Randall White, a New York Egyetem antropológusa szerint a felfedezés új fényt vet arra a művészeti és díszítési mintázatra, amely az Európában nyugati és északi irányba terjeszkedő korai emberekre volt jellemző. White csapatával a franciaországi Vézère-völgyben végzett ásatásokat – a területről korábban számtalan őskori emlék került már elő.
A szakértők szerint a most felfedezett alkotás az aurignaci kultúrához tartozott, amely nagyjából 40-26 000 évvel ezelőtt létezett. Ábri Blanchard-nál, az újonnan megtalált véset lelőhelyénél korábban egy másik kőtábla is előkerült, melyen egy sor ponttal körülvett bölény, vagy vadtehén komplex ábrázolása látható.
White társaival 2011-ben kezdte meg a lelőhely módszeres feltárását, az új grafikát 2012-ben találták meg, igaz, a leletet bemutató tanulmány csak a közelmúltban jelent meg.
A szakértő úgy gondolja, hogy az alkotás segíthet megérteni a korabeli emberek életét, gondolatait és az általuk létrehozott társadalmat. Miután őseink megérkeztek Afrikából és letelepedtek Nyugat- és Közép-Európában, eleinte egységes grafikai mintákat használtak, melyekből aztán egyedi, más-más régiókra jellemző stílusok alakultak ki.
Ez a rendszer jól passzol azokhoz a társadalomföldrajzi modellekhez, melyek a művészeti és személyes díszítési mintákat a regionális, csoportos és egyéni szinten jelentkező társadalmi meghatározás jeleinek tekintik
– tette hozzá a kutató.
Ábri Blanchard és rokonlelőhelye, Ábri Castanet környékét White csapata már korábban feltárta. A lelőhelyek azért kiemelten fontosak, mert a tudósok úgy gondolják, a területen találhatóak meg Eurázsia legkorábbi modern embertől származó szimbólumokkal ellátott tárgyai. A környékről az évek során több száz személyes dísztárgy került elő, többek közt áttört állati fogak és kagylók, elefántcsont és zsírkő gyöngyök, illetve mészkőtáblákon kialakított metszetek és festések.
(Phys.org)