Egy hely több mint egy éve üres, Paczolay Péter tavaly februárban távozott a testület élére, a helyére Lenkovics Barnabást választották elnöknek 2016. április 21-ig. De azóta is betöltetlen egy hely, sőt, idén márciusban a 2007-ben megválasztott Kiss László mandátuma is lejárt, áprilisban pedig Lévay Miklós és Lenkovics Barnabás, mindkettejüket április 21-én választották meg 2007-ben.
Kisst és Lévayt egyébként korábban még az MSZP jelölte, Lenkovicsot a Fidesz.
“11 taggal még elműködget a testület, a Fidesznek ez a választás nem égetően szükséges, legfeljebb lassabb lesz az ügymenet, a bírák pedig leterheltebbek lesznek”, mondta a 24.hu-nak Reiner Roland politikai elemző, majd hozzátette:
Jogállami szempontból azért nem nézne ki jól, ha hiányos lenne a testület.
3:1 oda
A Fideszen belül információink szerint hónapok óta megy a gondolkodás, hogyan és kivel, kikkel lehetne megegyezni a veszprémi időközin elveszített kétharmad után.
A színfalak mögött már többpárti egyeztetéseken is túl vannak a felek, a 24.hu pedig úgy tudja, a kormánypártok álláspontja egyértelmű. Ők elküldték az ajánlatukat, ami 3:1. Ez nem meccseredmény, hanem három bírót a kormánypártok, egyet az ellenzék jelölne, kölcsönösen támogatják egymás jelöltjeinek megválasztását.
Staudt Gábor erről a Népszabadságnak korábban azt mondta, örülnek, hogy beleszólást kapnak a jelölési folyamatba, a párt pedig a nemzeti értékek iránt elkötelezett szaktekintélyeket keres és támogat.
A szakértő szerint az, hogy a Jobbik Ab-tagot adhat, még használhat is nekik, eleve többször működtek már együtt a Fidesszel, Vona pedig ezzel a döntéssel tovább szélesíthetni a szavazók átjárását a Fidesz és a Jobbik tábora között.
A Jobbik próbál néppártosodni, középre húzni, a Jobbiknál egy Ab-hely erősítené a politikai rendszerbe való beágyazottságot, legitimációjukat.
Csak egy maradhat
A Demokratikus Koalíció, akiknek frakciójuk ugyan nincs, de független képviselőként támogathatnának egy-egy jelöltet, elsőként jelezték, nem jelölnek és nem támogatnak fideszes jelöltet. Nem sokkal azután, hogy Kósa Lajos frakcióvezető tárgyalni hívta a pártokat, az MSZP is követte Gyurcsányék példáját, Tóbiás József úgy fogalmazott, kilépnek a tárgyalásokból, ők sem támogatnak senkit, nem jelölnek.
Pedig a szocialista frakcióból származó információink szerint Bárándy Gergely kapacitálta volna, hogy ő legyen a tárgyalódelegáció vezetője, adott esetben Ab-tagként is el tudták volna képzelni őt. Úgy tudni, ettől ő sem zárkózott el, csak hát nem töltötte be a szükséges 45 éves kort még.
De számít még egyáltalán az Alkotmánybíróság jogállami szempontból? Reiner szerint igen, voltak ügyek, például a legutóbbi, jegybankot érintő döntésük, amikor számítani lehetett az ítélőképességükre.
Kicsit olyanok most ők, mint a köztársasági elnök, a Fideszhez tartoznak, de néha mutatnak még életjelet.
Kicsi a bors
Az elemző szerint az LMP is nyerhet azon, hogy ott ülnek a tárgyalóasztalnál. A párt csomagban gondolkodik, nem a zsákmányszerű felosztás híve, a négy pozícióról (3 tag, egy elnök) együtt, konszenzusosan döntenének.
Reiner szerint ha egy LMP által is támogatott jelölt ülne be a testületbe, azzal a saját súlyához képest fontos pozícióhoz jutnának, a politikailag necces ügyekben pedig különvélemény formájában hallathatnák a hangjukat.
Ha a javaslatuk átmenne, azt is lehetne mondani, hogy ők kényszerítették rá azt a Fideszre, ami komoly fegyvertény.
Schiffer András, a párt társelnöke és frakcióvezetője a 24.hu-nak kijelentette, ők elsősorban a jogállam iránt elkötelezett alkotmánybírók megválasztásában érdekeltek.
Sem fideszes, sem LMP-s kádert nem választanánk meg, négy köztiszteletben álló szaktekintély megválasztását támogatjuk.
De neveket nem mondott.
Az LMP minden tárgyalásra nyitott, de azt a korábbi sajtóhírt Schiffer lapunknak cáfolta, hogy lettek volna hárompárti, Fidesz–Jobbik–LMP megbeszélések.
A frakcióvezető szerint szükség van egy működő Alkotmánybíróságra, amely kontroll alatt tudja tartani a törvényhozást.
El kell dönteni, mi a fontos. A Gyurcsány-párt a minél rosszabb, annál jobb közállopotban érdekelt, az LMP egy demokratikus Magyarországban, indokolta Schiffer, miért tartja fontosnak, hogy teljes létszámmal működjön az Ab.
Az LMP jelenleg várja azt, hogy folytatódjanak a tárgyalások, de ha a Fidesz és a Jobbik külön megegyezne, “lelkük rajta”, mondta Schiffer.
Régi elnök. Vagy új, de fideszes
Lenkovics Barnabás elvben vállalna még egy Ab-elnöki megbízatást, erről beszélt már a Magyar Időknek és az Inforádiónak is.
Nemcsak én, vannak számomra hiteles barátaim, akik azt mondják, hogy egyfajta integráló szerepre képes vagyok, és ha a politikai akarat is az lesz, és felkérnek, hogy vállaljam a továbbiakban is, akkor úgy érzem, még egy ideig van erre erőm, testi és szellemi kapacitásom, hogy ezt vállaljam. De 66. évemben járok, úgyhogy a végtelenségig ez nem megy. Fenntartom magamnak a jogot, hogy ha elfáradok, akkor átadjam a stafétát, mondta a jelenlegi elnök.
A Fidesz máshogy áll a kérdéshez. Itt mindenképp szükséges a megállapodás valakivel, az elnököt a tagok közül a parlament választja kétharmaddal. Ha nincs egyezség, akkor az elnök helyettese veszi át a feladatokat, vagyis Sulyok Tamás.
Még a többpárti egyeztetés előtt a Fideszen belül felmerült, hogy Lenkovics helyére valaki mást ültessenek, ő pedig sima tag maradjon, helyette pedig egy megbízható káder, egy ősfideszes kerüljön. Aki neveket mondott ezzel kapcsolatban, az Szájer József EP-képviselőt emlegette, de többen kizártnak tartották, hogy bárki is támogatna egy ma még gyakorló politikust, így ezt az elképzelést végül nem vitték el a tárgyalásokra.
Így a legnagyobb esély Lenkovics újrázására van.
Jelöltek lehetnek
Kevés névről hallani eddig, a tárgyalássorozat még nem jutott el a jelölési fázisba, de úgy tudni, eddig három új név és egy újraválasztás merült fel.
Ha a pártok egyezségre jutnak, alkotmánybíró lehet:
- Horváth Attila egyetemi tanár, akit még a Jobbik is támogathat,
- Szabó Marcel, aki most az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál dolgozik, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes és
- Marosi Ildikó, a Kúria bírája.
- Lévai Miklóst pedig újraválaszthatják.
Évekig maradnak
A Fidesz kolonizálta az Alkotmánybíróságot. “A tagság régóta politikai zsákmánynak tekinthető, amit 2010 óta a Fidesz-kétharmad vitt el, a mostani helyzetben látni, hogy visszaütött az, hogy hat éve nincs egyeztetés a pártok között”, mondta az elemző.
A mostani tagválasztás után hosszú időre fellélegezhet a Fidesz, legközelebb 2019 júliusában jár le mandátum, a Fidesz által jelölt korábbi kancelláriaminiszteré, Stumpf Istváné.
A többiek szintén kormánypárti jelöltek: 2023-ban jár le Szívós Mária, Szalay Péter, Pokol Béla, Dienes-Oehm Egon és Balsai István mandátuma, 2025-ben Salamon Lászlóé és Juhász Imréé, 2026-ban Czine Ágnesé és Varga Zs. Andrásé, 2027-ben pedig Sulyok Tamásé.
