Első látásra egy gépkarabély és három nyomásálló gáztartály házasságának látszik az eszköz. A Radar tervezőiroda terméke a már megszokott módszert követi, azaz a célba vett, távolról irányított légijármű vezérlését „kuszálja össze” a kibocsátott, nagy energiájú elektromágneses sugárzással. A „Groza-R”-t elsősorban a belügyi egységek és a hadseregek lövészalegységeinek figyelmébe ajánlja a cég.
Nem véletlenül, hiszen a Kínából szinte fillérekért megvásárolható drónok és HD-minőségű kamerák idején minden hadseregnek, „rendes” terrorszervezetnek és más, többé-kevésbé szervezett fegyveres erőnek vannak ilyen felderítő és támadó eszközei. Moszul ostrománál például nagyon sok esetben az ISIS alakította át a kereskedelmi forgalomban kapható omnikoptereket kamikaze drónná,
A belorusz „Groza-R” alapja a Szuma SzM.011 airsoft fegyver. A könnyebb szállíthatóság miatt az amúgy összesen két kilogramm tömegű fegyverrendszer elemeire bontható, így a speciális antennarendszer, illetve a fegyver váza és tusája is külön egységet képez. Ahogy az „oroszosan aprócska” akkumulátor is, ami egy jelentős méretű, 8 kilogrammos hátizsák, és kábellel csatlakozik a fegyverhez.
Az akkupakk mérete nem véletlen: a háromszor 10 fokos szögtartományt lefedő sugárzó antennák energiaigénye jelentős, jelenleg egy órára elegendő egy akkumulátorcsomag. A Sturman 1×38 D optikai irányzékkal felszerelt fegyverrel a rádiójelek 2 kilométeres, míg a műholdas navigációs rendszerek jelei 5 kilométeres körzetben zavarhatóak a gyártó adatai szerint. Márpedig ha sikeres a zavarás, akkor a drón nem marad távirányítható, és a repülés is lehetetlenné válik a műholdas navigációs jelek nélkül.
