A Magyar Vöröskereszt, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének tagja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, írják honlapjukon.
A Magyar Vöröskereszt 1881-ben alakult, megalakulását Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882. évben ismerte el. 1921-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének.
Adományainak 10,55 százalékaa származott külföldi támogatásból 2016-ban, összességében pedig 1,94 százalék a külföldi pénzbeli támogatások arányának az összes támogatáshoz képest.
Még új logót is csináltak:
Közben az Amnesty – a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság példáját követve – bejelentette, nem regisztrálnak, az alapvető emberi jogokat – köztük az egyesüléshez és személyes adatok védelméhez való jogot – sértő törvénnyel szemben alkotmányjogi panasszal élnek az Alkotmánybíróságon, és beadvánnyal fordulnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához is.
A Magyar Vöröskereszt működését jogilag két dolog határozza meg. Egyrészt a Nemzetközi Vöröskereszt Mozgalom tagja, így föderációs szabályok és lehetőségek vonatkoznak ránk is tagszervezetként. Másrészt az alapszabályzat értelmében a tagszervezeteknek eleget kell tenniük a helyi törvényeknek, így a Magyar Vöröskeresztnek a magyar jogszabályoknak kell megfelelnie. Az is mindenki számára nyilvánvaló, hogy nemzetközi föderációhoz tartozó humanitárius tagszervezetként külföldi támogatást és adományokat is kapunk, amelyeket éves beszámolóinkban eddig is feltüntettünk. Amennyiben a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény szerint ezt még külön is publikálni kell magunkról, úgy ennek eleget kell tennünk. Ez jelent meg ma a honlapunkon, új Vöröskereszt logóról természetesen nincs és nem is lehet szó
– írták lapunknak a cikk megjelenése után.
(Vöröskereszt, 444)
