Az ENSZ szakosított szervének adatai szerint 2015-ben nagyjából 322 millió ember küzdött depressziós betegséggel a világon. Ez 18,4 százalékos növekedést jelent egy évtized alatt, ami az emberek növekvő élettartamával van összefüggésben.
A depresszió okozta fásultságból és kimerültségből fakadó munkaképesség-csökkenés éves szinten több mint ezer milliárd dolláros globális gazdasági veszteséget jelent.
A depresszió a legfőbb oka a munkaképtelenségnek ma a világban – húzta alá Dan Chisholm, a WHO mentális egészséggel és a pszichoaktív szerek használatának hatásaival foglalkozó részlegének munkatársa, hozzátéve, hogy
A jelentés szerint a depresszióval küzdőkön túl további 250 millió ember szenved szorongásos betegségektől, köztük fóbiáktól, pánikrohamoktól, kényszerbetegségtől és poszttraumás stressz-szindrómától.
Nem (csak) a gazdagokat súlytják
Az említett mentális állapotoktól szenvedők csaknem 80 százaléka él alacsony- és közepes jövedelmű országokban, ami ellent mond annak a nézetnek, hogy ezek a gazdagok betegségei.
Három csoport érzékeny különösen a depresszióra: a fiatalok, a várandós, vagy nemrég szült nők és az idősek. Chisholm szerint a mai fiatalokra olyan nyomás nehezedik, amely talán még egyetlen korábbi nemzedékre sem.
Egy másik csoport a várandós vagy nemrég szült nők. A depresszió rendkívül gyakori ebben az időszakban, és az érintettek nagyjából 15 százalékánál nem csupán enyhe, hanem diagnosztizálható depresszió jelentkezik
– magyarázta a szakember.
Hozzátette:
amikor abbahagyjuk a munkát, vagy elveszítjük a társunkat, törékenyebbé válunk, sebezhetőbbé a testi betegségekkel szemben és a depresszióhoz hasonló állapotok is gyakoribbá válnak.
Chisholm szerint évente nagyjából 800 ezren vetnek véget önkezűleg az életüknek.
A magas jövedelmű országokban a férfiak, míg az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a nők körében gyakoribb az öngyilkosság
– fejtette ki a szakember.
