Kedd délelőtt a Greenpeace bemutatta a legújabb tanulmányt, ami azt elemzi, hogy megéri-e a paksi bővítés Magyarországnak. E szerint az atomerőmű bővítése soha nem hozza be az árát a tervezett beruházás, és a végén a magyar adófizetők ráfizetnek majd – írta a 444.hu
A lap hosszú cikkben sorra szembesíti a kormány érveit a tanulmány írójának érveivel. Az jött ki, hogy a kormány egyetlen érve sem állja meg a helyét.
A tanulmányok azért fontosak, mert ezek alapján vizsgálja az Európai Bizottság, hogy tiltott állami támogatás nélkül életképes lehet-e Paks 2. Ha ezen a vizsgálaton a projekt megbukik, akkor Brüsszel vétót emelhet az építkezéssel szemben. E vizsgálathoz ott van a bizottságnál az összes eddig készült tanulmány, amelyek közül négy (a két közgázos, az osztrák és ez a legújabb Candola-féle) azt állítják, hogy nem térülhet meg a beruházás, egy viszont (a Rothschild-féle) azt állítja, hogy megtérül.
A tanulmányok mind ugyanazt vizsgálják és a módszertanuk is nagyon hasonló, sőt mivel egymás kritikájára készültek, ezért egyáltalán nem egymás mellett elbeszélő, hanem egymásra reflektáló dolgozatokról van szó.
A legfontosabb különbség köztük, hogy milyen számokat vesznek kiindulópontul. Ezek közül a legfontosabbak arról szólnak, hogy Paks 2 mennyi áramot termel majd, mennyibe kerül az üzemeltetése és a legeslegfontosabb mind közül, hogy mennyibe kerül a következő évtizedekben akkor az áram.
Ezzel szemben a németek….
Az új tanulmány azt állítja, hogy a németek miatt lesz olcsóbb az áram az elkövetkezendő években. A német Energiwende lényege, hogy hatalmas állami támogatással Németország átáll a megújulókra (szél- és napenergia). A németek úgy számolnak, hogy 2050 körülre a befektetéseik megtérülnek, és a század második felében szinte ingyen termelnek majd áramot. A Candole-tanulmány szerint a kiegészítő források (földgáz, szén) ára is tovább esik, a mostani helyzethez képest itt sem lesz fordulat.
A magyar kormány azonban inkább az Energiewende bukására fogad. A Paks 2-t támogató elméletek abból indulnak ki, hogy a német átállás hatalmas költségei előbb-utóbb áremelkedéshez vezetnek. Fontos érvük továbbá, hogy a megújulók nem képesek kiszámítható és pláne nem irányítható termelésre. Ha nem süt a nap és nem fúj a szél, akkor más forráshoz kell fordulni, és így akár a német ipar megmentője is lehet majd Paks 2.
Nemzetbiztonság!
Paks 2 mellett a kormány rendszerint felhoz egy nem kifejezetten közgazdasági érvet is: a nemzetbiztonságit. Eszerint hiába egyre olcsóbb az áram a régióban, nem lehet az importra építeni, mert az kiszolgáltatottá teszi az országot. A kormány már a mostani, 30 százalék körüli áramimportot is veszélyesnek tartja.
Ezzel szemben a Greenpeace tanulmányának szerzője úgy véli, a nemzetbiztonság fontos szempont, de Paks 2 erre sem megoldás:
Ha megtámadják Magyarországot, akkor sokkal egyszerűbb egy nagy termelő központot kiiktatni, mint sok kisebbet. Az esetleges baleseteknek, műszaki hibáknak is sokkal jobban ki van téve egy ország, ha egyetlen nagy termelőkapacitásra hagyatkozik. Ráadásul Paks 2 is külső függőséget hoz, hiszen az üzemanyag Oroszországból jönne.
Szerinte ha a magyar kormány saját termelést akar, akkor sokkal biztonságosabb lenne kisebb, a helyi igényeket kielégítő megújulókba fektetni, amelyek rendszerszintű összekapcsolásával támogathatnák egymást.
Elektromos autók!
Lázár János, Paks 2-ért is felelős miniszter szerint az elektromos autók várható gyors terjedése is indokolja, hogy miért lesz jó Paks 2: mostanában ugyan egész Európában csökken az áramfogyasztás (a kiszervezett ipar és hatékonyabb eszközök miatt), de majd a sok autót fel kell tölteni, és ez érdemben élénkíti majd a keresletet.
Ezzel szemben a Greenpeace tanulmányának szerzője úgy véli, az általa ismert előrejelzések szerint az elektromos autók nem forgatják majd fel a régiós árampiacot. Szerinte ezek fogyasztása nem olyan hatalmas, ráadásul hosszú távon éppen segíthetnek ezek az autók kiegyenlíteni a megújulók ingadozása miatti kockázatot.
A technológia az okos megoldások felé megy. Képzelje el, hogy elmegy a német hivatalnok a munkahelyére, ott rádugja az autót az elektromos hálózatra. Ha kell, akkor az akkumulátort tölti, viszont ha éppen az ingadozás miatt hiány van a rendszerben, akkor inkább visszaad áramot a hálózatnak és telepként működik. Ha az összes autó így venne részt az európai hálózatban, akkor a megújulókon alapuló hálózat csak biztonságosabb lesz.”
Ősz előtt nem várható döntés
A tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat ügyében pedig éppen múlt pénteken tárgyalt Lázár János Brüsszelben, ahol azt próbálta meg elérni, hogy július végéig zárják le a vizsgálatot. Erre információink szerint nem sok esély van, reálisabb, hogy csak ősz elejére dönti el a bizottság, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást.
Az időhúzás azért nem jó a magyar félnek, mert 2026. március 15-től már törleszteni kellene az orosz hitelt, és így is nagyon szorosak a határidők. A jelenlegi terv szerint 7 év alatt kellene az első erőművet felépíteni (2018-2025 között), míg a Roszatom jelenleg épülő, szintén VVER-1200 típusú erőművei 9 és 10 éves építési tervvel készülnek.
Lázár Brüsszelből származó információink szerint azzal próbálkozott pénteken, hogy Paks 2 függetlenül működne a Paks 1-et irányító állami MVM-től, és közvetlenül a piacra termel majd.
Már az állam cége is azt mondja, hogy nem éri meg
Az MVM vezetése éppen a múlt héten vitt be egy ütést a megtérülésről alkudozó Lázárnak, amikor azt állították, hogy szerintük is inkább csökkenőben lesz az áram ára, és ebből az következne, hogy Paks 2 nem térülhet meg.
Később az MVM kiadott egy közleményt, hogy támogatják Paks 2-t, és előrejelzésük csak a következő 4 évre szólt, és addig Paks 2 még úgyse épülne fel.
