A tudósok által elindított program célja az, hogy az önkéntesek saját számítógépeikkel találják meg a gravitációs hullámokat – ezzel spórolva pénzt és időt a szakembereknek.
Úgy tűnik, a projekt már meg is hozta gyümölcsét, hiszen a közelmúltban épp ennek segítségével sikerült felfedezni egy kettős neutroncsillag rendszert, mely alkalmas arra, hogy a tudósok teszteljék rajta Einstein általános relativitáselméletét, valamint a csillagok fejlődésére vonatkozó hipotéziseiket.
Hasonló rendszereket meglehetősen ritkán lehet megfigyelni. A ma ismert 2 500 pulzárból – azaz gyorsan forgó neutroncsillagból – mindössze 14 ilyen pár van.
A Patrick Lazarus, a Max Planck Intézet szakértője által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy automatizált program segítségével lokalizálta a rendszert. A kutatók nyomon követték az érzékelést, majd megbizonyosodtak róla, hogy a szokatlan csillagpár valóban létezik – kifejezetten messze, nagyjából 25 000 fényévre bolygónktól.
A csillagrendszerben a fő objektum a PSR J1913 + 1102 nevű pulzár, amely eszméletlen sebességgel, mindössze 27,3 milliszekundum alatt fordul meg a saját tengelye körül. Az égitest viszonylag szabályos körpályát ír le sűrű társával, egy feltehetőleg szintén neutroncsillaggal, amely a PSR J1913 + 1102 körül kering.
Lazarus csapata úgy gondolja a pulzár eredetileg szupernóva lehetett, az egyébként is igen gyors forgást tovább erősítették a szomszédos égitesttel való kölcsönhatások. Ha a kísérő is felrobbant, az hatalmas lökést adhatott a PSR J1913 + 1102-nek, ezzel pedig még inkább kikerekedett a pályája.
Mivel ezen pályák igen instabilak, a hasonló rendszerek alkalmasak az általános relativitáselmélet tesztelésére. Az egymás körül forgó két égitest hatalmas mennyiségű energiát veszít, gravitációs hullám formájában. A relativitáselméletnek meglehetősen pontos előrejelzése van arról, milyen hatásokat vált ki ez a jelenség.
A szakértők most újabb elemzéseket fognak végezni, hogy felmérjék a rendszer állapotát, és megfigyeljék, hogy a kettőscsillagok az elméletnek megfelelően változnak-e. A rendszer által keltett gravitációs hullámokat mai tudásunk alapján nem tudjuk megmérni, ha azonban a két égitest összeütközne, azt a műszereink is kimutatnák. A probléma csupán annyi, hogy a becslések alapján ez még legalább 500 millió évig nem fog bekövetkezni.
(Via: IFL Science)
