Mint mondta, az eljárást kiemelt figyelem fogja kísérni, mert jogi és politikai értelemben is precedensértékű ítélettel zárulhat, noha jogi értelemben az október 2-i referendum és a per között nincsen kapcsolat.
A bírósági eljárás egy már megszületett döntés, 120 ezer migráns kötelező szétosztása ellen irányul, a népszavazáson viszont a jövőnkről dönthetünk
– fogalmazott.
A közigazgatási felsőbíróság intézményének bevezetése kapcsán a miniszter arra utalt, hogy már a 2014-es miniszteri meghallgatásakor jelezte: ezzel a kérdéssel foglalkozni szeretne, okként pedig a magyar joganyag mintegy nyolcvan százalékát kitevő közigazgatási jog szerteágazóságát jelölte meg.
A szervezeti átalakítás, a regionalizáció egyik célja, hogy koncentráljuk a szaktudást. A 7-8 regionális bíróság fölött létrejönne a közigazgatási felsőbíróság, a csúcson pedig változatlanul a Kúria maradna. Nem célunk tehát az igazságszolgáltatás egységének megbontása
– tette hozzá.
Hozzátette, hogy a szervezeti reform mellett elkészült az önálló közigazgatási perrendtartás, amiről nincs vita.
A nézeteltérés csak a szervezeti átalakítást illeti, de bízom benne, hogy az év végére meg tudunk egyezni, és 2018-tól megkezdheti működését ez az új rendszer
– hangsúlyozta. (MTI)
