Az elmúlt tizenhat évben az állami beavatkozások, mindenekelőtt az állami hirdetések politikai szempontú elosztása súlyosan eltorzították a magyar média- és reklámpiacot. A piacnak időre és kiszámítható működési feltételekre van szüksége ahhoz, hogy megszűnjön a jelenlegi sérülékenysége, amely végső soron a sokszínű tájékoztatást veszélyezteti. Minderre tekintettel a Médiatanács kéri a jogalkotót, hogy 2027-re ne vezesse be a javasolt reklámadót
– írja közleményében a Médiatanács, közlésük az NMHH oldalán olvasható.
A 2027-es költségvetés bevételi részébe a Tisza-kormány betervezett egy 3,5 százalékos reklámadót, erről nemrég részletszabályokat is ismertetett a kormányzat: e szerint a reklámadó sávos felépítésű lesz, a mértéke a médiatermékek bevételi szintjéhez lesz igazítva. Megadóztatnák a globális médiacégeket is, akik a hazai reklámbevételek jelentős hányadát, egyes becslések szerint akár a kétharmadát teszik zsebre anélkül, hogy Magyarországon adót fizetnének.
A Polyák Gábor vezette Médiatanács most arra kéri a kormányt – a hazai médiavállalkozások érdekében –, ne vezessék be a reklámadót.
Azt is szeretnék, hogy a jövőben minden, a médiapiacot érintő különadó bevezetését előzze meg a tájékoztatás sokszínűségére gyakorolt hatást is vizsgáló hatástanulmány.
Az elnök indokolatlannak tartja a reklámadó bevezetését
Lapunknak nemrég interjút adott Polyák Gábor NMMH-elnök, akinek a magyar média helyzetéről és a reklámadóról is tettünk fel kérdéseket. A Médiatanács elnöke azt mondta: a reklámadót indokolatlannak tartja, ugyanakkor a globális médiavállalatok megadóztatása szerinte legitim cél a kormányzat részéről. Az új elnök szeretné elérni, hogy a magyar média nagyobb biztonságban érezze magát, és a magyar nyelvű újságírás életképes maradjon.
