Az, hogy télen hideg van, különösebb rágódást és siránkozást önmagában nem érdemel. Arról azonban már érdemes szót ejteni, hogy mindez miként hat az emberi szervezetre. Főként, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt hideg nem általános Magyarországon.
Január közepe az év leghidegebb időszaka, de ez a napi átlag hőmérséklet tekintetében a mínusz 1-2 fokot jelenti. Ha a reggeli órákban és napközben is fagy, az azt jelenti, hogy több fokkal alatta vagyunk a megszokottnak
– magyarázza dr. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója, meteogyógyász.
A hőmérő higanyszála ráadásul csupán az egyik indikátora a hidegnek, az ugyanis, hogy valójában mennyire érezzük csontig hatolónak a telet, más tényezőktől is függ. A száraz hideg például sokkal elviselhetőbb, mint a nedves, ezzel magyarázható többi közt, hogy a skandináv országokban tapasztalható mínusz 15-20 fok sokkal kevésbé kellemetlen egy Magyarországon előforduló mínusz 4-5 fokos nyirkos időnél.
Aztán ott van a szél, ami szintén rengeteget tud rontani a hőérzetünkön.
Akár 15-20 fokkal is hidegebbnek érezhetjük az időt, ha erősebb a szél, vagyis a mínusz tíz viharos szélben akár harminc is lehet. És ez nem csak egy érzet, a szervezetünk szempontjából ilyenkor valóban mínusz 30-nak felel meg az idő.
Egyszerű a magyarázat, a nagyobb nedvesség miatt sokkal több hőt el tud vezetni adott levegőréteg, mint a száraz hideg esetében, a szél pedig elfújja a bőrünkön felmelegedő légréteget – fejti ki a szakember.
Bizsergő végtagok és fájó orr
A fizikai hatásokon kívül az egyénenként változó hidegérzékenységen is múlik, hogy ki mennyire szenved télen. A Meteo Klinika igazgatója azonban leszögezi, az egészséges szervezettel bíró felnőttek szélcsendes időben mínusz 15 fokig nyugodtan kint tartózkodhatnak 1-2 órát a szabadban, és végezhetnek közepes intenzitású mozgást.
Mindeközben viszont a test melegen tartása nagyon fontos, különösen a kiálló testrészek (orr, fülek, végtagok, ujjak) hővédelmére kell ügyelni. A légáramlás mindig azokat a testrészeket éri a leginkább, amik az adott felszínből kiemelkednek, emellett a vérkeringés is korlátozottabb ezeken a tájakon, és emiatt fokozottabb a lehűlés veszélye.
Előfordulhat, hogy egyeseknek az orruk fáj elviselhetetlenül a kemény mínuszokban.
Az orr kívülről való áthűlése, de a nyálkahártya erős lehűlése és kiszáradása is okozhat fájdalmat a szaglószervünkben. A hideg levegő rengeteg nedvességet elvon a tüdőnkből is, illetve a légcsere első szakaszát végző orrból. Nagyon kellemetlen, húzó, száraz, fájó érzet lehet.
A fájdalom adódhat testünk remek hőcserélő tulajdonságából is, ami alapvetően pozitív, de ugyanígy oka lehet a helytelen légzés is – folytatja Pintér, majd elmagyarázza, hogy
Helyes légzés, kevesebb betegség
Az orrunkat egyébként nemcsak a szúró fájdalom elkerülése végett érdemes többet használni, hanem azért is, hogy ne szenvedjünk minden második héten otthon két csomag százas zsepi és egy nagy doboznyi gyógyszer társaságában – hangsúlyozza a szakember.
Ha szájon át lélegzünk, akkor a nyálkahártya nagyon hamar kiszárad, a lehűlt, kiszáradt nyálkahártyának pedig leromlik a védekezőképessége, és ilyenkor a levegőben keringő kórokozók is sokkal eredményesebben támadnak. Lényegében védtelenné válik a szervezetünk a kórokozókkal szemben, ezért nagyon könnyen elkaphatjuk a meghűléses, influenzás megbetegedéseket. Emellett rekedtség, jó pár napos krákogás lehet a következménye a rossz légzésnek.
Dr. Szigeti Miklós, a Róbert Károly Magánkórház endokrinológusa emellett a D3-vitamin szedését javasolja a szeptembertől májusig tartó időszakban. Kétezer egység a napi ajánlás, ami segít szinten tartani a szervezet raktárkészletét, és ezáltal erősíti az immunrendszert, véd a fertőzések ellen, de még az elhízás ellen is. A C-vitaminnak ezzel szemben jóval kevesebb értelme van.
Egyre több adat arra mutat, hogy nem túl sokat segít a folyamatos C-vitamin-pótlás. Inkább akkor lehet hasznos, ha valaki elkapott egy légúti fertőzést. Ilyenkor napi 500-1000 milligrammot lehet szedni, és ez segítheti a gyógyulást.
A szokatlan hidegben különösen veszélyeztetettek az idősek, a csecsemők, a krónikus betegek, illetve az alultáplált szervezetek – emeli ki Szigeti. A kemény fagyokban sokkal gyakoribbak a szív-, és érrendszeri megbetegedések, a stroke, az asztmás rohamok, a trombózis, a hasi görcsök és légzőszervi megbetegedések romlása.
A forró habfürdő nem a barátod
A hideg időben a bőrünk különösen ki van téve a mínuszoknak, még akkor is, ha a testünk nagy részét ruha fedi. Az arra hajlamos embereknél ilyenkor a bőrszárazság miatt ekcéma alakulhat ki, a rosaceásoknak pedig a hirtelen hőmérséklet-változások hatására fellángolhatnak a panaszaik – figyelmeztet dr. Tamási Béla, az Alfa Egészségközpont bőrgyógyásza.
Ám mindenki más is érezheti, hogy a hideg idő miatt szárazabb a bőre. Védekezni nehéz, de a szakember tudott ajánlani néhány praktikát.
Az egyébként zsíros bőrűeknek is a krémesebb, zsírosabb, gazdagabb testápolókat ajánlom ilyenkor, a víz alapú hidratálók, szérumok, lotionök nem elég hatékonyak. Emellett érdemes eltekinteni a forró habfürdőktől, mert a fürdés még tovább szárítja a bőrt. A tusolás is legyen gyors, és inkább langyos vízben mosakodjunk. A tusfürdők helyett ilyenkor a tusolóolajokat javaslom, vagy a gyógyszertári mosakodókrémet, ha valakinek tényleg nagyon száraz a bőre.
Fagyási sérülések szintén érinthetik a bőrt. Azok, akik kénytelenek az utcán vagy fűtetlen lakásokban éjszakázni a mostani kemény mínuszokban, különösen veszélyeztetettek. A fagyás – hasonlóan az égési sérüléshez – lehet első-, másod- és harmadfokú. Utóbbi visszafordíthatatlan folyamat, és csak sebészi eljárással tüntethető el az elhalt bőrfelület.
A hosszan tartó hideg egyébként az egész szervezetre romboló hatású, a Meteo Klinika igazgatója szerint
