John McGann, a Rutgers Egyetem szakértője a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmányában azt írja, az elképzelés, mely szerint az emberi szaglás nem kifinomult, egyszerűen téves. A szakember rámutatott, hogy egykor a tudomány azon állásponton volt, hogy az ember csupán 10 000 szagot tud megkülönböztetni. Egy 2014-es tanulmány alapján viszont ez a szám közelebb áll a billióhoz.
A kutyák jobbak lehetnek az embereknél a tűzcsapon lévő vizelet megkülönböztetésében, az emberek pedig jobbak lehetnek a kutyáknál a borok szagának megkülönböztetésében
– állapította meg a kutató.
A rossz emberi szaglásra vonatkozó tévhit a szaglóreceptoraink nagyságából eredeztethető – ezek közvetítik az illatok információit az agyhoz. A francia orvos, Paul Broca 1879-es vizsgálata óta több tudós is leírta már, hogy az emberi szaglóreceptorok aránylag túl kicsik agyunk méretéhez képest.
McGann azonban nem így látja. A kutató szerint ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy közvetlen kapcsolat lenne a szaglóreceptorok nagysága és a szaglás minősége közt. Éppen ezért szaglásunk éppen olyan jó lehet, mint a többi élőlényé. A szakértő hozzátette, hogy közel ugyanannyi illatok azonosításában szerepet játszó idegsejtünk van, mint sok más állatnak. Megállapításait korábbi kutatásokra alapozta.
Az egyik kísérletben például az alanyoknak bekötött szemmel kellett egy parkban kúszniuk szagnyomokat követve. A vizsgálat bebizonyította, hogy az emberek képesek követni ezeket a nyomokat, gyakorlással pedig fejleszthetik is képességüket.
McGann szerint a szakértők közül még azok is ritkán kérdőjelezik meg a hibás elméletet, akik egész életükben a szaglást kutatták. Ez már csak azért is érdekes, mert Broca 19. századi tanulmányában több furcsaságot is leírt, például azt, hogy a kisebb receptoraink alakulhatott ki szabad akaratunk. Azóta ezeket a különös állításokat természetesen mind cáfolták, a receptorok mérete és a szaglás minősége közti összefüggést azonban nem.
Bár Broca eredményeinek egy részét mára nem fogadja el a tudomány, az emberek rossz szaglására vonatkozó tévhit valamiért mégis elterjedhetett.
