Élet-Stílus

Ropinagyhatalom vagyunk, chipset viszont alig eszik a magyar

Az Intersnack Magyarország Kft. adatai szerint itthon a különböző snackekből a teljes fogyasztás évi 30 000 tonna, ennek hatoda decemberben fogy el.

A magyar snackpiac sajátossága, hogy az európai átlagnál jóval kisebb hányadot hasít ki belőle a burgonyachips és helyette jóval nagyobbat a lisztből sütött snack (sóspálcika, perec, kréker). Egy főre eső chipsfogyasztásban a 24. helyen állunk a vizsgált 29 európai ország listáján;

ropi-, perec- és krékerfogyasztásban viszont 7. helyen vagyunk.

A szilveszter igazi szezonnak számít a sós snackek piacán is. Chipsből egyharmadával több fogy a nyári hónapokhoz képest; a krékerek, perecek és pálcikák keverékéből készülő sós mixek forgalma pedig még ennél is jobban, 50%-kal ugrik meg a téli ünnepek idején. Összességében a teljes éves magyar sós snack termelés 1/6-a, 5000 tonna decemberben fogy el az üzletekben.

Ami a burgonyachipset illeti, az utóbbi években a meglehetősen konzervatív ízlésű magyar chipsfogyasztók egyre inkább nyitottá váltak a merész, új ízekre. A piacot kb. negyedszázada három nagy ízirány uralja: a sós, a különféle paprikás-chilis-pepperonis és az általában hagymával kombinált tejfölös-tejszínes-sajtos. A hagyományos ízek mellé szilveszterkor a magyarok szívesen vásárolnak húsos és különféle pikáns, egzotikus fajtákat is. A piacvezető gyártó az elmúlt években a receptúrát is folyamatosan fejlesztette: a mesterséges ízfokozókat, tartósítószereket, színezékeket teljesen száműzték a termékekből, a só- és telítettzsírsav-tartalmat jelentősen csökkentették.

 A magyar lakosság sóbevitelének mindössze 1,1 százaléka származik snackekből, vagyis a magas sófogyasztásáért nem a chipsek a felelősek. Az EU-ban ugyanis az utolsó helyek egyikén állunk a chipsfogyasztásban. Az USA-ban például 26-szor több chips fogy, mint Magyarországon, a sóbevitelük azonban csak feleakkora, mint a miénk.

– mondta el Szabó Gábor, az Intersnack Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és piackutatási vezetője.

Nem csak a pénztárcától függ, hogy mennyi snacket eszünk

Európában továbbra is a Brit-szigeteken, Skandináviában és a Benelux államokban fogy a legtöbb sós snack. A hollandok tavalyelőtt maguk mögé utasították az addig az első helyen álló norvégokat és most 7,7 kg/fő éves fogyasztással vezetik a listát a 6,9 kg-ot ropogtató skandinávok előtt. A snackfogyasztás nem kizárólag egy adott ország jövedelmétől, hanem kulturális hagyományaitól is függ. A fejlett burgonyatermesztéssel és élénk távolsági kereskedelemmel bíró Északnyugat-Európában komoly hagyománya van a burgonyachipsnek és snackmagvaknak, illetve a zordabb időjárás, a hosszabb téli éjszakák miatt az emberek több időt töltenek otthon. Délre haladva ennek megfelelően kevésbé népszerűek a snackek. Ettől teljesen különbözik a helyzet a Balkánon, ahol sokkal népszerűbb a szotyi, a tökmag és a ropi. Hazánkban e három trend mindegyikéből érződik valami, aminek eredménye, hogy nálunk kb. 3 kg az egy főre jutó sós snack fogyasztás, amivel még az európai átlagot, a 3,8 kilogrammot sem érjük el. Érdekes, hogy Franciaország és Ausztria mögöttünk van, Románia pedig előttünk, tehát tényleg nem kizárólag a jövedelemtől függ, hogy hol mennyit ropogtatnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik