Kultúra

Ismeretlen Budapest: Ilyen is lehetne ma a Kálvin tér

Ismeretlen Budapest: Ilyen is lehetne ma a Kálvin tér

Az egykori Kecskeméti kapunál nyíló tér képe ma finoman szólva is változatos. De lehetne jobb?

A ma nyüzsgő csomópontként működő, csupa üveg irodaházak, egy modern hotel, néhány régi bérház és a református templom közé szorított tér képe megosztja az erre járókat, hiszen a modern építészek gyermekei nem örvendenek épp osztatlan sikernek.

De milyen volt a tér régen?

A Kecskeméti kapu (1794-1796) és a városfal maradványainak (1808) lebontása után kialakuló téren 1816-1818 közt született meg a Két Oroszlán Fogadó épülete (ép.: Zitterbarth Mátyás – az ő munkája volt az első Nemzeti Színház épülete is), 1830-ra a Kálvin téri evangélikus templom (mely mai képét 1859-re, a toronysisak megépítésével nyerte el), az 1880-as évekre parkosított tér körül pedig szép lassan bérházak, a ma az Erzsébet téren álló –majdnem teljes egészében újrafaragott – Danubius-kút (Ybl Miklós, 1883), valamint az Első Pesti Hazai Takarékpénztár (Ybl Miklós, 1874) központja, a lakóházból a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székházává vált épület (Bergh Károly, 1869-1870), a Geist-ház (Ybl Miklós, 1863), illetve a Gazdák Biztosító Szövetkezetének központja (Hüttl Dezső, 1913) és a Fenyves Áruház (1922) emelkedtek ki. Ezek közül ma már csak a Hüttl-épület és a templom őrzi eredeti formáját, hiszen a második világháború során az épületek jó része elpusztult.

Galéria
Az 1890-es években

A második világháború után a romossá vált épületek visszaépítése természetesen a helyreállítást végzők legmerészebb álmaiban sem bukkant fel (természetesen kivitelezhetetlen is lett volna), ennek köszönhetően a tér képe ma egyáltalán nem egységes, sőt, a látványt egészen nyugodtan nevezzük kakofóniának.

A Nemzeti Múzeum tömbje és az Üllői út kezdetét jelentő százéves banképület közé szorult a 2001-ben átadott Kálvin Tower, illetve a két évvel fiatalabb Kálvin Square irodaház (Z. Halmágyi Judit, illetve Virág Csaba munkája), a tér túlsó oldalán lévő, évtizedeken át foghíjként árválkodó telken pedig a Korona Szálló 1987-1990 közt kinőtt óriási tömbje (ép.: Csontos Csaba) tört a magasba – sőt, ha mindez még nem volna elég, néhány éve már a négyes metró három felszíni kijáratának repülő csészealj-szerű üvegtetői is színesítik a képet.

A tér története kapcsán kevés szó esik azonban a Kálvin téri templom két oldalán lévő telkekről – ezeken ma az egykori Két Oroszlán Fogadó (1816-1818) és a Fenyves Áruház (1922) áll –, melyek az első világháború előtt még a református egyház tulajdonában álltak, így sorsuk felett az egyház döntött – ők pedig nem jósoltak túl nagy jövőt azoknak.

1912 júliusában ki is írtak egy tervpályázatot két üzlethelyiségekkel rendelkező bérház, valamint egyházi épület építésére, melyre a kor számos megbecsült építésze küldött be munkákat.
A beérkezett terveket bíráló bizottságnak építészként tagja volt Alpár Ignác, Bálint Zoltán és Quittner Zsigmond is, így kétség sem fért ahhoz, hogy a rendelkezésre álló kerethez mérten legmegfelelőbb terveket emelik ki – az első díjat végül Reichl Kálmán, a másodikat Orth Ambrus és Somló Emil közös munkája, a harmadikat a Tőry EmilPogány Móric páros, a negyediket pedig Kismarty Lechner Jenő kapta.

Reichl Kálmán

reichl-kalman

Orth Ambrus és Somló Emil

orth-ambrus-es-somlo-emil

Tőry Emil és Pogány Móric

tory-emil-es-pogany-moric

Kiss László és Arvé Károly

kiss-es-arve

 Sebestyén Artúr

sebestyen-artur

 Kismarty Lechner Jenő

lechner-jeno

 Wellisch Andor

wellisch-andor

Árkay Aladár

arkay-aladar

A tervek kivitelezését talán meg is kezdték volna – a templom melletti iskolaépületet 1914-ben le is bontották, de az első világháború, illetve a trianoni békeszerződés közbeszólt: a munkákat végül sosem kezdték meg, a félretett pénz jó részéből pedig az új határokon belülre menekülő magyarokat segítették.

Amennyiben a Reichl-féle tömb mégis megépült volna, és a világháború pusztítása sem söpri el az azt körbevevő épületeket, a Kálvin tér ma Budapest egyik legszebb tere lehetne. Kár érte.

Fotók: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára HU.BFL.XV.19.d.1.08.042, egykor, Magyar Építőművészet, XI. évf. 4. szám, 1913
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik