Belföld

Ezért vonulnak utcára a mentők: 29 év munkaviszony = nettó 111 ezer forint

Balog Zoltán nemrég bejelentette, a kormány jövőre 10, négy év alatt pedig összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a mentőknél.

Ez volt az utolsó csepp a pohárban

– mondta a 24.hu-nak Kusper Zsolt, Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke, a szerdai, a mentőszolgálat épülete elé tervezett ELÉG VOLT! tüntetés egyik főszervezője.

Az emberi erőforrások miniszterének kijelentése meglepte a mentőket, mert előzetesen jóval nagyobb összeget ígértek nekik,

a mentőápolókat plusz 100-120 ezer forinttal hitegették, míg a mentőtiszteket 170-220 ezer forinttal.

Az elnök szerint habár a dolgozók eleve kételkedtek ebben, mivel már jó sok ígéretet kaptak, azért nagyobb béremelésre számítottak.

Ebből lett 10 százalék, ráadásul egy olyan sajtótájékoztatón, amelyen Balog még viccelődött is a mentősök fizetésével. Azt mondta a Mentők Napján, egy puccos étteremben rendezett reggelin:

Először azt hittem, a mentőszolgálat dolgozói minden reggel itt reggeliznek, de most kiderült, hogy ez egyszeri alkalom. A tréfát félretéve azért jó, hogy háttal állok önöknek, mert így nyugodtan folytathatják a reggelit, amiben nem szeretnénk önöket megzavarni.

Kusper erre csak annyit reagált: senki sem szereti, ha az alacsony fizetésével viccelődnek.

Munkaruhát is maguknak vesznek

Az MOMSZ elnöke szerint ha a mentők fizetéséről beszélünk, nem érdemes hozzászámolni a különböző pótlékokat. Úgy látja, lehet ugyan azt kommunikálni, hogy egy mentős kap túlórapénzt vagy cafetériát, de ezek mind olyan dolgok, amelyeket pillanatok alatt el lehet venni tőlük.

Az számít, amit a számlájára kap a dolgozó, és akad olyan, aki 29 éve dolgozik itt és nettó 111 ezer forintot keres.

Csató Gábor Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szerint azonban a mentődolgozók többsége ma a nemzetgazdasági átlagon felül keres. Kusper nemrég beszélt Csatóval, elmondta, ez is szóba került közöttük. Amikor a mentőszolgálat főigazgatója mutatott egy 196 ezer forintos számlát neki, akkor ő hívta fel a figyelmét arra, hogy ez bruttó összeg, ráadásul a sürgősségi pótlékkal együtt.

Ha nettó lenne, senki egy szót nem szólna

– nyilatkozta.

Kusper igazából nem is érti, honnan szedik azokat a számokat, hogy egy mentős 200 ezer forint körüli összeget keres.

Persze nem csak a fizetéssel van baj. Nincsen rendes munkaruhájuk, régi göncökben dolgoznak, ha pedig már az is tönkrement, saját pénzből vásárolnak. Folyamatosan ígérik nekik, hogy ez is megváltozik majd, de konkrét dátum sosem hangzik el.

A tüntetés szervezőinek abból is elegük van, hogy a vezetők „kiskirályként” viselkednek, és több évtizede velük dolgozó társaikat elüldözik, semmibe veszik.

 A mentődolgozóknak csak kötelességük van, joguk nincs

– mondja Kusper. Ha például egy kolléga szóvátesz valamit, megfenyegetik azzal, hogy elveszik a pótlékot, nem lesz túlórája.

Hozzátette, volt olyan orvosigazgató is, aki szinte tajtékzott, amikor megtudta, hogy a mentők utcára vonulnak.

Azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit kirúg.

A szerdai figyelemfelhívó tüntetés célja, hogy érzékeltessék a munkáltatókkal és a társadalommal, hogy a fizetésükből nem tudnak megélni, és semmi megbecsülést nem kapnak.

Komolyan, néha azt gondolom, életművészek a mentődolgozók, hogy ilyen kevés pénzből megélnek

– zárta keserűen.

Ki fogadja a beteget?

A Független Egészségügyi Szakszervezet is részt vesz a tüntetésen. Dr. Soós Adrianna, a szervezet elnöke elmondta, azért is demonstrálnak, mert az egészségügyi dolgozók egy cipőben járnak, így ők is érintettek.

Tény, hogy elindult egy béremelés, de annyira nagy a lemaradás, hogy a helyzet nem sokat változott.

Még mindig jelentős az elvándorlás. Nem csak külföldre mennek, itthon is sokan gondolják úgy, inkább valami olyat csinálnak, ahol kevesebbet kell dolgozni több pénzért. Félő, hogy amikor egy mentő majd beviszi a beteget, nem lesz, aki fogadja.

Mennének

A Független Egészségügyi Szakszervezet nemrég közvélemény kutatást végzett ezer egészségügyi dolgozó körében. Ebből kiderült:

  • A válaszadók mindössze 31,7 százalékának munkaideje nem haladja meg a törvényes munkaidőt, több mint kétharmad a törvényes munkaidőnél jóval több órát tölt a munkahelyén. A dolgozók több mint 30 százalékának munkaideje meghaladja a heti 50 órát, 10 százalékának a heti 60 órát is.
  • 88 százaléka ítélte úgy, hogy munkahelyén nincs elég szakember a gyógyító munkához, és ha az elvándorlást okozó tényezőkben nem lesz sürgős változtatás, a helyzet egyre rosszabb lesz.
  • A megkérdezett egészségügyi dolgozók nagy arányban tervezik, hogy külföldre mennek, vagy elhagyják a szakmát. A válaszadók 26,7 százaléka azt tervezi, hogy külföldön folytatja a munkát.
  • Minden ötödik dolgozó már most is szakmaelhagyást tervez, és további 30 százalék mondja azt, hogy ha nem változik a helyzet, el fogja hagyni a szakmát.
  • A dolgozók kevesebb, mint a fele az, aki továbbra is biztosan az egészségügyben tervezi pályafutását.
  • Azoknak, akik vagy a külföldi munkavégzést, vagy a szakmaelhagyást fontolgatják, 87,4 százaléka az alacsony bérek miatt tervezi ezt a lépést.

A tüntetésen szolidaritását fejezi ki a Kéményseprők Országos Szakszervezete is. Elnökük, Vámos Csaba fontosnak tartja, hogy ők valódi szolidaritást vállalnak, vagyis nemcsak Facebookon lájkolnak és közleményt adnak ki, hanem részt is vesznek az eseményen.

Úgy érzi, a munkavállalóknak függetlenül a politikai szimpátiájuktól egységet kell mutatni, mert

közösen keserű a sorsuk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik