Gazdaság

Greenpeace: Paks II. súlyos gazdasági veszteségeket jelentene

Paks II. akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak, állítja a Candole Partners tanulmánya, melyet a Greenpeace felkérésére készítettek. A kutatás a tervezett paksi bővítést vizsgálja pénzügyi, gazdasági szempontból. A tanulmány rámutat: nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks II. gazdaságos lenne, valamint az atomerőmű-bővítés ellehetetlenítené Magyarországon a jövő fő energiaforrásának számító megújulók terjedését is. A Greenpeace mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy hagyjon fel az energiapiacot centralizáló, orosz függést okozó, drága és veszélyes Paks II. tervével, és a világtrendekkel összhangban támogassa a decentralizált megújuló energiarendszerek terjedését.

Nem térül meg

A Candole Partners tanulmánya Paks II. várható kiadásait és bevételeit veti össze a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” adataival, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel számolva. A megtérülési ráta a tanulmányban felvázolt hat forgatókönyv mindegyikében alatta marad a tőkeköltségeknek.

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának is megküldött Candole-tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Paks II. kizárólag a „Rothschild-tanulmányban” használt irreálisan magas világpiaci áramárakkal lenne költséghatékonyan megvalósítható. Reális adatokkal számolva viszont kimutatható, hogy Paks II. felépüléséhez és üzemeléséhez állami támogatásra van szükség, melynek mértéke forgatókönyvtől függően akár a 285 milliárd forintot is elérheti. Vagyis a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” téved: az új erőmű működtetése sem pénzügyi, sem energetikai szempontból nem jó beruházás.
Paks II. ügyében jelenleg mélyreható vizsgálatot folytat az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, tiltott állami támogatás kérdéskörében. A Candole-tanulmány bemutatja, hogy egy új, állami támogatással felépülő és működő atomerőmű – függetlenül attól, hogy az MVM vagy más állami cég tulajdonában áll – a magyar állam piaci erőfölényének növelésével súlyosan torzítaná a magyar energiatermelési piacot.

A befecskendezett állami támogatással az atomenergia versenyelőnybe kerülne, kiszorítva a nukleáris energia alternatíváit is a magyar energiapiacról. Álláspontjuk szerint ezért a hatályos uniós jogszabályok tükrében Paks II. finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül.

Ahelyett, hogy a világtrendekkel összhangban a megújuló energiatermelésbe fektetne a kormány, a Paks II. projekttel piacilag és adminisztratív szempontból is (lásd napelemadó, széltender leállítása stb.) ellehetetlenítené megújuló energiahordozók elterjedését. Ahogy a Candole-tanulmányból is látszik, a projekt komoly gazdasági hátrányt okozna az országnak, tekintettel a megújulók árának várható folyamatos csökkenésére. Így Paks II. nemcsak Oroszországnak szolgáltatná ki évtizedekre hazánkat, de még Magyarország versenypiaci helyzetét is rombolná a nemzetközi energiapiacokon – nyilatkozta a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse, Perger András.

Az MVM hétfőn közleményt adott ki, amelyben leszögezte: igenis elkötelezett az atomenergia mellett. A társaság feltehetően arra reagált, hogy a Népszabadság ma megírta, az MVM körülbelül feleakkora áramárakkal számol, mint amekkorát az új blokkok megtérülése igényelne a kormány szerint. Vagyis hogy nem számítanak arra, hogy a paksi bővítés megtérülő beruházás lenne…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik