Nagyon bevált a rövidebb munkahét, mondta a 24.hu-nak Kusinszki András, a Nyakigláb Kft. vezetője. A fakerítéseket gyártó cégnél csak hétfőtől csütörtökig dolgoznak.
Csak jó tapasztalataim vannak. A cégnek és a dolgozónak egyaránt megéri, márpedig ez ritka helyzet. Ráadásul már szerdán úgy érezni, mindjárt itt a hétvége!
A törvény csak a 40 órás munkavégzést írja elő, ezért nem volt jogi akadálya, hogy a vállalkozó áttérjen a 4 napos, napi 10 órás munkahétre. Kusinszki szerint így a fűtésszámlán is többet takarít meg, sőt, az alkalmazottak szünetein is spórol:
Minden ebédszünet kiesést jelent, és reggelenként is több idő, mire az ember szerszámot vagy klaviatúrát ragad. Ilyenkor mindenkinek kell néhány perc, mire átgondolja, hol is tartott a munkával. A dolgozók átbeszélik, mi történt – a politika, a barátnők, a sport mind előkerül, és ezekkel a témákkal eltelik tíz-tizenöt perc. A 4 napos héten azonban ez sem jelent akkora problémát, hiszen kevesebb a kieső idő.
A vállalkozó úgy gondolja, az irodákban is sikeres lehet a rövidebb munkahét. A határidős feladatokon is érződik, hogy alkalmazottai szaporábban dolgoznak, jobban igyekeznek teljesíteni.
Nem megy a munka rovására, sőt
Nálunk egyelőre gyerekcipőben jár az új munkahét gondolata.
Egy kezemen meg tudom számolni, hány cég él vele, mondta Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke.
Amerikában ugyanakkor már számos cég állt át a 10 órás, 4 napos munkahétre.
Sok esetben ráadásul igazoltan hatékonyabbá vált a termelés, és a cég kiadásai is csökkentek.
Minden cég igyekszik megnyerni a munkavállalókat, és ez a munkarend fontos motivációs tényező lehet. Hosszú hétvégét kapnak az alkalmazottak, pénteken eljuthatnak bankba, postára, önkormányzathoz, ami egyébként gondot szokott jelenteni. Egészségügyi szempontból is hasznos, mert így több idő jut a pihenésre, a regenerációra, hangsúlyozta a szakértő.
Persze, nem mindenhol és mindenkinek működhet ez a felállás. Fontos az egyéni mérlegelés, mert van, ahol a 10 órás munkanap már komoly terhet ró az alkalmazottakra. Olyan cég is akad Magyarországon, ahol a dolgozók felváltva kapnak szabad pénteket, máshol pedig továbbképzés zajlik a hét ötödik napján, mondta Szűts.
Ahol a versenyképesség tényező, ott ez mindenképp fontos. Az Y generációnak már nem csak üres szöveg, hogy egész életünkön át tart a tanulás – számos iparágban olyan gyorsan változnak a technológiák, hogy ennek mindenki szükségét érzi, így mindkét fél számára előnyös a pénteki továbbképzés.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál is érdeklődtünk, milyen állásponton vannak a 4 napos munkahéttel kapcsolatban. Azt mondják, a kérdés jelen pillanatban nincs napirenden. Szűts azonban arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Minisztérium nemrég egy
a rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál
című pályázatot írt ki, ebbe a koncepcióba pedig könnyen beleillene a kezdeményezés.
Csak ideig-óráig értékelnénk?
Ugyanakkor nem mindenki ennyire optimista. Tomori Nóra humán erőforrás-szakértő, karrier tanácsadó szerint például
Lehet, hogy Svédországban és a világ más részein működik ez a rendszer. Nálunk azonban az emberek jelentős része nem tudná ezt produkálni: sem a társadalom, sem a gazdaság nem áll készen rá, ezért nem hozná meg azt az eredményt, amit várunk tőle, mondta.
A fő gond a motiváció hiánya: habár eleinte kecsegtetően hangzik egy ilyen állás, valójában csak ideig-óráig értékeljük az extra szabadnapot. Tomori szerint hosszú távon jelentőségét veszti, és ahogy a motiváció csökken, úgy a termelékenység is:
Ugyanaz történne, mint a távmunka esetében, ahol nehezen fenntartható a munkamorál, és akkor is csak nagyon pontosan rögzített elvárások alapján. Azt kizártnak tartom, hogy hosszú távon ugyanazt produkáljuk 4 nap alatt, amit 5 nap alatt tennénk.
