Elon Musk először 2013-ban beszélt a Hyperloop ötletéről, azaz egy olyan szupersebességű vonatról, amely valahogy úgy működne, hogy az emberek a föld alatt, kapszulaszerű fülkékben utaznának egy hosszú vákuumcsőben, elképesztő sebességgel – nagyjából 1100 kilométer per órával.
Az egész rendszert napenergia hajtaná, a közlekedés gyorsabbá és zöldebbé válna, rengeteg környezetszennyező utazási módszer használatát csökkenthetnénk vele.
Aztán a Space-X és a Tesla atyja most nyáron kijelentette: megkapta a jóváhagyást arra, hogy elkezdje építeni a Hyperloopot, ő pedig a New York és Washington közötti távolságot választotta ki a próbaakciónak.
Közben persze több cég és ország lecsapott az ötletre. Arról is volt szó, hogy a Bécs-Pozsony-Budapest útvonalat is összeköti majd egy ilyen alagút, de érdemi előrelépés nem született sehol.
Aztán jött Kína, kijelentve, hogy nemcsak megépíti a Hyperloop saját változatát, a T-Flight-ot, de sokkal gyorsabbra és zöldebbre is csinálja, mint ahogyan Musk az övét.
Szupervonat föld alatt, föld felett
A T-Flight építését a China Aerospace Science and Industrial Corporation (CASIC) felügyeli majd, a projekt azonban egyelőre csak kutatási fázisban van. A CASIC szerint már több mint húsz, a szuperszonikus vonat megépítéséhez szükséges szabadalom a birtokukban van, és ők hosszabb távon komolyabb interkontinentális vonalon gondolkodnak.
A T-Flightot elsősorban atomenergia hajtja majd, de a síneken napelem is lesz, ami azért fontos, mert ez a vonat nem a föld alatt, hanem oszlopokon futó vákuumcsőben mozogna, mágneses sínek felett.
A transzportkapszula 16 személyes, plusz a csomagok. Extra teher nélkül mindössze 80 tonnát nyom majd. Egy kapszula megközelítőleg 35 méter hosszú lesz.
Kevesebb, mint két centiméterrel fog lebegni a sínek felett, méghozzá nem is akárhogyan: mágneses levitáció segítségével, amelynél a járművek pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi.
Ilyen úgynevezett maglev vasutak egyébként már ma is forgalomban vannak, a sanghaji például 430 kilométer per órás sebességet tud tartani.
Az alapsebessége akkora, mint Musknál a maximum
Ehhez képest a T-Flight, a tervek szerint, 4000 kilométer per órás sebességre is képes lesz felgyorsulni, persze csak az igazán hosszú távú célpontok esetében. A rövidebb távokon lelassulna nagyjából 1000 kilométer per órára,
Hasonlításképp: Elon Musk Hyperloopjának tervezett sebessége 1200 kilométer per óra. A balesetek elkerülése végett a T-Flight-vasút két csőből állna, mindegyiken kizárólag egy irányba haladhatna a forgalom.
Azt sem tudjuk, hogyan hatna ránk a gyorsulás
Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy bár a fent felsorolt technológiát fizikailag lehetséges megépíteni, azért mégsem biztos, hogy a közeljövőben ez meg is történik.
A probléma az, hogy a részletek egyáltalán nincsenek kidolgozva: elég ijesztő például, hogy egyelőre fogalmunk sincs, hogyan hatna ez a sebesség és az ennek eléréséhez szükséges gyorsulás az emberi testre, pláne nem hosszabb távon.
Az sem biztos, hogy pénzügyileg lehetséges egy ilyen vállalkozás elindítása, bár ezen a téren talán sem a CASIC-ért, sem Muskért nem kell aggódnunk.
Mindkét vonatrendszert nagyjából 2020-ra tervezik fel- és megépíteni, ami azért elég közel van. A T-Flight először a kínai Vuhan város körül épülne meg, aztán terjedne tovább először országon belül, majd nemzetközileg, kontinenseket áthidalva.
Elon Musk is ekkorra lőtte be a Hyperloop elindítását, úgyhogy most elkezdődhet a versenyfutás – reméljük, hamarosan rendes, létező vonatokkal, és nem csak jól hangzó elméletekkel.
