2015-ben jelentős élénkülést mutatott az ingatlanpiac – olvasható az ingatlannet.hu statisztikai oldalán is. A szakértők úgy látják, hogy a lendület kitart továbbra is, még ha lehet is némi ingadozás hónapról hónapra.
Az élénküléshez pedig kétségtelenül hozzájárul nemcsak az élénkülő fogyasztási kedv, hanem a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) is.
Lakásépítés
A KSH adatai szerint idén az év első 3 hónapjában 4765 építési engedélyt adtak ki, ami több mint duplája a tavalyinak. Ez jó hír lehet az új lakás vásárlást tervező CSOK-osoknak is. Viszont a megépült lakások száma (1407) még nem éri el a tavalyit (1572).
Pár éven át domináltak a magánerős építkezések, az idei év első hónapjaiban azonban fordult a kocka, kicsivel több (703) lakást adtak át a vállalkozások, mint a természetes személyek (694).
Árak
2015-ben 15 százalékos országos áremelkedést mutatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tranzakciós adatbázisát feldolgozó indexe. Ez azt jelenti, hogy a nominális árszint a 2009-es értéket, a reálár pedig a 2010-es szintet közelíti. A forgalom is kb. 15 százalékos bővülést mutat, de még így is elmarad (nagyjából 15 százalékkal) a válság előtti utolsó év, 2008 forgalmától.
A 2015-ös forgalom, annak ellenére, hogy 130 ezer feletti ingatlan cserélt gazdát, országosan nagyon eltérő adatokat mutatott.
CSOK-hatás
Az idei évet a GKI úgy értékelte, hogy a CSOK egy már 2015-ben is élénkülő piaci szegmensen segít költségvetési forrásokkal. A kormányzati beavatkozás szerintük egyelőre a termelési várakozásra enyhébb, az áremelési törekvésekre markánsabb hatást fejt ki.
Van olyan ingatlanpiaci vélemény is, hogy az új lakás vásárlása most az erős középréteg vagy inkább a felső réteg luxusa. Ez persze azt is jelenti, hogy a fejlesztők nem a 60 négyzetméteres lakást vásárló, háromgyermekes CSOK-igénylőkre számítanak, hanem alapvetően arra a tehetősebb rétegre, mely új építésű lakást akar és tud is vásárolni magának.
Záródik a lakáspiaci olló
Másik megfigyelés, hogy záródik a lakáspiaci olló. Ennek oka, hogy egyre több új építésű lakás kerül a piacra, és ezzel párhuzamosan csökken az új és a használt lakások átlagos négyzetméterára közötti különbség. Persze ez sem mindenhol egyformán jellemző az országban.
Viszont mégis beszédes, hogy az év elején még átlagban 110-132 ezer forint volt az eltérés, június elejére pedig 104 ezer forintra olvadt.
Májusi lendület
Májusban egyébként a lakáspiacon némi visszaesés látszott, ám az ingatlanpiaci forgalom továbbra is erősnek mondható piaci elemzés szerint.
Folyamatos esésben van viszont a keresletindex. Mivel eközben a forgalom nem – vagy nem jelentősen – csökkent, ez arra utalhat, hogy a mostani árkörnyezettel és a várható folyamatokkal már tisztában vannak a vásárlók és csak az lép a piacra vételi szándékkal, aki sürgősen akar venni, a többiek pedig még kivárnak.
Jó befektetés lehet
Ha azt nézzük, hogy milyen alacsonyak a kamatok, és az MNB-alapítványok is nagy fantáziát látnak az ingatlanvásárlásban, akkor kétségünk nem lehet arról, hogy a lakásvásárlás ma az egyik legígéretesebb befektetés.
Ingatlanpiaci adatok szerint egyébként a fővárosi vevők 38 százaléka továbbra is befektetési céllal vásárol ingatlant, májusban 24,9 millió forintos átlagáron. Vidéken pedig a lakásvásárlók 22 százaléka volt befektető. Átlagosan 11,2 millió forintos költéssel.
