6,5 milliárd forintnyi, civil szervezeteknek juttatandó támogatás a tét most, ugyanis a kormány ezekben a napokban tárgyal Norvégiával a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásáról. Persze visszaemlékezve a korábbi Ökotárs elleni igazságtalan kormányzati támadásra, nem meglepő, hogy a Magyar Narancs arról ír, ne kerüljön kormánykritikus szervezetekhez pénz.
A lapnak azt felelte egy kérdésre a Miniszterelnökség, hogy a civil alap következő lebonyolítójának kiválasztásakor vétójoga lesz a magyar kormánynak. Ennek ellentmondó választ küldött Frank Bakke-Jensen uniós ügyekért felelős norvég miniszter, aki szerint
„a civil társadalmi alap lebonyolítóit a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki.” Az alap kezelőjének „a kormánytól függetlennek kell lennie, releváns pályáztatási tapasztalattal és a civil szektor ismeretével kell rendelkeznie”.
A rendszer alapja, hogy a fent említett országok hozzáférnek az unió közös piacához, cserébe támogatják a felzárkózó uniós tagországokat. Magyarország az előző, 2009-14-es ciklusban 40 milliárd forintot kapott így, ennek tizede ment a civilekhez. Az Ökotárs Alapítvány vezette a pályázatokat elbíráló konzorciumot, ez nem tetszett a magyar kormánynak, ami jobban örült volna a baráti CÖF közvetítésének.
Az előző ciklus végrehajtása mindenesetre 2016-ban lezárult. A következő, 2014-21-es ciklusban Magyarország 214,6 millió eurót kaphat, ennek zömét eleve a kormány oszthatja el, bár meghatározott célokra, mint energiahatékonyság vagy örökségvédelem. Hónapok kérdése még a megállapodás, pont a civil szervezeteknek jutó 10 százalék miatt.
Elvileg megtörténhet olyasmi is, hogyha nincs megállapodás, akkor a teljes, 214 millió eurós összeget visszatartják. Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója kissé optimista, mivel szerinte erősödtek a civil alap kormányzatoktól való függetlenségét garantáló szabályok.
