Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a bőnyi rendőrgyilkosság minden szálát kivizsgálja, így Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselő és Szalai Gábor újságíró találkozójának ügyét is napirendre tűzi jövő hétfői ülésén – közölte a bizottság MSZP-s elnöke.
Molnár Zsolt hangsúlyozta: az összes szempontot elemzik majd, amely idegen titkosszolgálatokhoz és a Magyar Nemzeti Arcvonalhoz kötődik, és megvizsgálják az egyes pártok politikusainak kapcsolatait a szélsőséges szervezettel.
Tisztázandó kérdésként említette, hogy milyen hálózattal és mekkora “fegyverarzenállal” rendelkezik a Magyar Nemzeti Arcvonal, valamint hogy mit tettek a magyar titkosszolgálatok az elmúlt évtizedekben a bőnyihez hasonló esetek megelőzéséért.
Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján arra szólította fel a Jobbik elnökét, hogy tisztázza az ellenzéki párt körüli “egyre zavarosabb” ügyeket. Ezek közé sorolta, hogy a Népszava olyan fotót tett közzé, amelyen Gyöngyösi Márton, a párt külpolitikusa egy az orosz titkosszolgálathoz köthető hírportál, a Hídfő munkatársával, Szalai Gáborral tárgyal egy kávézóban. Ez több okból is figyelemre méltónak nevezte, kifejtve: Szalai Gábor meghatározó alakja annak a Jobbikhoz kötődő szélsőséges félkatonai szervezetnek, amelyet Magyar Nemzeti Arcvonalnak hívnak, és amelynek alapítója a bőnyi rendőrgyilkos, Győrkös István.
A kereszténydemokrata politikus arra kérte a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy vizsgálja ki Gyöngyösi Márton “rejtélyes találkozóját”.
Molnár Zsolt erre úgy reagált: téma lesz az ügy, de elsősorban nem azért, mert a KDNP kérte, hanem mert a Magyar Nemzeti Arcvonal tevékenysége és “egy idegen titkosszolgálat felbukkanása” olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell.
Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő az üggyel kapcsolatban péntek délelőtt azt mondta: aljas támadássorozat érte párttársát, Gyöngyösi Mártont. Az ellenzéki képviselő kétszer találkozott a férfival, aki magát a Hídfő újságírójának adta ki – tájékoztatott. Hozzátette, hogy Gyöngyösi Márton a parlament külügyi bizottságának alelnökeként nemzetbiztonsági védelem alatt áll, így ha az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) megfigyelte az illetőt, akkor az első találkozó után kötelessége lett volna figyelmeztetni a képviselőt, hogy idegen hírszerző tevékenység kockázata áll fenn. Szerinte a képet nem egy járókelő készítette, hanem az egy titkosszolgálati operatív akció része.
