A kormány az idén 7,5 százalékos hiánnyal számol, vagyis a jövő évi 4,9 százalékos hiánycél egyetlen év alatt 2,6 százalékpontos javulást jelentene. Ez lenne a legnagyobb költségvetési egyenlegjavulás az Európai Unióban az IMF legfrissebb előrejelzése szerint. Mindezt úgy kellene elérni, hogy a büdzsé közben a Tisza fő vállalásait is finanszírozza: az alacsony nyugdíjak emelését, az alacsonyabb keresetűek szja-csökkentését, az oktatási, szociális és egészségügyi béremeléseket, valamint egy új lakhatási koncepciót.
A 2027. évi költségvetés fő nyertesei az alacsony keresetű dolgozók, különösen a gyermeket nevelők, valamint a kisnyugdíjasok lesznek. A kormány a minisztériumoknál és az állami vállalatoknál tervez jelentős megtakarítást, miközben az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények, valamint az önkormányzatok jelentősen több forrással számolhatnának.
A Pénzügyminisztérium levezetése szerint a hiánycsökkentés legnagyobb tétele a választás előtti egyszeri kiadások kifutása, ez a GDP 1,9 százalékának felel meg. Ezt részben ellensúlyozza az energiaárak emelkedése és néhány más tényező, összesen 0,5 százalékponttal. Intézkedések nélkül így 6,1 százalék lenne a hiány. Ezt csökkentené tovább az állami kiadások racionalizálása (1,5 százalékpont), a nagyobb cégek és a legvagyonosabbak adóztatása (0,9 százalékpont), valamint az alacsonyabb kamatkiadás (0,2 százalékpont). Ezzel szemben a nyugdíjakra, családokra, bérekre és közszolgáltatásokra fordított többlet 1,4 százalékponttal rontja az egyenleget. A 4,9 százalékos cél az uniós módszertan szerinti, eredményszemléletű (ESA) hiányra vonatkozik, a pénzforgalmi hiány 5,2 százalék lehet. A cél a GDP 0,3 százalékának megfelelő tartalékot is tartalmaz.
Az 5 százalék alatti cél a befektetőknek és a hitelminősítőknek is üzenet
Az 5 százalékos küszöb nem véletlenül került a figyelem középpontjába. Az Erste elemzői 5–5,5 százalék közötti hiánycélt vártak. Az OTP Elemzési Központja szerint a cél fegyelmezett gazdálkodással reálisan elérhető, és erősítheti az euróbevezetésbe vetett befektetői bizalmat.
A hitelminősítők szempontjából is jókor jön a jelzés. Mindhárom nagy hitelminősítő negatív kilátással értékeli Magyarországot, az S&P-nél pedig csak egy fokozat választ el bennünket a befektetésre nem ajánlott kategóriától. (A Moody’s november 20-án, az S&P november 27-én, a Fitch pedig december 4-én vizsgálja felül a besorolást.) Az S&P májusban 5,25, a Fitch októberben 5,8 százalékos hiánnyal számolt 2027-re. A Fitch külön kiemelte, hogy a 2030-ra kitűzött eurócsatlakozási cél horgonyt adhat a konszolidációhoz. Ha a részletes törvényjavaslat is alátámasztja a 4,9 százalékos célt, az a novemberi felülvizsgálatok előtt kifejezetten kedvező üzenet lehet.
A friss piaci várakozások már közel jártak a célhoz: az ING 5,4, az Erste, az MBH és a Reuters elemzői felmérésének résztvevői 5,3 százalékos hiányt vártak. Ez is magyarázhatja a visszafogott piaci reakciót. Az IMF, az MNB és az OECD előrejelzései még 5,5–6,2 százalék közötti hiánnyal számoltak, ezekhez képest a kormányzati cél kifejezetten ambiciózus.
A 4,9 százalékos cél az EU legnagyobb hiánycsökkentését jelentené
Uniós összevetésben is látványos lenne a javulás: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisa szerint 2027-ben Lengyelország után Magyarországon lenne a második legnagyobb hiány az EU-ban. A 4,9 százalékos céllal viszont az ötödik legnagyobb hiánnyal számolhatnánk.
A kiigazítás ráadásul az európai trenddel szemben menne végbe: az IMF szerint 2027-ben a 27 tagállamból 14-ben romolhat a költségvetés GDP-arányos egyenlege. Az IMF előrejelzési pályáján Magyarország Bulgária után a második legnagyobb javulást mutatná, 1,1 százalékponttal. A kormány által vállalt 2,6 százalékpontos javulás viszont minden tagállamét meghaladná.
A 4,9 százalékos hiány is jóval felülmúlja a 3 százalékos maastrichti küszöböt, de ezzel nem lennénk egyedül: az IMF szerint 2027-ben 13 tagállam hiánya lehet 3 százalék fölött.
Így jön ki a 4,9 százalék
A jövő évi hiánycsökkenés nagyobb részét az idei egyszeri kiadások kifutása adja, a tartós javulás azonban a tervezett megtakarítások (például a minisztériumok és állami vállalatok kiadáscsökkentése) és adóbevételek (például a vagyonadó) teljesülésén múlik. Az idei egyszeri tételek közül jövőre a többi között a Havária Alap (500 milliárd forint), az RRF-tranzakciók (478 milliárd forint) és az uniós bírósági döntések (333 milliárd forint) hatása fut ki.
Ezzel párhuzamosan nő a rezsitámogatás és az uniós programok önrésze. Nettó értelemben így a 2,6 százalékpontos javulás több mint felét, 1,4 százalékpontot az egyszeri hatások adják. Ez azonban
A többi elem papíron fedezett: az állami megtakarítások, az adóemelések és a kisebb kamatkiadás bőven ellensúlyozzák a lakossági támogatások 1,4 százalékpontos költségét. Hogy ez a gyakorlatban is így lesz-e, az azon múlik, hogy a megtakarítások valóban megvalósulnak-e.
Mire juthat több pénz 2027-ben?
A 2027-es költségvetésben a közszféra béremelései jelentenék a legnagyobb fiskális lazítást: 2027-ben 677 milliárd forint jut ágazati béremelésekre, ami mintegy 600 ezer dolgozót érint. A Pénzügyminisztérium számítása szerint a béremelés és az adócsökkentés együtt az ágazati átlagbért keresők nettó bérét az oktatást segítő dolgozóknál mintegy 20, az egészségügyi szakdolgozóknál 17, a pedagógusoknál pedig 5,5 százalékkal emeli.
Az egészségügyre 510 milliárd forinttal több jut, mint az idei előirányzat. Ennek döntő része működési kiadásokhoz kapcsolódik: 192 milliárd forint jut béremelésre, a betegellátásra szánt 318 milliárdból pedig a legnagyobb tételek a drága kórházi gyógyszerek finanszírozása (95 milliárd), a kórházak működése (51 milliárd) és a támogatott gyógyszerek körének bővítése (38 milliárd). Beruházásnak csak kisebb tételek tekinthetők: mentőautók beszerzésére és a mentőállomások felújítására 21, új CT- és MR-gépekre 20 milliárd forint jut. Vagyis az 510 milliárdból nagyjából 470 milliárd forint évről évre visszatérő kiadás.
Januártól minden nyugdíj 3 százalékkal emelkedik, a legalacsonyabb nyugdíjakat pedig sávosan emelik, legfeljebb 146 ezer forintra. Ez mintegy 455 ezer nyugdíjast érint. A minimálnyugdíj ma 28 500 forint, ez 120 ezer forintra emelkedik. A PM szerint az inflációkövetésen felüli nyugdíjas többletkiadás 368 milliárd forint: ebből 155 milliárd a 14. havi nyugdíj első heti részlete, 123 milliárd a kisnyugdíjak emelése, 90 milliárd pedig az új nyugdíjas SZÉP-kártya költsége. A csomag 58 milliárd forinttal nagyobb kiadást jelent az előző kormány tervénél. A családi pótlék megduplázása mintegy 300 milliárd forintba kerül; egy kétgyermekes családnál az ellátás havi összege 26 600-ról 53 200 forintra nőne.
Az szja-csökkentés további 250 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget. A minimálbérre jutó adókulcs 15 helyett 9 százalék lenne, majd a bérekkel párhuzamosan fokozatosan emelkedne, és a havi 680 ezer forintos bérnél érné el ismét a 15 százalékot.
A lakáspiacon az Otthon Start helyére a Wekerle+ lakáshitel lép: a konstrukciót 18–41 év közötti, első lakásukat vásárlók vehetik igénybe. Új lakásnál fix 3, használt lakásnál fix 5 százalékos kamattal, legfeljebb 50 millió forintig lehetne hitelt felvenni. Kármán András pénzügyminiszter szerint a program néhány héten belül indulhat, a már megkötött Otthon Start-szerződések pedig érvényben maradnak. Emellett felújítási program is indulhat: a leggyengébb energetikai besorolású házak esetében a legfeljebb 15 millió forintos keret fele vissza nem térítendő támogatás lehet.
Miből lesz erre fedezet?
A bevételi oldalon a PM 929 milliárd forint többletbevétellel számol, ami a hiánylevezetés 0,9 százalékpontjának felel meg. A terhek elsősorban a nagyvállalatokra és a legvagyonosabbakra hárulnának. A társasági adóhoz és az innovációs járulékhoz kapcsolódó emelés 240 milliárd forintot hozna, és főként a globális minimumadó hatálya alá tartozó 3–5 ezer nagyvállalatot érintené. A vagyonadó 200 milliárd forintot jelentene: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrész után 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti rész után pedig 1,5 százalékos kulccsal számolnak. Az adó mintegy 15 ezer adóalanyt érintene.
További bevételt hozna a kiskereskedelmi, biztosítási és reklámadó emelése (54 milliárd forint), az szja-kedvezmények célzása (45 milliárd forint: az anyák adómentessége havi bruttó 1 millió forintos jövedelemig járna, a kétgyermekes anyák esetében pedig 40 éves kor lenne a korhatár), az adótervezési lehetőségek szűkítése (70 milliárd forint) és a pénzügyi tranzakciós illeték módosítása (40 milliárd forint). Az egészségvédelmi adók 158, a környezetvédelmi tételek 79 milliárd forintot hoznának, a bankok extraprofitadója viszont nem változna.
A kiadási oldalon a kormány 1465 milliárd forintos, a GDP 1,5 százalékának megfelelő megtakarítással számol 2026-hoz képest. Ebből 1 018 milliárd konkrét lépésekből jönne. A legnagyobb tételek az autópálya-koncessziós rendelkezésre állási díjak csökkentése (246 milliárd forint), a gazdaságfejlesztési támogatások visszavágása (170 milliárd forint) és az uniós migrációs bírság megszűnése (135 milliárd forint). A fennmaradó 447 milliárd forint általános megtakarítás: a minisztériumoknál és az állami cégeknél a 2026-os eredeti előirányzathoz képest 20 százalékkal csökkentenék a felhalmozási, 10 százalékkal pedig a működési kiadásokat. Kármán szerint így minőségileg kiadásoldali konszolidáció valósulna meg, és a kormányzati szektor kiadásai a GDP 51,2 százalékáról 47,3 százalékára csökkennének.
Mi épül be tartósan, és mi érinti csak 2027-et?
A költségvetés fenntarthatóságának szempontjából legalább ilyen fontos, hogy a bejelentett tételek közül mennyi épül be tartósan a költségvetésbe. A lakosságot érintő intézkedések döntő része tartós kiadást vagy bevételkiesést jelent: a béremelés, a nyugdíjemelés, a családi pótlék megduplázása és az szja-csökkentés évről évre terheli a büdzsét. Egyszerinek elsősorban a beruházási jellegű tételek tekinthetők, például az egészségügyben a mentőautókra és a CT- és MR-gépekre szánt, összesen 41 milliárd forint. Több tétel ráadásul magától is nő: a nyugdíjas SZÉP-kártyára fordított összeg 2030-ig a 2027-es 90 milliárdról évi 360 milliárd forintra emelkedik, az szja-kedvezmény pedig a minimálbérhez kötődne.
A bevételi oldalon vegyesebb a kép. Az új adók, például a vagyonadó, tartós bevételt jelentenének, és a konkrét kiadáscsökkentések jó része, például a koncessziós díjak visszavágása, szintén tartós lehet. A 447 milliárd forintos, minisztériumokra és állami cégekre vonatkozó általános megtakarítás esetében viszont kérdéses, mennyire kivitelezhető a kiadáscsökkentés.
Mivel az egyszeri tételek kiesése nem ismételhető meg, a további hiánypályán a tartós elemek egyensúlya lesz a döntő. Kármán András szerint a kiigazítás szándékosan orrnehéz: a ciklus második felében az adósság átárazódásából fakadó kamatmegtakarítás és a gyorsuló növekedés segítheti a hiány csökkentését. A minisztérium 2027-re 2,4 százalékos növekedéssel számol a várható idei 1,7 százalék után. A növekedést az is támogathatja, hogy az uniós forrásokból finanszírozott beruházások összege az idei 689 milliárdról 1616 milliárd forintra nő.
A piac már korábban beárazta a jelentős hiánycsökkentést
A piacok visszafogott reakciója arra utal, hogy a befektetők már előre számoltak a jelentős kiigazítással. A 10 éves magyar hozam a szeptember végi 5,95 százalékról a bejelentés előtti péntekre 5,36 százalékra, vagyis közel 60 bázisponttal csökkent. Az euró árfolyama ugyanebben az időszakban 367 forint környékéről 363 forint körülire süllyedt.
Ennek megfelelően
A 10 éves magyar hozam a hétfő délelőtti 5,37 százalékról a nap végére 5,44, kedden pedig 5,50 százalékra emelkedett, két nap alatt tehát közel 14 bázisponttal. A régiós piacok alapján ez inkább a magyar papírokra jellemző mozgás volt, mint általános hangulatromlás. A korrekció ellenére a magyar hozam még így is mintegy 45 bázisponttal a szeptember végi szint alatt van.
A tartható hiánycél az euróbevezetést is közelebb hozhatja
Ha a 4,9 százalékos hiánycél hiteles és teljesíthető marad, az jelentős lépés lehet az euró bevezetése felé. A Pénzügyminisztérium pályája szerint
- a hiány 2028-ban 4,0,
- 2029-ben 3,4,
- 2030-ban pedig 2,8 százalék lenne,
vagyis a 3 százalékos maastrichti küszöb alá éppen a csatlakozáshoz kitűzött 2030 környékén kerülne.
Az államadósság a jövő évi 77,2 százalék után 2030-ra a GDP 74,9 százalékára csökkenhet. Jelenleg ugyanakkor az euró bevezetésének feltételei közül a legtöbb nem teljesül, és túlzottdeficit-eljárás is zajlik Magyarország ellen.
A háztartások szempontjából a hozamokon keresztül jelentkező hatás a legfontosabb. A tartósan alacsonyabb hiány mérsékelheti az állam finanszírozási igényét és a kockázati felárat. Ez a hosszú forinthozamokon keresztül a fix kamatozású lakáshitelek árazására is hatással lehet.
Összességében a 4,9 százalékos cél ambiciózus. A javulás több mint fele ugyanakkor az egyszeri tételek kifutásából adódik, a tartós elemek egyensúlya pedig azon múlik, hogy az 1465 milliárd forintos megtakarítás megvalósul-e. Hogy mennyire tételesek a megtakarítási intézkedések, az az október végén benyújtandó törvényjavaslatból derül ki. Ha a számok összeállnak, a javulás a forinton, az állampapírhozamokon és végső soron a hitelkamatokon keresztül a háztartásoknál is megjelenhet.
