellenfele úgy reagált, hogy a jelenlegi a legkorruptabb kormány Málta történelmében. (Magyarország egyébként még rosszabb helyen áll, jelenleg 57., hét hellyel csúszva vissza az előző évi eredményhez képest.)

A sajtószabadságot évről évre vizsgáló Freedom House 2015-ös elemzése szerint egyébként „az újságírók fizikai biztonságának szempontjából Málta biztonságos környezet, 2014-ben nem volt bejelentett fenyegetéses vagy zaklatásos eset.” A szervezet a máltai sajtót a „szabad” kategóriába sorolta, az értékelésen kapott eredmény 2017-re sem változott. (Összehasonlításképp: Magyarország sajtója a Freedom House szerint a „részben szabad” kategóriába sorolható, a 0-100-ig terjedő skálán 44 pontot ért el, Málta pedig 23-at.)

A CPJ (Committee to Protect Journalists – Bizottság az Újságírók Védelmére) adatai szerint eddig 30 újságírót gyilkoltak meg az idén világszerte. A legtöbb újságírók elleni erőszak háború sújtotta területeken esik meg – Szíria évek óta a leghalálosabb országok között szerepel, az idei listán hat meggyilkolt újságíróval a második, Irak után, ahol hét sajtómunkást öltek meg.

Az Európai Unió országaiban ritkán van példa újságírók ellen elkövetett merényletekre. Idén augusztusban ugyanakkor meggyilkolták Kim Wall svéd tényfeltáró újságírónőt. A feltételezett elkövető Peter Madsen dán feltaláló, akivel Wall találkozóra ment a férfi házi készítésű tengeralattjárójára, ahonnan Wall eltűnt, holttestét pedig csak bő egy héttel később, megcsonkítva találták meg a tengerparton.

A legutóbbi, politikai célból újságírók ellen elkövetett merénylet 2015-ben történt az Európai Unióban, amikor a francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo szerkesztőségét érte terrortámadás, kilenc újságíró vesztette életét.

A maffiastílusú, robbantásos merényletek egyébként nem számítanak ritkának Máltán: az elmúlt két évben öt másik autót robbantottak fel így ismeretlen tettesek, feltehetőleg mind a hat esetben mobiltelefonról hozták működésbe a pokolgépeket. Újságíró ellen azonban még nem követtek el ilyen merényletet, több áldozatot az köt össze, hogy ismertek voltak a rendőrség előtt, drogkereskedelemben és embercsempészetben való érintettség miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik