A CEPOL egy európai uniós ügynökség, az Európa Tanács alapította 15 évvel ezelőtt. Székhelyük két éve Budapesten van, a vezetőjük egy magyar szakember, dr. Bánfi Ferenc. Fő feladatuk, hogy rendőrtiszteknek nyújtsanak képzéseket. Csak az elmúlt évben 13 ezer rendőrt képeztek ki ki a legmodernebb rendőrségi gyakorlatokra a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az embercsempészet területén. Évente 8,5 millió euróból gazdálkodnak, 52 fő dolgozik náluk, a nők aránya a hivatalban 50 százalékos. Tevékenységüket az Európai Parlament és az Európai Tanács közösen felügyeli.
A CEPOL székhelye az alapítástól Nagy-Britanniában volt, 2014-ben költöztek Budapestre. Miért?
Az Egyesült Királyság néhány éve igazságszolgáltatási reformot hajtott végre, és az addigi bramshill-i székhelyet más célra akarták használni. Az EU megpályáztatta a székhelyet, hét ország jelentkezett, végül a magyar pályázat nyert.
Manapság technikailag mindenkit meg lehet figyelni, lehallgatni, aminek egyetlen korlátja az emberi jogok, különösen Európában. Hogyan látja a titkos adatgyűjtés jövőjét az európai kontinensen?
Ezt a politikai mesterek határozzák meg, a bűnüldözés pedig végre fogja hajtani a döntéseket. Szerintem fontos az egyensúly. A terrorcselekmények ürügyén ne nyirbálják meg a szabadságjogokat, de az emberi jogokra hivatkozással ne is lehessen akadályozni a terroristák elleni titkos nyomozást. A technológiai fejlődés miatt, a nemzeti rendőrségek ma már több dologra képesek, mint amennyit megtesznek, de az emberi jogok korlátai miatt mégse teszik, helyesen.
Ön szerint elősegítené a korrupció elleni küzdelmet, ha egy közös európai ügyészség a nemzeti ügyészségek feje fölött vizsgálhatná a gyanús ügyeket, különösen Magyarországon?
Elméletileg mindenképpen, de ebben is a politika dönt. Kérdés, hogy merre megy az unió, a nemzeti szuverenitás kiterjesztése vagy éppen az európai szuperállam felé. Az EUROPOL-lal kapcsolatban például időről-időre az is felmerül, hogy kapjanak végrehajtói jogokat a kiberbűnözéssel kapcsolatban.
Az uniós rendőri együttműködés mennyire tekinthető sikerágazatnak terrorcselekmények esetén?
Megmondom őszintén, Janus-arcú a dolog. Ha beül egy uniós rendőrségi sajtótájékoztatóra, azt hallja, hogy milyen sikeresek vagyunk (és ez igaz is). Egy szobával odébb meg azt, hogy nő a veszélyeztetettség, a terrorcselekmények elkövetésének esélye. Most akkor melyik az igaz? A biztos, hogy ma senki nincs beoltva egy terrorcselekmény ellen, ilyesmi Magyarországon is bekövetkezhet. Nyilván sokkal kevesebb eséllyel, mint a nyugat-európai városokban.
Az isztambuli, reptéri robbantással kapcsolatban elhangzott, hogy a török biztonsági protokoll szintje a Liszt Ferenc repülőtérrel azonos. Ön szerint melyik a világ legbiztonságosabb reptere?
A Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtér. Mert az ottani biztonsági protokollokat komoly pszichológiai és ergonómiai alapon hozta létre a biztonsági rendőrség, és az beépült a képzésükbe is. Az utazó egy kreatív káoszban találja magát a kacskaringós szalagkorlátokkal, amelyek valójában egy rendezett megfigyelést tesznek lehetővé. Érzed, hogy megfigyelik a reakcióidat, de nem látod, honnan.
A britek kilépése az unióból mennyire fogja meggyengíteni a közös biztonságpolitikai együttműködést?
Gyengíteni fogja. Képzeljen el egy csapatot, amelyből a húzójátékos kiszáll. Azt mondja, időnként majd visszajövök veletek játszani, de az edzéseken nem veszek részt. Nyilvánvalóan gyengülni fog ez a csapat, a jó szándékok ellenére is.