Alaptörvény-ellenesnek mondta ki és megsemmisítette a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet egyik paragrafusát az Alkotmánybíróság az óbudai gázgyár elmaradt kármentesítése kapcsán kedden kihirdetett határozatában.
Az indoklásban a testület hangsúlyozta, hogy a megsemmisített szabály nem kielégítő módon érvényesítette a „szennyező fizet” elvet és veszélyeztette az egészséges környezethez való jog érvényesítését. Az Alkotmánybíróság egy olyan eljárási mechanizmust létrehozó szabályt semmisített meg, amely teljes egészében kivonta a kármentesítés alól a szennyezések által legsúlyosabban érintett területeket.
Egy gázgyár okozta szennyezés ügyében eljáró bíróság fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. A testület kimondta, hogy a megsemmisített szabály nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is.
– írta az Ab honlapján.
Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy a megsemmisített rendelkezés az egészséges környezethez való joggal is nyilvánvalóan ellentétes, hiszen azáltal, hogy a kármentesítésre kötelezettet mentesíti a felülvizsgálattal érintett beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések alól akkor, ha legalább öt éven át semmilyen lépést nem tesz a kármentesítés érdekében, és arra ösztönöz, hogy a jövőben se tegyen eleget a kármentesítési kötelezettségének, valójában éppen a „szennyező nem fizet” elvét kodifikálja.
Az Alkotmánybíróság a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet 26/A. §-át alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette, továbbá elrendelte a bármely bíróság előtt folyamatban levő ügyben történő alkalmazásának kizárását is.
A környezetvédelmi hatóság még 2012-ben kötelezte a Fővárosi Gázművek Zrt.-t részletes tényfeltárásra és kármentesítési terv készítésére, majd, 2015-ben, a szükséges beavatkozások végrehajtására. A társaság és jogutódai azonban azóta több alkalommal is határidő-hosszabbítást kaptak.
A felperesek ingatlantulajdonosok, az alkotmánybírósági eljárás pedig 2026 áprilisában indult.
Az ügyben eljáró bíró szerint különösen aggályos, hogy a szennyezés felismerése óta évtizedek teltek el, a tényleges beavatkozás pedig máig nem kezdődött meg. Indítványában arra is hivatkozott, hogy a vitatott szabályozás sértheti az Alaptörvény egészséges környezethez való jogot garantáló rendelkezéseit, valamint azt az elvet, hogy a környezeti károkozó köteles viselni a helyreállítás költségeit.
Karácsony Gergely főpolgármester tavaly arról írt, hogy az állami tulajdonú MVM-nek kellene felszámolnia az Óbudai Gázgyár területén található, becslések szerint mintegy 200 ezer tonnányi mérgező, rákkeltő szennyező anyagot. Szerinte az elmúlt években rendre csak a határidőket tolták ki.
A főpolgármester azt is állította, hogy a terület szennyezettsége mai ismeretek szerint még a Rákosrendezőnél feltártnál is nagyobb mértékű lehet.
Az Óbudai Gázgyár 1984 óta nem működik. A terület később a főváros tulajdonába került, itt alakult ki a Graphisoft Park, valamint több nagyvállalat és oktatási intézmény is megjelent a környéken. A teljes körű kármentesítés ugyanakkor azóta sem valósult meg.
