Ugye, érzed ennek a hidegrázós őrületnek a távlatait és perverz céltalanságát.
Csoóri Sándor: Nappali Hold (1991)

A magyar miniszterelnök sokáig csak ostorozta az EU-t, mindenféle javaslat nélkül: képtelenek kezelni a menekültválságot, nincsenek megoldási javaslataik a problémákra, és egyébként is, elszakadtak a valóságtól a brüsszeli bürokraták.

És pont a menekültválság hozta el Orbán számára a lehetőséget arra, hogy mindig kritizáló kelet-európai politikusból Európa megmentőjének szerepébe lépjen. Megoldási javaslatokkal rukkolt elő a kontinens többi állam- és kormányfője előtt.

Először áprilisban, a tízpontos akciótervével. A Schengen 2.0 lényege nagyjából az volt, hogy az EU külső határain azonosítsanak mindenkit, aki illegálisan érkezett, azokat küldjék vissza, a külső határokat pedig jobban kell védeni.

Aztán Orbán elkezdte újrapozicionálni Magyarországot Európa térképén. Az ügyészség napja alkalmából elmondott beszédében kijelentette:

Európában az fog kormányozni, aki képes megvédeni az embereket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és Katasztrófavédelmi Intézete tisztavatási ünnepségén pedig azt mondta, Magyarország a rendet képviseli a rendetlenné váló Európában.

Közben a Visegrádi Négyek között soha nem látott az összhang abban a kérdésben, mit is kellene kezdeni Európával (Nem véletlenül beszélt arról néhány napja a kormányközeli gondolkodó, G. Fodor Gábor, hogy a régi Európa az Nyugat-Európa, de van egy új Európa, aminek a központjában a visegrádi országok állnak.)

Tusnádfürdőn mindig szabadabban fogalmaz Orbán, idén egész egyszerűen azzal kezdett, el fogja mondani,

amit a mai európai helyzetről gondolok, egy olyan beszédmódban, ami ma be van tiltva Európában.

Majd kifejtette, Európában nő a félelem, bizonytalan a jövő, elitválság van, összességében az európai politikai vezetés megbukott.

A V4-ek élén

Orbán a lengyelek hátán lovagolna be Európába. Lengyelország ugyanis a visegrádi országok vezető gazdasági ereje, Beata Szydlo kormányfő nem annyira karizmatikus vezető, mint magyar kollégája. Nem véletlen, hogy augusztus végén Orbán állt elő a legkonkrétabb javaslatcsomaggal az akkori V4-es csúcs előtt.

1. A legfontosabb javaslata, hogy kiemelt prioritássá kellene tenni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
2. Álláspontja szerint az európai központi intézményeknek, az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak vissza kellene térniük eredeti rendeltetésükhöz.
3. Orbán azt javasolta, hogy az Európai Unió őrizze meg régi, bevált politikáit, úgymint a kohéziós és agrárpolitikát, viszont ne emelje uniós szintre a migrációt és a szociális kérdéseket.
4. Azt tanácsolta, hogy a közösség tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.

Merkel és Orbán

Egy különös gondolatmenet után jutott el oda Orbán és környezete, hogy megcélozhatónak gondol egy európai pozíciót.

Ő az egyetlen vízióval rendelkező európai politikus, aki saját választóinál folyamatosan élvezi a bizalmat

-mondta egy kormányzati forrásunk.

• Az tény, hogy Franciaországban közeledik az elnökválasztás és nem tudni, hogy ki fog nyerni, csak az biztos, hogy a széljobb erősödik,
• Theresa May vezetésével a britek elindultak kifelé Európából,
• a spanyoloknál nem tudni, mikor lesz végre működő kabinet,
• Olaszország természeti katasztrófát nyög, miközben folyamatosan érkeznek oda a menekültek,
• Merkel pedig a tartományi választásokkal küszködve készül a kancellár-választásra.

A német kancellár az egyetlen, akinek van víziója, még ha az a Willkommenskultur is. Orbán az, aki mást kínál, mondta egy brüsszeli és egyben kormánypárti beszélgetőpartnerünk.

A Figyelő írt arról a múlt heti számában, hogy Merkel és Orbán kapcsolata, vagyis a német-magyar kapcsolatok mélyponton vannak, a menekültügy ejtette túszul a kétoldalú kapcsolatokat. A kancellár ugyanis először elfogadott, majd lemondott egy magyar látogatást.

Németországban egy év múlva szövetségi választások lesznek, a mecklenburg – elő-pomerániai tartományi választás eredménye azonban alaposan ráijesztett a kormányzó CDU-ra. Merkel pártja harmadik lett, megelőzte őket a szélsőjobboldali AfD is. (Később önkormányzati választások voltak a szomszédos Alsó-Szászországban, itt magabiztosan nyertek a kereszténydemokraták.)

Egy gyenge Merkel és CDU azonban nem erősíti Orbánt és a Fideszt, a két párt hagyományosan egymás szövetségesei, ha Németországnak szociáldemokrata kancellárja lenne, az kész katasztrófa lenne Orbán számára. Leginkább egy CSU-s bajor kancellárnak örülne a magyar kormányfő, de arra kicsi az esély, hogy bomlás álljon be a CDU/CSU szövetségben és a két párt ne közösen induljon, hiába kritizálja folyamatosan Horst Seehofer Merkelt.

A népszavazás után

Sokan abban bíznak Európában, hogy az október 2-i referendum után Orbán a saját vélt vagy valós igazának hangoztatása helyett konstruktívabbá válik és a magyar út EU-ra kényszerítése helyett megfontolja az összeurópai megoldásokat is.

Lehet, hogy hiú ábránd egy megértőbb Orbán, mert Kötcsén úgy fogalmazott, a népszavazás után komoly küzdelmet kell folytatni Brüsszelben, ugyanis szerinte az Európai Bizottság két döntését kell megváltoztatni:

• a menekülteket szétosztó mechanizmusról szólót, amely szerint a migránsok számának nincs felső határa,
• valamint a családegyesítés megkönnyítéséről hozott döntést, amely alapján megsokszorozódhat a bevándorlók száma.

Október 2-a után élet-halál harcot kell folytatnunk azért, hogy meg tudjuk változtatni ezeket a döntéseket. Azt sem tudom mondani, hogy ez biztosan sikerülni fog, mondta.

*

Ahol a magyar miniszterelnök vákuumot érez, oda egyből bekormányozza magát, így volt ez már 1993-ban is, amikor a liberális Fideszből konzervatív néppártot csinált. Most az EU-ban érez űrt, de azt ő is érzi, hogy arra nincs reális esélye, hogy egy már meglévő uniós politikai testület (Európai Bizottság vagy Európai Tanács) vezetője legyen.

Azonban több forrásból is úgy értesültünk, ahelyett. hogy köztársasági elnök lenne, jelenleg sokkal jobban preferálja, hogy egy még nem létező, de

az átalakuló EU-ban a Brexit után létrejövő, V4-es fennhatóságú szervezet vezessen.

Az egyelőre még csak körvonalazódó terv azonban 2018 előtt biztos nem valósul meg, Orbán most teljes gőzzel a kvótaellenes népszavazásra és az azt követő országgyűlési választásokra koncentrál.