Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke azzal indokolta az Alaptörvény módosítását, illetve ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatait, hogy a korrupció súlyos károkat okoz a gazdaság és a társadalom egészének.
Az átírt Alaptörvény szerint az Országgyűlés választaná meg a korrupcióellenes főügyészt, aki kezdeményezhetné az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok felülvizsgálatát. A korrupcióellenes főügyész és a hozzá tartozó ügyészség független lenne. Az igazságszolgáltatás különleges szerveként gondoskodna a korrupciós bűncselekmények üldözéséről, a közérdekű bejelentők és a tanúk védelméről.
A legfőbb ügyésszel ellentétben nem a köztársasági elnök tenne javaslatot a korrupcióellenes főügyész személyére, hanem a frakciók és függetlenek által jelölt képviselőkből álló jelölőbizottság.
Szabó Tímea független képviselő indoklásában emlékeztetett rá, hogy Magyarország a korrupciót tekintve ugyan Európa középmezőnyében van, de az elmúlt 10-15 évben a besorolás romlott, már nagyon kellene egy olyan korrupcióellenes csúcsszerv,
amely függetlenségével, lehető legnagyobb átláthatóságával megfelel, az európai standardoknak. A klasszikus ügyészségi feladatok mellett ugyanakkor megkapja a közérdekvédelmi eljárással és a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatos feladatokat is.
Szabó Tímea szerint erre azért van szükség, mert a korrupció nagyon sokszor olyan rossz gyakorlatok eredményeként maradhat fenn különböző intézményekben, amely gyakorlatok önmagukban nem bűncselekmények, de melegágyát jelentik a korrupciónak. Ez ellen leginkább egy olyan szervezet képes küzdeni, amely nap mint nap az ilyen bűncselekményekkel foglalkozik.
Az ellenzéki képviselő szerint Magyarországon meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az állampolgárok bízzanak abban, hogy a korrupcióellenes ügyészség megvédi őket közérdekű bejelentőként. Ennek részletszabályairól Szabó Tímea külön törvényt nyújtott be, szerinte ugyanis a korrupciós bűncselekményekre a magas látencia a jellemző, sokszor a hatóságok nem is tudnak bűncselekményekről.
Közérdekű bejelentések nélkül olyan információk maradnak titokban, amelyek elengedhetetlenek a demokratikus intézményrendszer és az egyes kormányzati, közigazgatási vagy gazdasági szervezetek tiszta, átlátható és hatékony működéséhez.
A PM politikusa szerint a korrupció kockázata jelentősen nő olyan környezetben, amelyben a visszaélések bejelentését nem támogatják, a bejelentőket nem védik meg.
Általános jelenség, hogy a korrupció azért marad titokban, mert a potenciális bejelentőket elrettentik. Olyan intézkedések szükségesek, amelyek elfogadható mértékűre csökkentik a kockázatokat, amelyeket a bejelentőknek vállalniuk kell.
Tekintettel a közérdek védelmében a közérdekű bejelentők által vállalt erőfeszítésekre, kockázatokra, a bejelentések társadalmi hasznára, Szabó Tímea szerint a bejelentőket a lehető legteljesebb módon meg kell védeni a magán- és a közszférában.
Az ellenzéki politikus szerint egy olyan szervezet kell, amely eljárásával, jogköreivel és garanciáival képes a korrupcióval kapcsolatos helyzetek kivédésére, megelőzésére, az állami szervek működésébe vetett közbizalom helyreállítására, a korrupció csökkentésére.
Szabó Tímea javaslata egyesíti magában a tisztességes eljárás védelméről szóló, 2013-ban hatályon kívül helyezett 2009 . évi C. törvényt és a jelenleg hatályos, panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013 . évi CLXV. törvény fontos és előremutató elemeit (utóbbit a PM-es javaslat hatályon kívül helyezné), amelyeket továbbfejlesztene a nemzetközi példák alapján.
A tervezet másik fő eleme a közérdekvédelmi eljárás bevezetésére irányuló javaslat, az eljárás szabályainak meghatározása. A közérdekvédelmi eljárás
fő célja a korrupciós bűncselekmények bekövetkezését lehetővé tevő és elősegítő helyzetek feltárása és a tisztességes eljárás követelményeinek érvényesítése.
A jövőben a bűncselekménynél enyhébb súlyú eseteket is feltárnák, szankcionálnák. Felderítenék a korrupció kialakulását elősegítő helyzeteket, a szervezeti felelőtlenséget.
Szabó Tímea szerint a korrupcióellenes ügyészségnek a lehető legnagyobb mértékű függetlenséggel kell bírnia.
Ez jelenti egyrészről az intézmény költségvetési függetlenségét, az intézmény vezetőjének, a korrupcióellenes főügyésznek a függetlenségét, de az eljáró ügyészeknek a lehető legnagyobb mértékű függetlenségét is. A központi szervezeten belül elkülönülten működne a közérdek védelmét ellátó hivatal, amelynek vezetője a főügyész egyik helyettese lenne.
Szabó Tímea központi kérdésnek tartja a szervezet átláthatóságát, ami egyrészt megnyilvánul az ügyészek szigorú összeférhetetlenségi szabályaiban, a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságában, másrészt abban, hogy a korrupcióellenes ügyészség szervezetét és működését meghatározó belső utasításokat a lehető legnagyobb mértékben nyilvánosságra kell hozni.
A korrupcióellenes ügyészség büntetőjogi hatásköre a korrupciós bűncselekmények és a hozzájuk szorosan kapcsolódó cselekmények üldözésére szorítkozna, ez a szervezet vizsgálná a hivatalos személyek korrupcióhoz kötődő egyéb bűncselekményeit. A korrupcióellenes ügyészség nyomozna és a vádat is képviselné.