A kisállatok szemére, nemi szervére is veszélyes ez a növény

Hirtelenjében csak kevesen tudnák beazonosítani melyik növényt rejti az egérárpa név, és nyilván azzal sem segítünk sokat, ha népi elnevezését, a cigánybúzát használjuk.

És ha azt mondjuk, toklász? Így már minden világos: az az idegesítő száraz bigyó a fűből, kaszálás után még az aszfalton sem tudjuk kikerülni, beleakad a ruhába, szúrja a lábat a cipőben.

Pedig nem is ránk veszélyes, hanem a kisállatokra, főleg a kutyákra: rengeteg bosszúságot, szenvedést és persze kiadást okoz a szőrbe gabalyodott, bőrbe fúródott növényi rész – és nagyon komoly következményei lehetnek.

A macskák szeme mehet rá

Az egérárpa tehát az egyszikűek osztályába és a perjefélék családjába tartozó gyomnövény, a laikusnak fű. A toklász valójában a növény termését (magját) védő kalász, ami érés után kiszárad, leválik a szárról. Sajátos felépítése azt az evolúciós célt szolgálja, hogy a magok állatok szőrére tapadva utazzanak, és minél nagyobb területen szóródhassanak szét – írja egy korábbi bejegyzésében Megyeri Szabolcs kertészmérnök.

Csakhogy a természet mintha kissé túllőtt volna a célon: a toklász nemcsak felcsimpaszkodik a szőrre, hanem mint egy kis torpedó furakszik az állat mozgásának köszönhetően egyre beljebb és beljebb, a bőr sem állítja meg.

Ha a házi kedvenceket nézzük, a probléma a kutyákat és a macskákat is érinti, de közel sem azonos súllyal és gyakorisággal. A cicák óvatos állatok, rengeteget tisztálkodnak, a toklászt rendre saját maguk eltávolítják még mielőtt bajt okozhatna. Egyedül akkor lehet gond, ha a szemükbe megy. Ezt a gazdinak kell észrevenni, az állatot rögvest orvoshoz vinni.

Ellenkező esetben a növényi rész roncsolhatja a szaruhártyát, látásromlást, a legrosszabb esetben vakságot okozhat – mondja a 24.hu-nak Dr. Jakab Csaba óbudai állatorvos, aki már számos macska szeméből vett ki toklászt, de más testrészen nem találkozott vele.

A kutya minden porcikáját veszélyezteti

Teljesen más a helyzet a kutyákkal. Őket gyakorlatilag nem érdekli, min gázolnak át, mibe rohannak bele nagy boldogságukban, és gyakorlatilag koszosan, csatakosan, bogáncsokkal, fűvel aggatva sem veszítenek virágos kedvükből. De a toklászt igazából kikerülni sem tudják. Értelemszerűen a hosszabb szőrű kutyákon könnyebben megtapad és észrevenni is nehezebb, gyakorlatilag az állat testén bárhol a bőr alá hatolhat és gyulladást, egyéb problémákat okoz.

A leginkább veszélyeztetett területek viszont – és itt már a rövid szőrű ebek is erősebben érintettek – a mancsok, a fül, az orr és a nemi szervek. Menjünk sorban:

• Magas fűben mozgó, a földet szimatoló kutya orrába óhatatlanul bejuthat, de szerencsés esetben azonnal ki is tüsszenti. Ha nem sikerül, egyre beljebb és beljebb jut, az állat prüszköl, az orra váladékozik, vérezhet. Elképzelhető, hogy végigmegy az orrjáraton és végül az eb lenyeli, más esetben csipesszel, mélyebben fekvő területről endoszkóppal lehet tőle megszabadítani.
• A szembe kerülő toklász – akár a macskáknál – károsítja a szaruhártyát, vakságot okozhat.
• A fül is érzékeny terület, a hegyes kis torpedó fülgyulladást és egyensúlyi zavarokat okozhat, rossz esetben átszúrja a dobhártyát.
  

  Az viszont nem igaz, városi legenda, hogy a fülből a toklász a kutya agyáig képes lenne behatolni

  – emeli ki az állatorvos. Viszont nagyon sunyi módon képes megbújni. A doktornak volt egy esete egy spániellel, akinek a füle télen kezdett váladékozni. Komoly vizsgálatok után sikerült csak kideríteni: még a nyáron bekerült 3-4 toklász okozta.

• A mancsok közt egyes fajtáknál a sűrű, hosszú szőr is segíti a megtelepedését, de gyakorlatilag minden ebnél előfordulhat. Csúnya dolog ez is, az ujjakon keresztül a csuklóig, a könyökig hatolhat az állat lábában, komoly fájdalmakat okoz a gyulladással, az idegekkel való fizikai érintkezésekkel. Ez még leírva is fáj.

A legelképesztőbb viszont – és Jakab Csaba munkája során nem egyszer találkozott ilyennel – amikor a toklász a nemi szervekbe hatol.

A kanoknál a fityma alatt juthat be észrevétlenül, hátrafelé halad és könnyen eljut a herékig, a vége akár kasztráció lehet.

A szukákba is képes behatolni a pérán, azaz a nemi szerv külső nyílásán keresztül, és egészen elképesztő irányt vehet. A doktornak volt olyan páciense, akinek a toklász átszakította a hüvelyét és a combjánál okozott gennyes gócot – erre figyelt fel a gazdi.

Királycsináló és presztízsromboló

Mit lehet tenni? Ha a kutya hirtelen rázni kezdi a fejét, egyoldali kötőhártyagyulladás jelentkezik, gennyes, váladékozó seb, gyulladt dudor jelenik meg rajta, azonnal állatorvoshoz kell fordulni.

Nem tréfadolog a toklász, egy-egy eset bonyolultságától függően az állatorvos számára is egyaránt lehet királycsináló és praxisromboló

– fogalmaz Jakab Csaba.

Ha minden jól alakul a behatolás helyén keresztül csipesszel könnyen eltávolítható, az orrjárat mélyéről pedig endoszkóppal lehet kivenni. Máskor a doktor párakötést alkalmaz, vagyis ráerősít a szervezet önvédelmi reakciójára és elősegíti a gyulladást-gennyesedést, ami egy adott pontra koncentrálja az idegen testet. Így könnyebb lokalizálni és eltávolítani.

Sokszor azonban nehéz, kínlódós munka, az állat számára komoly fájdalommal jár, gyakran kell hozzá bódítani, altatni. Épp ezért az állatorvos elsősorban a megelőzésre hívja fel a figyelmet.

A “toklász fazon” sokat segít

A megelőzés lehetőségeiről az Óbudán szalont vezető Pap-Szigetiné Truppel Tímea kutyakozmetikust kérdeztük.

Az első és legfontosabb az odafigyelés, minden egyes toklászos területen tett séta után alaposan át kell nézni a kutya szőrét – minél hosszabb, sűrűbb, annál gondosabban. A szakember nem egy olyan állattal találkozott, akit hobby fazonra vittek hozzá, nyírás közben viszont egyre-másra bukkantak elő szőréből a toklászok.

Ez még nem baj, de ha például a kutya később kerül a kezei közé, és már behatoltak a bőrbe, már csak az állatorvos segíthet.

A rátarti tulajdonosoknak sem kell aggódniuk, toklász, bogáncs, tapadós-ragadós magok, növényi részek miatt nem kell “belevágni” a bundába, a kutyakozmetikus tudásával és eszközeivel minden helyzet megoldható nyírás nélkül.

A megelőzés egyik legeredményesebb formája viszont, ha ezekben a hetekben “toklász fazonra” nyíratjuk a hosszabb szőrű kutyusokat. A keverékeket is természetesen, a fajkutyákat pedig annak ellenére is, ha a fajta sztenderdje mást ír elő.

Ilyenkor a mancsokon és az ujjak között rövidre vágják a szőrt, megrövidítik, vagy akár meg is megszüntetik a szoknyát és a zászlókat – kivétel nyilván, ha az eb kiállításra készül. Előbbi a mellkas alatti hosszú szőrkötényt, utóbbi a mellső lábakon hátul, a könyök és a csukló közötti tincseket jelenti.

Mindez nem akadályozza meg a toklász megtapadását, de megnehezíti a dolgát, és könnyebb észrevenni is – emeli ki a kutyakozmetikus. Végezetül pedig hozzáteszi:

az egészség fontosabb a szépségnél, séta közben például spánielekre, dús szőrzetű ebekre húzzunk toklász elleni fülvédőt. Akár otthon is elkészíthetjük egy rossz harisnyából.

Nem bírunk egy gyommal

Tényleg nem maradt más hátra, mint egy kicsit azon keseregni, hogy az egész probléma nem létezne, ha a városi parkokat, útszéleket karbantartó cégek “rendesen” végeznék a munkájukat.

Az egérárpa egy gyomnövény, amely tényleg csak elhanyagolt területeken veti meg a lábát. Ha a pázsitot szakszerűen gondoznák, meg sem jelenne, illetve még a kalászok beérése előtt lekaszálnák. A hulladékot pedig időben be is kell gyűjteni, mert az egérárpa zöld kalásza a földön hamar kiszárad, és ugyanazt produkálja, mintha a növényen ért volna be – mondta el lapunknak Megyeri Szabolcs kertészmérnök.

Ahány terület, annyi tulajdonos, és míg a magánszemélyek általában szépen gondozzák kertjüket, a kezelésük alá tartozó utcafrontot, addig ez az önkormányzatokról, intézményekről nem mondható el. Ők és a parkokat gondozó nagy cégek folyamatos csúszásban vannak, ami érthető, mert hatalmas területet ápolnak.

Idén is olyan volt az időjárás, hogy a három centis fű hirtelen, egy-két hét alatt nőtt 30-50 centisre. Ekkor hiába megy rá egy seregnyi munkás, idő kell a munka elvégzéséhez. Olyan, mint a téli havazás: 200 hókotró vesztegel hetekig, majd mikor leszakad az égi áldás, nem győzik a munkát

– magyarázza a szakember. És hozzáteszi: mindez nem mentség, de jelenleg ez a magyar valóság.